Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-17 / 114. szám

524 BEKESMEEGY1KÖZLÖNY 1936 május 24 •zen: Halven esztendőből ötven­hét olyan dolgokkal telik el, amik kőiül talán csak az a tizennyolc esztendő tsrloiik az élet Ölöméi­hez, amik fö.ött észrevétlenül BÍK­lunk tovább . . . Nyaralás fegyveres erőszakkal A mult héten Stubnyafürdőn jártam. A turőci fensikon fekszik ez a fürdő és hire éppen olyan jó, mint amilyen öreg a históriája. Vasárnap délben körmöcbényai urakkal ültem az asztalnál, a kör­möci urak évszázadok óta járnak ide, legnagyobb passziójuk a piszt­ránghalószat, sehol a viiáeon nem lehet olyan hatalmas vörös pöty­tyes pisztrángokat fogni, mint a stubnyai patakokban. Ebéd közben meséli a körmöc­bónyai fölevéltáros: — Nemrégiben öreg Írásokra bukkantam. Ezek hirül adják, hogy IV. László király volt Stubnyafür­dő első vendége, 1281-ben egész udvartartásával jött el ide a rheu­máját gyógyíttatni. Százötven esz­tendővel későbben Zsigmond ki­rály — aki tudvalévően a szepesi városokat kártyán vesztette el az ólublói várban — hónapokat töl­tött el Stubnyafürdőn. Akkor még nem volt itt semmiféle épület éa a kirőlynak meg kellett elégednie azzal, hogy sátrakban töltse el az éjszakát. Az első kőépületet 1495 ben emelte Stubnyán Korom Bá­lint, aki akkor a blatnicai vár és a Stubnyóval összeepü t Kisfalu ura volt. Ezt a házat — amelynek helyén a Grand Hotel áll — még husz esztendővel ezelőtt is kőház nak nevezték. Korom Bálint szom­szédja, Majthényi Mihály, aki a háji uradalom birtokosa volt, ugyan csak jogot formált Stubnyához és évtizedekig tartott az a pereskedés, amelyet a két hatalmas birtokos folytatott egymással. — Abban az időben az igaz­ságszolgáltatásnak más módjai és más utai voltak és bizony egykori Írások elmesélik, hogy talán száz esztendeig csak az az ur nyaral­hatott és fürödhelett Stubnyán, aki­nek erősebb volt a katonasága. Mert az történt, hogy egy napon megjelentek Korom urem felfegy­verzett jobbágyai és puskákkal ki­verték onnan Majthényi Mihályt egész pereputlyával egyeiemben. Hirtelen födelet emeltek a fórrá­j sok fölé, megtelepedtek és addig maradtak, amíg Majthényi urem erősebb katonasággal meg nem érkezett és el nem zavarta a szom­szédjait. Még a két birtokos ha­lála sem zavarta meg a fegyveres erőszakkal való nyaralás közép­kori intézményét. Az ötvegyen maradt Majthényiné második fsrje, Zabiaténszky György trencséni fő­ispán teremtett aztán valahogyan rendet és róia jegyzik fel Körmöc bánya krónikái, hogy megépíttette Stubnyán az első korcsmát és ez­zel megindította ott a fsgyvernél­küli idegenforgalmat is. Valaho gyan azonban nem érezte jól ma­sál puskás jobbágyok nélkül, mert 1523 ban — két évvel a mohácsi vész előtt — készpénzért — hogy mennyiért, arról nem beszélnek az annalesek — eladta a fürdői, a forrásokat, a kőházat és a korcsmát Körmöcbánya városának, amely im­máron négyszáz esztendőnél hosz­szabb idő öta tulajdonosa annak a fürdőnek, ahol a W--s íelényi-féle összeesküvés okmánvait aláírták és ahoi Wesselényi Ferenc meg­ismerte és megszerette S*échy Má­ria grófnőt, a murányi Vénuszt... Abban az időben, amikor — igy mondja el a nemes város jegyző­könyve — fényes kíséretével Stub­nyéra jött el Pehue Pázmány, az orazég hercegprímása . . . ... A stubnyai parkban szól a muzsika, a strendon szép asszo­nyok vesznek mór népfürdőt és udvaroltatnak maguknak és olyan furcsa: egyiküknek se jut eszükbe, hogy négyszáz esztendővel ezelőtt csak az nyaralhatott itt, akinek elegendő puskája és katonája volt... Paál Jób KOZGAZDASAG Az Alföldkutató Bizottsággal szorosan együttműködő Duna—Tiszaközi Általá­nos Segélyező Egyesület békéscsabai szervezetének megalakulása A Magyar Pentheonba bevonul Klébersberg Kuno gróf és a ma­gyar polgármesteri ker ötök büsz­keségének. Somogyi Szilveszter­nek, Szeged város megboldogult nagynevű polgármesterének fel­becsülhetetlen értékű támogatásá­val, — a szegedi egyetem lelkes tudósainak önzetlen munkásságá­val alakult meg tíz évvel ezelőtt Szegeden a magyar Alföld prob­lémájának, — a legégelőbb ma­gyar problémának — megoldását célul kitűzött ed hoc tudományos társaság: az Alföldkutató Bizott­ság. Az elgondolók köre tömörült lelkes tagok segítségével az ered­mények olyan tömegét produ­káltak ez elfő het évben, hogy csak levett kalappal szabad ámul­nunk ezen izxólelkü tudós térsasóg erőfeszítésein, amellyel a minden állami, iársada'mí egyéni segitőfor­résok nélküli Bizottság munkás­ságát folytatták. A szegedkörnyéki mintalanyék, a makókörnyéki eredményes kísér­letek felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi sikerei igazolták az elgon­dolás szükségszerűségét és helyes­ségét. Az anyagiak hiánya azonban a legdacosabb erőfeszítésnél is erő­sebb tényező lévénj már-már a Bizottság teljes munkalehetőségé­nek a fennállását veszélyeztette, amikor is a Bizottság (amelynek jelenlegi védnöke dr. József Ferenc kir. herceg, elnöke vitéz dr. Shvoy Kálmán ny. altábornagy, orsz. gy. képviselő) ügyvezető alelnöke, a Duna—Tiszaközi Alialános Se­gélye ő Egyesület elnöke, a sze­gedi egy. ny. r. tanár, a vezetése aialt működő altruista Egyesület alapszabály szerint (1. alapszabály 1. pont 3. alpont) kulturális irányú testületek támogatására szolgáló bevételeit az Egyesület elnöki ta­nácsának egynangu lelkesedéssel hozott határozata értelmében az fehér cipők, topánkák, szandoleítek ÁDÁM CIPÖÁRÚHÁZBAN Kocziszky-palota „Bizalom" hiteliroda tagja A földkutató Bizotísógnak felaján­lotta, s ezzel a Bizottság munkás­ságának az Egyesület fejlődésével arányosan mind nagyobb és na­gyobb működési lehetőséget biz­tosított. Az egyesülettel kooperőló Bi­zottság szervezkedését a napok­ban városunkban is megkezdte. A központi tisztikarban is helyet foglaló Jánossy, Gyula gr. Wenck­heim József, gr. Széchenyi Károly, dr. Medovarszky Mátyás és bai­cai Beliczey Géza urakkal az élén a helyi szervezés irónyitősőt dr. Somogyi Miklós AEGV műszaki tanácsos, az Alföldkutató Bizott­ság békéscsabai főtitkára és a Duna—Tiszaközi Á talános Segély­ző Egyesület békéscsabai csoport­jának ügyvezető elnöke direktívái alapján a központ itt tartózkodó h- ügyvezető igazgatója napok óta Békéscsaba polgárainak igazán megértő és segítő támogatásával komoly eredményeket ígérő elő­jelek között végzi. Ezen egyesüles Szegeden és kör­nyékén, Hódmezővásárhelyen és Makón erősen be van szervezve és az elteit egy ev alaít sok ezer taggal kezdte meg óidósos műkö­dését, a je'ek szerint ez a szer­vezés B"ke*csabán ia a legjobb eredrnennje! indult meg. Közgazdasági hirek — Uj bankeinök. A Békés-Csa­bai takarékpénztár egyesület e hó 23 án tartja közgyűlését, amelyen az intézet elhunyt elnökének, né­hai Réthy Béiának a helyéi csákói Geist Gyula dr. gazdasági főtaná­csosba! töllik be. Ifj. Réthy Bélát beválasztják az igazgatóságba. — Mesterséges pamut Magyar­országon. A kereskedelemügyi mi niszterium állítólag tárgyalásokat folytat a Lanital nevü olasz és a Zeílwoile nevü német mesterséges pamut importjára éa a magyar tex­tiliparban való felhasznála»őra vo­natkozólag. Mindkétfajta mestersé­ges pamui állati termékből készül vegyi uion. — Cipő halbőrből. Németor­szágban eljárást dolgozlak ki, amelynek segítségével a hal bőrét fii lehet használni cipőkészitési és egyéb bőripari célokra. A talől­mőnynak óriási jelentősége van. — Uj kartell — uj drágitás. A magyarországi karbonpapir gyá­rak eladási egyezményre léptek és ennek következtében a karbon­papir érát felemellék. Egyes faj­táknál a drágulás közel 100%. — Kétezer vagon paradicso­mot vesznek át a konzervgyárak. A paradicsom szindikátus uljón, amelynek működését a Külkeres­kedelmi Hivatal ellenőrzi, a ma­gyar konzervgyárak az 1936/37-es gazdasági évben minimálisan 2000 vagon paradicsomot vesznek át a termelőktől, négy fillérnél nem öl­et óbb áron. JTti történt régen? 1906 május 17. Haan Béla képviselőválosztási elnök Áchim L. András megválasztott ország gyűlési képviselőnek mandátu mát átadta. — Gyula városa Almássy Kálmánnénak a gyulai határ mentén elterülő 1700 hold földiét meg akarja venni, ame lyet azután parcellázni óhait. — Székely Béla csabai szerkesztő és Teleky Sándor joghallgató véres párbajt vívtak egymással, amelynek során Telsky súlyo­san megsebesült. A párbaj után a felek kibékültek. — A csabai kőművesek sztrájkba léptek az alacsony munkabérek miatt. — Békésvármegye törvényhatósági bizottsága megválasztotta uj al­ispánját. Az alispáni székbe Ambrus Sándor orosházi főjegy­ző került. — Áchim L. András csabai országgyűlési képviselő és Schriffert József gyulai kép viselő helyet kaptak a parlament szakbizottságában. 1916 május 17. Az egyik csa­bai iparosmester érdekes levelet irt a B K,-nak a front derűs (pizódjairól. Elmeséli, hogy hús­vét alatt átjött hozzájuk egy muszka és komázni kezdett, szidta a szerbeket, akik miatt már második éve hadakoznak. A magyarokra — mondotta — az oronzok egyáltalán nem ha ragszanak. A vendégszerető ka­tonák megvendégelték az oroszt, aki oly jól érezte magát, hogy kijelentette: nem megy uissza, inkább hadifogoly lesz. Persze azután meggondolta a dolgot, mint uhogy az a csabai sza­kaszvezető is, aki késő éjjel lámpással kezében roppant bi­zonytalan lépésekkel tért vissza az orosz hadállásokból. Majd nem teljesen berúgott, annyira kínálták a muszkák... — A köz művelődési bizottság ülésezett a vármegyeházán és Mázán János csabai ev. tanítónak 300 korona jutalmat szavazott meg. — A csabai földműves iskolához pén teken este hat török ifjú érkezeit, akik Bartóky államtitkár intéz­kedésére itt fogják megszerezni mezőgazdasági ismereteiket. A hat fiatalember mindegyike gim­náziumi és kereskedelmi érett­ségit tett és németül, franciául tökéletesen beszélnek. 1926 május 17. Érdekes in­dítvány hangzott el a városi közgyűlésen, a város csatorná­zásának ügyében. — Az öcsödi reformátustanitó egyesület nagy­szabású Rákóczi emlékünnepélyt rendezett az ipartestület nagy­termében. — A Békésvármegyei Általános Tanítóegyesület 50 eves fennállását ünnepelte a bé­kési közgyűlésen. — A kondo­rosi hősök szobrát József főher­ceg őfensége ünnepélyes keretek között megkoszorúzta. — A mi­niszter intézkedése miatt késnek a csabai hidátépilések. — A Népegy\et háza nagy áron elkelt. — A szöllősoriak fahíd felépíté­sét kérik a várcstól. — Nagy­szabású versenyt rendeztek a középiskolák a Vitézi Szék ván­dorzászlójáért. — Nemsokára megkezdődnek a Körös medré nek tisztítási munkálatai. — Az iparosok meleg ünneplésben ré­szesítették Timkó János csizma­diameslert 40 éves önálló iparosi müköáése alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom