Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-24 / 19. szám

Ara 6 fillér BEKESME6YEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 9936 januái* 24. péntek 63. 19. szám Matolcsy IVIátyás éles­hangú beszédet mondotta nagybirtok ellen a hitbizo­mányi javaslat vitájában Farkas Elemér, majd személyes megtámad­tatás cimén Festetich Domokos gróf vissza­utasították Kiatolcsy megállapításait (A B. K. tudósítója jelenti.) A fj/^ 'v^pviselőhéz tegnap délutáni ülé­sén folytatta a hitbizományi tör vényjavaslai általános vitáját. Matolcsy Mátyás visszapillantást vetett a történelemre, azt hangoz­tatta, hogy e megyar fajtót jelentő parasztság és a főnemesi osztály küzdelmei okozták a Mohácsokat. Nagy részben idegenből eredő fő­urak rabszíjra fűzték a magyar pareaztokal. Lázár Andor igazságügy minisz­ter közbeszólt: Uj történelmet hal­lunk. Matolcsy azt hangoztatta, hogy az arisztokrácia patriarchaiis vi­szonyt tart fenn a parasztsággal. Az ország két táborra szakadt, a nemzetfenntartó pa­rasztságra és ez arisz­tokratákra, í^valamint a velük fuló középosz­tályra. A jelen nem hozhatja meg a hozzáfűzött reményeket. Erelyes intézkedésekre van szükség, hogy a magyarságot a mai elesetlségé­ből visszaránthassuk. Krúdy Ferer c hangoztatta, hogy a piacot felvevőképessé kell tenni a mezőgazdasági termények szá­méra. A hérom holdas kisbirto­kok megszaporodására mutat rá. A nagybirtok lehetővé teszi a na­gyobb számú népesitést, mig ha a birtokok kisbirtokra forgácsolód­nak szét, annak a népesedés vallja majd kárát. Cseh Szombati László szerint sem az ipar, sem a kereskedelem nem került olyan kétségbeesett hely­zetbe, mint a mezőgazdaság. Ha­laszthatatlanul szükséges a föld helyes megoszlása és a hitbizo­mányi nagy- és középbirtokok re­formja. Egészséges földmivestár­sadalom megerősiléset. szolgáló reformra van szükség. Önálló kis­gazdacsaládok szaporítására kell törekedni. A javaslatot a Ház nem fogadta el. Farkas Elemér felszólalásában visszautasította Matolcsy Mátyás megállapításait azok nevében, akik a józan konzervativiz­mus szerint kívánják az országot felépíteni. Visszauta­sította azt a vádat, mintha a ma­gyar arisztokrata ellensége lett volna a föld népének. A mai vi­szonyok között fokozott mérték­ben szükség van a szakoktatásra. Ezután az elnök napirendi in­dítványt tett, melyszerint a Ház legközelebbi ülését ma délután 4 órakor tartja. A napirendi indítvány után gróf Festetich Domokos szemé­lyes megtámadtatás címen kért szót és visszautasította felszólalá­sában Matolcsy kijelentéseit. Kétórás vita után a vágóhíd mielőbbi felépítése mellett foglalt állást a pénzügyi bizottság Együttes ülésen tárgyalták a bizottságok a vágóhídi és hűtőházi építkezés tervét (A B. K. tudósítója jelenti.) Az újonnan megalakult vágóhídi, va­lamint gazdasági és pénzügyi bi­zottság csütörtökön délután együt­tes ülést tartott a városházán Já­nossy Gyula elnökletével. Az egyesített biiottaág kétórás vita utón ugy határozott, hogy ja­vasolni fogja a képviselőtestület­nek a vágóhíd és a vele kapcso­latos hűtőház mielőbbi felépítését. A bizottság az építési kereteket 550.000 pengőben határozta meg. Ezt az összeget részben az OTl adná kölcsön a városnak, részben pedig államsegély formájában ál­lana rendelkezésre. A tervek sze­rint az OTI kölcsön 450.000 pengő lenne, mig az államsegély összege pedig 100.000 pengőt tenne ki. Jánossy Gyula polgármester közölte a bi­zottsággal, hogy