Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-24 / 119. szám

1936 május 545 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza „Ne adgya Isten, hogy igaz próféta legyek, de elhitettem magammal, hogy Galja egy óráig sem hadakozik tovább, hanem addig, az meddig sz maga hasznai kívánják, sem pedig egy talpalatnyi földet nem fog cedálni Nagyságod kedvéért és az békesség traktája idejekor (ha szintén lehetne isaddigtmagyaroknak fegyverben maradniok) kevés emlékezet lészen szegények felől." — Ezeket a bájos sorokét Vetési László irta Rákóczinak, még 1705 nyarán, akkortájt, amikor a kurucok csillaga delelőn állott. S bér a jóslatnak akkor sem lett foganatja, 1919 ben sem avult el igazsága. Lagalább is James Louis Garvin ujabb müvéből, amelyet a versaillesi diktátumnak szentel, ez világlik ki döbbenetes erővel Kiderül James Louis Garvin müvéből (Twenty years afier) amit mi, szegény letiportak, régóta tudunk. Hogv a versaillesi diktátumnál, ideértve a saint-germaini s a trianoni békeszerződéseket is galádabb játékot az emberiségnek megismernie nem adatott. Igaz, hogy a régi békeokmányoktól eltérően némi intézkedést tartalmaz a reviziókra, örök figyelmeztetésül arra, hogy szerzői maguk sem gondolták véglegesnek. Ám ez az intézkedés, ama bizonyos 19-ik §,

s olyan gyönge, hogy sokan, a legtöbben, maszlagnaknézik. Azonkívül egyéb bibirc&ó is éktelenkedik az ábrázatján. A hazugság 1 Régente a győző a vae victis-t hangoztattad de 1919-ben igazság tétetett. Legalább Vilson elnök hírhedett tizennégy pontjában ezt olvastuk örömrepeBveAz igazság elve valamennyi nép s nemzetiség száméra azt követeli — mint ahogy természettől joguk is van hozzá — hogy egyenlő szabadságban és biztonságban éljenek egymás mellett, akár gyengék, akár pedig erősek. S amig — fűzi hozzá Vilson — nem ez az elv az alapkő, addig a nemzetközi igazság épületének egyetlen része sem maradhat fenn." — És a diktátum alkotói ismételten ünnepélyesen fogadták, hogy a béke, minek alapját lerakják, igazságos béke lesz. Sőt tovább mentek. Miután a feltételeket tisztázták, kijelentették vakmerően, orcátlanul, hogy az igazságnak lényegében eleget is tettek. Kijelentették annak ellenére, hogy a szerződésről nem tárgyaltak sem a német, sem a magyar, sem az osztrák követekkel, hanem abban a formábannyujlotlák átnekik, amilyenben az aláírást megkívánták. S amikor Brockdorff. Rantzau és Apponyi, az egyik élesen, a másik higgadtén, ez ellen a fonákság ellen saót emelt, mindössza anynyit Ígértek a bakók, hogy „noha ragaszkodnak ahhoz a szellemhez, amely szerint a békeszerződésben kijelölt határokat megvonták, a szövetséges és társult hatalmak mégis hajlandók ezeket a határokat újból megfontolni, ha nem felelnek meg teljesen a nép rajzi vagv gazdasági követelményeknek." Amint James L. Garvin csufondárosanmegjegyzi, ezt az utolsó kenetet is elsinkófáilák a naeyvágók. Magyarország is bízott az adott szóban és nagy reményeket fűzött Millerand kísérő leveléhez. De a bizottságok mindössze csipcsup változtatásokat eszközöltek, azokat se mindig és mindenütt a javunkra és az emlilett engedményekért amott kártalanítottuk. Csakhogy mit lehetett olyan államférfiak gyülekezetétől remélnünk, akik egy személyben bírák és vádlók óhajtottak lenni? Az angol és az amerikai megbízottak ugyan bátran s őszintén küzdöttek a háborús psyfesték, zománclakk, padlólskk, háziasszony parkett és butorpaszta, ecsetáru és kefe, meszelő áglalít mi is Lsínu vas-. festék és műszaki cikkek kereskedésében be, mert tudja, hogy ott mindig jót olcsón kap szerzi hogy Franciaország jóvoltából megcsonku't egy olyan állam, amelyről ép egy francia geológus, Reclus derítette ki, hogy nincsen széles e világon tökéletesebb földrajzi egység nálánál. S megcsonkult annak ellenére, hogy földarabolása nemcsak reán k, magyarokra, hanem a nemzetiségekre is katasztrófába, lévén ez az ország nemcsak történelmi, nemcsak földrajzi, de gazj dasági egység is. Ha a „big four" képviselőiben a józan és* utolsó Fürdőruhaújdonságok TESCH Andrássy ut 7. „Bizalom" bevásárlási helye chosis ellen, persze ott, ahol érdekeik számba szerbe nem jöttek. De Berthelot, Clémenceau, Tardieu fütyült Wilson alapelvére. Lloyd George több alkalommai felszólalt érdekünkben, de a gallusok mind annyiszor lehurrogták. Szerencsétlenségünkre Olaszország, mely a lelke mélyén felénk hajlott, akkortájt módfelett gyönge volt, azonkívül népszerűtlen is Angliában és Amerikában egyaránt. S igy esett, Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba

y Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! szikrája el nem lobban, ha Lloyd George, Wilson, Clémenceau, Son> nino helyén Castlereagh, Metter• nich, Taleyrand, Nesselrode ül, delegátusaink hathatósan érveltek volna azzal, amivel hiába érveltek. Tudni illik: „hogy a felkoncolt Magyarország helyén olyan alakulatok létesülnének, amelyeket minden geológus eleve halálra ítélne, mert földrajzi képtelenségek soha nem élhetnek sokáig. Csonkamagyarország pedig olyan határokkal volna körülvéve, amelyeket természetes határoknak nevezni semmikép3n nem lehet. S ezért örökös viszálykodásnak, politikai zavaroknak, kulturális és gazdasági romlásnak válnának okozóivá. Azokra nézvést pedig, akik e határok mentén laknak, végzetes volna a földarabolás ténye." Hogy mindez süket fülekre talált, azt cudarul meg fogja Európa keserülni, ez James L. Garvin szilárd felfogása. Idáig egyezünk, szives örömest egyezünk vele. Mint ahogy lelkendezve tapsolunk azon passusának, ahol ezeket irja: Magyarországnak olyan revízióra irányuló követelése, amely közelebb hozná egymáshoz a politikai és a demográfiái határt, jogosult. De szerinte — s itt bucsut veszünk tőle — ez korántsem, távolról sem oldaná meg a dunai problémát. Eredmény csak akkor várható — mondja ő — ha gyökeresen megváltozik az uralkodó felfogás és a magyar, a cseh, a romén s a jugoszláv nacionalizmus egyként áldozatokat hoz a béke érdekében. Nos, a magyar nacionalizmus ép elég áldozatot hozott, semhogy egy jottányit is engedjen tovább. Mit szóljunk például az ilyen komiszsághoz? Mindenütt, ahol a nemzetiségi elvet Csehország, Románia, Szerbia javára alkalmazni lehetett, készséggel alkalmazták is. De ahol Csehország, Románia, Szerbia ugy találta, hogy a gazdasági vagy katonai szempont erősebb a nemzetiséginél, ott a nemzetiségi elv nyomban veszített jelentőségéből. Németországnak megengedték a szabad vasuthasználatot a lengyel korridoron ét, de a magyaroknak nem biztosítottak átjárót, jus itinerist, véreikhez. Nem is szólva arról, hogy Csehországban 800.000, Romániában 500.000 magyar senyved, aki közvetlenül az utódállamok 8 az anyaország határai men tén él. Mindazáltal botorság lenne tagadnunk a rokonszenvet, melyet Garvin irányunkban sok helyütt elárult. Méltóan sorakozik azokhoz az angolokhoz, akiknek ité letét az e foguitság hályopa soha el nem sötétítette. Mint Stepney, Rákóczy jóakarója, ő is védi és óvja a magyarokat a franciák ellen. Ám a; ért legszívesebben Macartneyra fogunk a jelenkor angoljai közül emlékezni. Árra, aki ezzel zárja rólunk SÍÓ'Ó elmékedését: „Magyarország előőrs Európa legveszélyesebb bástyafokén, szüntelen harcra Ítélve a mindenfelől érkező támadások ellen. És ez a nép mégis ellenállott, fennmaradt, sőt erősbbült olt, ahol bármely kevésbbé vitéz, történelmi küldetésében kevésbbé bizó nemzet eltűnt volna a föld színéről. Jelene komor, de igaza van, ha nem esik kétségbe. Régente is szembeszállt a balsorssal és győzedelmet vett rajta. Győzedelmeskedni fog most is. Sic fiat, amen! FARKAS kárpitos Olcsó Megbízható