Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám
1936-05-24 / 119. szám
2 ÖEKESMEÖYEI KÖZLÖNY 1936 május 24 Ahol Toldi szerelme megszületett Látogatás Arany János karlsbadi panorámás kis szobájában — A Toldi írójának ismeretlen karlsbadi versei — Amikor a hálás Karlsbad Arany Jánost felmentette a kurtaxa fizetése alól A Schlossbrunnkolonade fölött, ott, ahol egy öreg torony emlékeztet arra a kastélyra, amelyet Karlsbadnak, a monda szerinti felfedezője, IV. Károly német-római ceáazár emelt, áll egy öreg ház. Vörös cserepekből rakták ki egykoron a tetejét, vakolata málik, megkoptak régen az aranyos betűk, amelyek tudtul adják, hogy ezt a házat „Jáger"-nek hivják. Emeletes, kicsiny öreg ház, lehet százötven esztendős is. Most készülnek lebontani. A kapu és az emeleti ablakok között rózsaszínű márványból emléktábla adja tudtul az idegennek, aki erre jár: Zur Erinnerung an den ungarischen Dicbter Johan Arany ARANY JÁNOS ebben a házban lakott 1869,1870, 1871, 1872, 1873, 1874, 1875, 1876 években. Ki emelte ezt az emléktáblát és mikor illesztették azt a vadász hoa cimzett öreg ház aárga falába? — erről nincsen semmiféle faljegyzés. Csak egy bizonyos: ez az emléktábla volt az első és hosszú időn át az egyetlen, amivel a magyar költő emlékét idegen ország ban megtisztelték. Nyolc esztendőn keresztül, minden évben egy teljes hónepig ku rállatta magét Arany János Karlsbadban és igy kézen fekvő a gondolat, hogy irodalmi munkásságán nyomának kell lenni a karlsbadi tartózkodásnak. Ez a nyolc hónap nem tűnhetett el nyomtalanul és az, aki foglalkozik Arany János karlsbadi tartózkodásának — irodalomtörténeti szempontból is — kétségtelenül érdekes részleteivel, bizonyára talál olyan adatokat, amelyeket az irodalomtörténet nem ismert eddig. Arany, Kazinczy és Szemere Pál költői versenye Arany János karlsbadi tartózkodásával egy kiváló magyar orvos: Molnár Béla dr. foglalkozik esztendők óta. Molnár doktor több olyan költeményre bukkant, amelyeket Arany János Karlsbadban vetett papírra és ezek között ketlő — arany betűkkel márványba vésve — itt, a Teple folyó mellett hirdeti Arany János költői nagyságát. A Hotel Imperial hatalmas kertjében találkoztam vasárnap délután Molnár doktor úrral. Az Imperialban már megkezdődött a szezón. Odakünn sorban állnak az autók. Köröskörül virágzanak a fék és amikor angol valcerre állnak fel a párok, azt hinné az ember, hogy egy párizsi divatrevü eleven?dik meg. Szemünk elölt a legszebb panoráma: messze a távolban piroslik teteje annak a háznak, ahol hatvan esztendőnek előtte töltötte utolsó vakációját a Toldi írója . . . — Ha lemegyünk az Imperialból a Mühlbrunnhoz — kezdi érdekes e'őadását Molnár doktor — márványtáblán egy latin ódát találunk bevésve. „In thermas Caroli IV." a cima ennek az ódának és a szerzőja az a Lobkowilz Bohuslav báró, aki Ulászló király budai udvarának is szolgálatában állotl. E'l a tizennyolc soros latin ódát a századok során a világnak úgyszólván minden nyelvére leforditotiök és Arany János első karlsbadi verse éppen ennek az ódának magyar fordítása volt. Arany Járos előtt már Kazinczy Ferenc és Szemere Pál átültették magyarra Lobkowilz báró versét és a magyar költészetben az Eperjes melletti erdei lakon kivül Karlsbad az egyetlen hely, amelyet három kiváló magyar költő énekelt meg. — Petőfi, Tompa és Kerényi híres költői versenyén ki/ül nincsen más költői tárgy, amely ilven maradandó emléket emelt volna magának a magyar irodalomban. Az akadémia titkára omnibuszon érkezik meg Karlsbadba — A karlsbadi kuriista tanúsága szerint 1869 nyarán járt először Karlsbadban Arany János. Abban az időben Karlsbadnak nem volt még vasútja és az ut Pesttől Karlsbadig kereken három napig tartott. Teplitzről, vagy Pilsenből társaskocsin kellett utazni és Arany János is omnibuszon érkezett meg. — Két évet a Walter Scott házban töltött Arany János, amikor azonban réji tulajdonosa ezt a házat eladta éa megvette „Jáger"hez cimzett házat a Schloaabergen, Arany János követte őt ide. — Karlsbadban két vers örökíti meg Aranv János költészetét. Az egyik erdőben, az Ecce Homo kápolna mellett egy kőpadon igy szól: Arany . . . E helyt feledve but, feledve bánatot pihenj 1 S mig egy sóhajt hazádba nem repitsz, tovább ne menj ! — Másik költeménye a karlsbadi temető egyik sírkövét díszíti. Egy fiatal pesti fiu meghaltKarlsbadban. Sírkövére Arany Jánoa készítette a feliratot. — Kalebadi nyaralása végén irja ezt a tréfás strófát: Isten veled Karlsbad szép tája I Örökké az ember nem állja. Rothad neki tüdeje-mája ; — Igy végződik a földi pálya. Alászolgálja I — A költő karlsbadi tartózkódásáról elég sok részletet ludunk. Arany János általában szereti a magányt, a társaságokat nem keresi. Hosszú sétákat tesz, virágokat szed és ezeket lepréselve elküldi unokájának, Piroskának. Mindenki azereti őt éa Karlsbad várostanácsa nagyrabecsülését iránta azzal fejezte ki, hogy 1873 ban felmenti őt a kurtaxa fizetése alól. Arany János büszke erre a megtiszteltetésre, a kurtaxa összegét azonban jótékony célra ájánja fel. Toldi Miklós fedezi fel Karlsbadot — Nem fér kétség hozzá, hogy Karlsbadnak a legszebb irodalmi emléket Arany János emelte. A monda szerint negyedik Károly német római császár egy vadászat alkalmával bukkant azokra a hőforrásokra, amelyek ezt a fürdőt az évszázadok során világhírűvé tették. — Arany — akárcsak Goethe Tu Csen az áíomországbari A B. K. eredeti tárcája Irta : Szántó György Fu Csen szolga volt egy sanfranciscói ópiumházban. A Chinatown egy könnyen hozzáférhető helyén volt ez a gazdagon berendezett és előkelő ópium ház, hogy az alabástrombőrü ledyk és a ki :lt bőrziánerek simán és félelem nélkül látogassák. Kinaiak nem is julhaltak ebbe a méregdrága éa drógamérgü selymekkel bélelt élomkereskedésbe. Fu Csen szolga teste is nehéz selyembe volt belehelyezve. Mellére természetesen a dühöngő kínai sárkány volt kihimezve és mikor ügyes, hosszukörmü kezeivel előkészítette az ópiumpipát a már türelmetlenül felrengő vendégeknek, ezeknek utolsó földi impressziója ez a zöld selyemsárkány volt. Aztán felsóhajtottak, remegő kezük móhon vitte szójukhoz a pipát, a csend mesélni kezdett és legtöbbjük nemsokára ismét találkozott a zöld sárkánynyál, do már odaál, a titkos dimenziókban. A sárkány óriásivá növekedett és lomhán megmozdult. Kígyózva szállott és változtatta a legragyogóbb színeket, mint a kaméleon. Fu Csen sokáig nézte figyelmesen az álmodók arcát. Ö NEJN SZÍV sohasem ópiumot. Ébrenálmodó volt. Fénytelen. kis szemein keresztül csodálatosan tarka képet vetített agyába as élet laternamBgikája. Ki tudja, talán költőnek, vagy festőnek ssületett Fu Csen, hogy olyan tarkának és csodálatosnak talált mindent. Mikor az auíók ejlaját nyitogatta, mindig uj kis csodák vártak reá. Még a százszor látott törzsvendégek is újra meg újra érdekelték, ruháik.ép oly változatosak voltak, mint aickifejezésük sokszerüsége. Az áruló ercok, hol a gond sölét köntösét viselték, hol a jókedv narancsvörös karneval-jelmezét öltölték magukra. Fu Csen minden változatot meg tudott különböztetni. Különösen egy őszfürlü, zömök ember érdekelte. Világosszürke kürlőkalapot viselt mindig, domború melléhez, álmélkodóan simult a nagy fehér ezekfük végtelen sora és egy széles, fekete szalagon olt himbálódzott a ruháján egy aranyba foglalt, kerek üvegdarab. Hajnalban surran! elő óriás, fehér autója. Fiatal leánnyal jött, mindig uj ieánnyal és uj szekfüvel. Ezek voltak Fu Csen legszebb álmai. Az őszfürlü kedvelte Fu CsenUNéha rászegezte szúrós szemeit és igy szólt egy-egy leányhoz, vagy talán saját magához: — Mintha ábrándoznék ez az ember. Sohasem láttam még ábrándozó kínéit. Aztán mindig felkacagott és egy ezüatdollárost nyújtott át a szolgának. Egyszer különös sejlelmes hajnal hozta a fehér autót. A keleti horizonton, két feketén meredező felhőkarcoló gi ganlikus árnya körött sötétlila falhőfolyam úszott. Da aranyló lobbanások vidámították lilaszin öregitő fátyolát, a nap már ígéreteket tett és kacérkodott a bágyadt falhőderabok „őzül. Az autóablak rábámull az ég szűnni nem akaró komédiájára és előkelően lekicsinyelve tükrözte vissza az egészet, Fu Csen kinyitotta az autó ajtaját. Most hozta a legszebb álmot a fehér autó, ezen a sejtelmes hajnalon. A fehérruháju leány arca is fehér volt, a száj vékony karmin vonala rejtvényként piroslott rajta. És hat aranyfürt hullámzóit le a köpeny fehérjére, A kürtőkalapos öreg nevetett. Mert Fu Csen még sohasem ábrándozott el enynyire, mint most, ezen a sejtelmes hajnalon. A nevetés észretéritette. Besurrant a vendégekkel a nehéz selymek közé és hosszukörmü, fürge kezeivel előkészítette a pipákat. Aztán rájuk adta a kimonókat és távozott. Egy óra múlva visszalopódzott nesztelenül és mégis feszülő izmokkal. Már aludtak. Leeresztett a mennyezetről egy gyékényfüggönyt kettejük közé, aztán letérdelt a lány arca közvetlen közelébe és sokéig bámult erre a fe hér álomra. Az álmodó ólomra. Elhatározta, hogy most az egyszer végre beteljesül minden álma, még ha az élete árán is, hiszen ez a fehérség a beteljesülés. Hiszen ezt igérte a nap lilafelhők mögül. Síines selymek és nehéz illatok közölt dalolt a csend. Szőnyegek virágai élni kezdtek, vázák virágai meghaltak. Tompított fények most izzón fellángoltak. Kis furcsa szörny lépkedett a légben: az érzékiség titkos, vad alakja. Minden felfigyelt a furcsa jövevényre. Fu Csen átölelte az álomleányt. A törékeny test végigborzongott. Egy krizantém szirmai lassan huldogálni kezdlek. Éa a vázén, melyben a krizantém haldoklott, egy mozaik arc groteszk mosolyra torzult. Az ópiummécses sercsenve aludt ki. A meghalt lángocska lelke felszállott vékony, halványkék füstsávocskába inkarnáltan és a mennyezet feketeségbeburkolt dimenziói, mint nirvanaállomások fogadták be a halványkék lelkecskét. De a lány nem ébredt fel. Nehéz álma biztosan az első ópiumólom volt. Az első szerelem, amelytől nem lehet szabadulni. A krizantém szirmai csendben tovább hullottak. Ekkor megcsillantak Fu Csen komikuson ábrándos szemei. És mégis övé lesz a leány I Hosszukörmü, gyors kezei az ópiumpipa után nyúltak. Elővette Álomország kulcsát, életében először. Aztán végig nyujtózolt ő is a kereveten, a megszökött test mellett. Igy kergette Fu Csen az álmot. Messze Ópiumországban övé lett a leány.