a kölcsön és az államsegély ügye kedvező stá­diumban van, azonban még nem perfekt, mert képviselőtestületi ha­tározat szükséges a kölcsön és az államsegély ügylet lebonyolítá­sához. A bizottsági ülésen többen fel­szólaltak és szóvátették, hogy né­zetük szerint a vágóhídnak és a hűtőháznak nem lesz annyi jöve­delme, amennyi fedezné a törlesz­tési részleteket, ebben az esetben pedig a póiedó emelésére kerül a sor, amit viszont senki sem akar. Végül is azonban a bizottság ál­láspontja a mielőbbi épités mellett nyilatkozott meg. A hétfői városi közgyűlés pót­tárgysorozatát nem állították még össze, a tegnap délutáni bizott­sági tárgyalás alapján azonban bizonyos, hogy a képviselőtestület foglal­kozik hétfőn a vágóhidépités kérdésével is. Szolnokon üzletet nyitott a Mezöberényben lopott áruból egy szövögyári portás (A B. K. tudósítója jelenti.) A gyulai törvényszék egyesbirája, Vályi Nagy István tárgyalta a lo­pással vádolt Kiss Lajos volt me­zőberényi szövőgyári portás bűn­ügyét. Kiss Lajos az Alföldi Szö­vőgyár alkalmazottja volt, a vád szerint apránként ezer pengő értékű textilárut lopott el cégétől és a jogtalanul eltulajdonított holmival üzletet ren­dezett be Szolnokon, ahol például a 2 70 pengő értékű zsebkendőt 72 fillérért árulta. A nyomozás során bűnjelként nagymennyiségű textilárut foglaltak le. Kiss Lajos azt vallotta, hogy egy Sándor nevű pesti egyéntől vette azokat, az eladó kereskedőt egyáltalán nem ismerte. A tanúkihallgatások során több tanú vallotta, hogy olyan áruja is volt Kiss Lajosnak, amiket nem lophatott az Alföldi Szövőgyárból. A bíróság erre vonatkozólag szak­értő kihallgatását rendelte el és a tárgyalást elnapolta. A tizenhármas bizottság nem találja időszerűnek a béketárgyalások meg­indítását (A B. K. tudósítója jelenti.) Csütörtökön délután 4 órakor nyi­tották meg a népszövetségi tanács folytatólagos nyilvános ülését. A Szovjetorosz-Uruguay ügyben Lit­vinov szovjet megbízott szólalt fel, majd Uruguay megbízottja kijelen­tette, hogy a maga részéről nem kíván beavatkozni más államok belügyeibe. A tanács elnöke azután kijelentette, hogy miután a tanács meghallgatta mindkét félt, azt a megoldást találja legalkalmasabbnak, hogy az ügy számára előadót jelöljenek ki. Az elnök Románia kiküldöttjét a bizottság elnökének, Dánia és Spanyolország megbízottait tagjai­nak kérte fel. A tanács ezután áttért az olasz­abesszin viszály tárgyalására. Mg­dariaga, a 13 as bizottság elnöke felolvasta a bizottság jelentését. Lényege, hogy a bizottság nem találja időszerűnek a béketárgyalások meg­indítását. Gyulán tartják meg az idén a megyei vitézi bálát (A B. K.' tudósítója jelenti.) A tavalyi békéscsabai nagy siker után az idén Gyulán, a vármegyei kaszinó összes termeiben rendezik meg báljukat a békésmegyei vité­zek. Az előkészületeket a társadalmi bizottság intézi, élén Márky Barna dr. alispánnal és Pánczél József dr. főjegyzővel. A bizottságban felmerült már az az óhaj, hogy vegyék igénybe a közönség áldo­zatkészségét többször is egy év­ben, de az a helyes álláspont ke­rekedett felül, hogy a közönség amúgy is túlterhelt, annyiféle tár­sadalmi egyesületben kell szere­pet vállalnia és legalább egyszer egy évben mindenki elmegy szí­vesen a kiadással szemben szóra­kozást is jelentő táncmulatságra. A bálát, amelynek tiszta jöve­delmét a székházalapra fordítják, február 22-én tartják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom