Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-18 / 14. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 január 12 ENGEL IVÁN BUDAPESTEN ÉS BÉKÉSCSABÁN (A B. K tudósítója jelenti.) Engel Iván január 15-i hangverse­nye kimagasló eseménye voli Bu­dapest zenei életének. Az elisme­rés irott és Íratlan jeleivel halmozta el közönsége a fiatal művészt. A méltatások között megkülönböz­tetett figyelmet váltott ki Tóth Aladárnak a Pesti Naplóban megje­lent beszámolója, mely többek kö­zött a következőket irja a nagyte­hetségű pianistáról: „Engel Iván szerdai hangver­senye egészen rendkívüli jelen­tőségű eseménye zeneéletünk­nek. A magyar zongoraművé­szet ezen az estén, ennek a nagytehetségű magyar zongora­művésznek játékában érkezett el teljesen korunk legnagyobb zongorapoétájának. Bartók Bé­lának zsenijéhez. Teljes értékű Bartók-interpretációt a zongorán eddig csak magától Bartóktól hallottunk. Sőt az utóbbi évek­ben, sajnos, Bartóktól sem, hi­szen köztudomósu, hogy a nagy zeneszerző Budapesten már régóta nem játssza saját müveit. De éppen ezért megbecsülhetet­len nyeresége zeneéletünknek Engel Iván Bartók játéka, mely példát inutat egy egész pianis­tageneróciónak, hogy miképpen érkezhetik el az előadóművész Bartók zongorajátékstilusának külsőséges utánzása nélkül, egyedül önmagán keresztül, a forró és mélv egyéni átélésen keresztül a Bartók-muzsika leg méltóbb tolmácsolásához.,. Nem csodáljuk, hogy a fiatal magyar pianista ezekkel az interpretá­ciókkal lázba hozta Anglia és Hollandia zeneértő közönségét. És büszkék vagyunk, hogy egy magyar zongoraművész mutatja meg a nagyvilágnak, hogyan kell megteremteni a Bartók játék eleven tradícióját." Engel Ivón a budapesti műso­rát játssza a békéscsabai hang­versenyen, melyet az Aurora Kör V. bérleti estként január 27-én rendez meg a Városi Színházban. Nézeteltérés a négus és Desta herceg között (A B. K. tudósítója jelenti.) Asmarai jelenlés szerint Desfa herceg seregei rendetlen futásban, j e jvesztve menekülnek. Graziani iábornok győzelmének jelentősége abban áll, hogy a déli fronton a balszárny felszabadult és igy minden erejét Dzsidzsinga és Har­rar irányában fejtheti ki. Az ösz­8zeütközés az előre megőllapitott terv szerint folyt le és nem jelen­tett komolyabb akadólyt, hogy a terep nagyszerű búvóhelyeket nyújtott az abesszin harcosoknak. Szejum herceg hadseregének tagjai tömegesen hódolnak meg az ola­szok előtt, különösen azok, akik Tigre tartományban laknak. A négus és Desta herceg között komoly nézeteltérés támadt. A herceg hir szerint beadta lemon­dását. A nemes munkásról beszélnek a munka hősei (A B. K. tudósítója jelenti.) Lehet, hogy akad majd az ipar­testület februárvégi közgyűlésének sok kétségtelenül érdekes és iz­galmas pontja, lehet, hogy a fe­szültség magasfoku fellángolása következtében sokéig emlékezetes merad majd az a télutói vasárnap délután, de a végnélküli viták, harcias szónoklatok, nagy és sok esetben súlytalan szavak nem min denkit érdekelnek. Vannak emberek, akik megtes­tesítői a csendnek és a nyugalom­nak, akik természetesnek tartjók, hogy az élet olyan, amilyen és mindig tudnak találni ezekben a nehéz időkben is olyan fix pon­tokat, amelyekre támaszkodva elé­gedettséggel nézik a világ folyá­sét. . Az iparostársadalom két ilyen halkszavu, magábanéző tagját ün­nepli ezúttal a februéri közgyűlés. Két soha nem törtető, a népsze­rűséget nem hajhászó iparos, Jenei E' dre és Zsíros Pál neve kerül a tárgysorozatba. Ez alkalommal ad­ják át részükre a nyíregyházi or szágos kongresszus elismerő ok­levelét. • Az ősz hajú, kérgeskezü Jenei Endre bádogosmestert nehéz szó lásra bírni. Pedig negyven év mun­kás élete ven mögötte, ennyi ideje tartja fenn műhelyét. Negyven év nagy idő az ember életben. — Negyven év ? — kérdezi ön­megá'ól és nem ed feleletet. Pil­lanatig csend honol a kis szobá­ban, ehol szemben ülünk vele, csak azutón veszi észre, hogy felelnie kell. — Negyven év... — ismétli még­egyezer — milyen más is volt akkor. Nem mondom, akadtak azelőtt is nehézségek, de ha dol ' gozni akartunk, mindenki kapott munkát. — Ma ? A kisipar nem igen tud versenyezni a nagy gyárakkal. A mi szakmánkban például a kék edények minden egyebet kiszorí­tottak. Ennek megfelelő a bádo­gos iparág helyzete is. Amikor én dolgozni kezdtem, Bikéscsebén volt öt mester, most tizenöt 8kar megélni. Akar megélni, mert munka több volt akkor, mint most. Az elmúlt év különösen gyengének mutatkozott a rossz termés miatt. Ezelőtt 4 5 segédem dolgozott, most csak kettő. Hragy fennáll-e a visszafejlődés ? Igen, ez tagadha­tatlan. — És a jövő? Ismét hos«zu h^llaatás követke­zik. Végül Jenei Endréné töri meg a csendet: — Hét persze, hogy reményke­dünk és ha mást nem, fiainkat szeretnénk boldogulni látni. — A remény? — mondja Jenei Endre is. — Ha még ez sem volna, akkor... Különben nekem mér úgyis rövid a hátralevő időm. Ez az utolsó szava és amikor ezt mondja, akkor is épp olyan nyugodt, mint az előbb, amikor visszaemlékezéseiről beszélt. * Zsíros Pál szabómesterre, az ipartestület alelnökére még csak huszonnégy év emlékei nehezed­nek, de azzal a kijelentéssel kezdi: — A huszonnégy év legnagyobb élménve, hogy még mindig itt ál­lunk, hogy még élünk ... Ez is nagy dolog manapság. — Fillér nélkül kezdtem és ti­zenhat éves fiatalember korom­ban mér családot tartottam fenn. Megvan azóta is a mindennapi robot, ami sok tekintetben ugyan nem kerékkötő, hanem ellenkező­leg. elősegíti a H'ődést, a hala­dóst a korral. E* mé^is, akkor, úgyszólván fillér nélkül, nem kel­lett annyi nehézséggel kezdenünk, mint ma. — De érdemes volt, ezt állítom. Érdemes volt dolgozni, fáradozni napestig, hogy felnevelhessük gyer­mekeinket. Az alelnök ur a boltja melletti irodahelyiségben mondja mind­ezeket, miköaben éppen egy ruha szabást tervez. A falon már két elismerő oklevelet is őriz, az 1924 i és 1927-i kiállitésról. Szerénykedve feleli, mikor afelől kérdezőskö­dünk: — Kérem, ez igazán nem ér­dem. Mosolygós arcéból nyugodtság árad. Komoly meggyőződése: mun­kával, szorgalommal sok mindent el iehet érni. Nyolc évi fogházra ítélték a tizenhat éves béresgyereket, aki az ablakvassal agyonverte gazdáját (A B. K. tudósítója jelenti.) Á szegedi ítélőtábla egy fiatalkorú béres gyilkossági ügyét tárgyalta. Két évvel ezelőtt lörlént, hogy Szarvas mellett egy tanyán meg­gyilkolva, holtan találták Nagy Benár György 84 esztendős gaz­dálkodót. A tanyát a tettes kira­bolta. A gyanú az első pillanat­ban az áldozat fiára esett, Nagy Benár Jánosra, aki a csendőrök előtt beismerő vallomást tett, azon­ban vallomását még aznap azzal vonta vissza, hogy egyizben a csendőrök egy lopási ügyel kapcsolatban megver­ték és most is attól félt. hogy ve­rést kap. Kéaőbb az áldozat ve­jénél szolgáló 16 esztendős bérest vet­ték gyanúba, akinek nem volt fizetése és a gyil­kosság után galambokat vásőrolt. A fiu beismerte, hogy ő ölte meg a gazdát. A gyilkosságra — vallotta — egy hétig készült. A tett elköve­tése előtt szabadságot kért azzal, hogy hazamegy, de nem ment haza. hanem lekerült az öreg ta­nyójőba, ott töltötte elbújva az éjszakát, majd hajnalban betörte az ablakot és az ablak keresztvasá­val agyonverte az ag­gastyánt. A lakásból huszonnégy pengőt zsákmányolt. Ezt a vallomőst a vizsgálóbíró előtt is fenntartotta. Vele együtt a vádlottak padjára került az áldozat fia is, aki apja elárvult lakáBábóí két izben búzát lopott. öl a kirendelt vagyonfelügyelő jelentette fel. A gyulai törvényszék előtt a fiu tagadta mőr a gyilkosságot és a biróság fel is mentette. Ugyanis a gyilkosság színhelyén egy baltát találtak, amelynek foka teljesen beillett a halott fején tá­tongó sebbe, mig a fiatalkorú be­ismerő vallomásában azt állította, hogy az ablakvassal verte agyon az öreget. Az orvosszakértő vé­leménye szerint baltával okozták a ha­lálos csapást, a törvényszék tehát ugy találta, hogy mégsem a fiatalkorú volt a tetten. A szegedi tábla az első tárgya­lás alkalmával ujabb bizonyítást rendelt el. Ennek 8orán több tanút hallgattak ki, akik igazolták, hogy a gyilkosság estéjén látták a fiatal­korút az áldozat tanyája felé osonni. Az Igazságügyi Orvosi Tanács a tábla által exhumállatott holttest koponyáját megvizsgálta és azt a véleményt adia, hogy a szakértő tévedett, mert a fejen talált sebet éppen az ablak kereszt­vasával okozhatták leg­jobban. A tárgyaláson az előadó bíró ismertette a lefolytatott bizonyítás anyagát, majd a biróság ítéletet hozott, amelyben az ujabb bizo­nyítás alapján megállapította a fiatal­korú bűnösségét és ezért vétségnek tekintendő gyil­kosság miatt nyolcesztendei fog­hásra Ítélte. Az áldozat fiát a lopás vádja alól felmentették. Az itélet nem jogerős. Négy helyen táncol ma este Békéscsaba (A B. K. tudósítója jelenti.) Ma este Békéscsabán négy helyen perdülnek táncra a pórok. A Ke­reskedelmi Csarnokban az Izraelita Leányegylet rendez kullureslet, amelyen Bródy Ernő dr. orszőg­gyülési képviselő ad elő, a Me* lanchton-kör a kisgazdaszékház­ban tart műkedvelő előadást, mind­két helyen utána tánccal. Az ipar­testületben a nagy érdeklődéssel várt szabóbálat rendezik meg, a Csaba télikertben a gazdatisztek mulatsága a program. Csukott fűthető bárautók éjjel-nappal megren­delhetők Sahafdm guagebtn Telefonszám : 93.

Next

/
Oldalképek
Tartalom