Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-17 / 114. szám

1936 május 17 BEKESMEGYElKÖZLÖNY változzon. (Zugó éljenzés és taps az ülés minden oldalán.) Az egyik őr: Halkabban. A következő felszólaló az egyik ellenőr volt, aki drámai képekben vázolta a női munkaerők úgynevezett rabszolga állapotát. — Hangsúlyoznom kell — mondotta többek között — hogy a mai rendszer melegágya az erkölcstelenségnek, az állások minőségét rendszerint a munkavállaló nők alakjához szabják és a kevésbé csinos, vagy szép nők már a gyárakba is alig tudnak bejutni. Esen az állapoton sürgősen segíteni kell, különben a nők meg szokjék a frivol életet és valósággal irtóznak majd atlól a gondolattól, hogy életüket egy szűk jövedelmű férfihez kössék, ami azulán teljes társadalmi bomlást idézhet elő. (Ugyvan, ugyvan) — kiáltások minden oldalról. — A NEK . . . — Éljen a NEK — zúgott fel újra a taps és az éljenzés. Ellenőr: A NEK hivatása, eszményi hivatás és bizom benne, hogy alakulatunkat a külvilág megértéssel fogadja. A kereskedősegéd sérelmesnek találta, hogy az áruházak nagy előszeretettel alkalmazzák az olcsó női munkaerőt és ennek megfelelően szorítják le a férfisegédek fizetéseit is. Az egyik őr: Eső lesz. Elnök az eget kémleli. — Csakugyan eső lesz. Indítványozom, hogy az ülést későbben megállapítandó időpontig halasszuk el. A „közgyűlés" hosszan éltette a NEK ket, majd elfogadta az elnök indítványát és ezzel négy óraConcours d'Élégance 1936 A Magyar Touring Club vándordíja a legtöbb pontot nyeri márka részére A legszebb olasz kocsi dija; 5 Grands prix d'honneur I Grand prix d'élégance, 5 első dij Körzetképviselő: RÓZSa Béla, Andrássy-ut 25. kor végetért azjülés és a tagok szép rendben haza szállingóztak. A gyulai zsilipnél elcsíptem az egyik őrt és megkérdeztem tőle, hogy mi a véleménye a női munkaerők előretöréséről. Kiiünően játszotta az ártatlant és nem akart tudni semmiről. Csak azt tudnám, miért titkolóznak annyira. Miklya János Három riport, amelyek közül az egyiknek semmi köze sincsen a másikhoz . . . Este az ágyban olvasom I Sanghaiban meghalt a kórházban egy ember, aki halálos ágyán bevallotla, hogy Kiss Bélának hivják és rettentő bün terheli a lelkét . . . Behunyom a szememet, eszembe jut életem első igazán nagy riportja. A világháború elején történt, tavasszal, a cinkotai hadárban az orgonák nyíltak, akárcsak most itt, a Irenc8énteplici parkban és én tiz napon át minden reggel vicinálison utaztam ki Cinkotára... Kiss Béla hét hordója Az emlékeim között őrzök egy szürkefedelü könyvecskét. Multkórjában, amikor utoljára a kezemben volt, láttam, hogy a lapok már kiesnek a fedélből. Vékony vörös léniák szaladnak az oldalakon és léniákon ceruzával gyöngyszámokat irt a gazdája, aki az első lapra is odaírta finom, inkább asszonyos, mint férfias belükkel a nevét : Kiss Béla . . . És mint minden rendes, ájtatos emberhez illik, ugyancsak az első oldalra, a neve fölé oda irta — talán inkább: odarajzolta — ezt a két szót is: Isten nevében A cinkotai műhelyből el annakidején ezt a kis Kiss Béla üzleti könyvét. Amibe bejegyezte, hogy hoztam füzetet. mi| kor és mennyit adott ki cinkre, bádogra, faszénre, pstroleumra, húsra, zöldségre, vicinálisra, házbérre és cipőtalpalésra. Akkurátus, rendes ember volt ez a Kiss Béla. Olt álltam a cinkotai műhelyben, amikor a pestkörnyéki vizsgálóbíró rendeletére a sarokban talált 1 pelroleumos hordókat felbontották. Mindegyikből egy asszony hullája került elő. Az egyik törvényszéki urvos a cinkotai temetőben boncolta fel a hullákat. Ingujjban dolgozott ar. orvoa, a hála mögölt ott állt a a bonclani intézet szolgája és — sok volt a munka, nz orvos magéhezett — keztyüs kézael sonkás zsemlyét tartott a doktor ur szája elé. Hét hulla feküdt a cinkotai temető tisztásán egy széles deszkalapon, amikor kiszedték őket a hordókból, mindegyiknek még emberi formája volt, de percek alatt széjjelmáltak a levegőn. Valósággal szétfolytak. Még ma is borzadok, ha vissza emlékszem: hónapokig éreztem a boncolás rémes illatát. A ruháimat. amiket viseltem ezeken a napokon, sohasem tudtam többé felveni. . . . Azóta sem voltam boncoláson. Huszonkét esztendeje van en" nek és alig mult el esztendő, hogy ne hallottam volna valamit Kiss Béláról. Egyszer azt írták a lapok, hogy a francia légióban szolgál, kegyetlen az emberekkel és ha magyar hajótöröttel kerül össze, azt megkínozza. Arról is jött hir, hogy valahol Délamerikában ismerték fel Az ilyen híreket nehéz ellenőrizni. De a sanghai-hir igaz. Nincs bizonyítékom rá, de ugy érzem, hogy az a szerencsétlen, öszszelört ember, aki a sanghai korház szalmazsákján összetelte a két kezét és mielőtt utolsót lélegzett volna azt mondta, hogy: Kiss Bélának hívnak, valóban a cinkotai rém. Délfelé, amikor a hátam már megfájdul a sok gépeléstől, magamra kapom a kabátomat és sétára megyek. A Baracska felé vezető erdei ulon ilyenkor összetalálkozom régi kedves barátommal, Balassa doktorral. Tavaly megírtam róla, hogy harminc év óta orvos Trencsénteplican. Szeretem nagyon, mert nemcsak jó orvos, hanem igazi ember is. Szive van és abból a régi iskolából maradt itt, amelynek ma mór alig akad hírmondója. Arról a két halottról beszélgettem el vele, akiknek halálozási hire tegnap állott az újságokban. Kiss Béla volt az egyik, Klebinder Ernő, a bécsi Sonnund Montagszeitung főszerkesztője a másik. Szegény Klebinder — a Phőnix bécsi botrányába volt belekeverve — Susákon ciankalival megmérgezte magét. A kettő között annyiban volt összefüggés, hogy annak idején Klebinder bécsi lapjában jelent meg első külföldi riportom: a Kiss Béla hét hordójáról. Ugy hevenyében kiszámítottuk, hogy mind a két halott hatvan esztendős, íme: a gondolaltársulás. Most szó került a hatvanesztendős emberről és felvetődött a kérdés: voltaképpen mennyit is él egy hatvan éves ember? Azt mondja nekem Balassa doktor : — Egy hatvan esztendős ber életének mérlege ez: fiatalon, tudat alatt eltölt . . a hátralévő 42 év alatt, leszámítva a vasárnapokat, — 42 év alatt ez hat évet tesz ki — dolgozik napi nyolc órát számítva átalussza élete harmadát . . . ha naponta csak egy órát kártyázik, 40 év alatt kártyázik. . evésre tölt el, szerényen számítva élete során mosdásra, beretválkozásra, öltözködésre, fürdésre — Mi jut a szerelemre és az élet örömeire? Hatvan esztendő alatt még csak öt percent se. Hiem18 évet 10 évet 20 évet 2 évet 4 évet 3 évet Nyári nöiruhaujdonságok II inyörű választékban KULPIIi ÁRUHÁZ Békéscsaba