Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-24 / 19. szám

2 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 január 24 CSABU MOZGO Január 24-25-26, péntek—szombat fél 7, fél 9, vasárnap i, 3, 5, 7, 9 Vasárnap 1 órakor zóna Mindenki ott legyen 1 Hans Járay, Szike Szakáll, Hörbíger Atilla és a magyar színjátszás büszkesége: DARVAS LILY főszereplésével : Baskircsev Mária szerelme Zene: Ábrahám PAI Kék Duna Keringő Magyar híradó „Szegednek semmit — Csabának mindent! Ezt a tanulságot vonhatjuk le a január 17-i nyári menetrendet megállapító bizottság üléséből. Szinte a csodával volt határos az az ügybuzgalom, az a jobb ügyet megérdemlő vitatkozás és harc a menetrend jobbátétele végett. melyet a legtávolabbi megyék, városok, ipari és mezőgazdasági kamarák vezetői éa kiküldöttei vivtak, sokszor igazén nevetséges kis kényelmi szempontokért. Egyedül Szeged város utazó közönségét nem képviselte senki, vagy legalább is nem hallottunk senkit, aki felszóialt volna azok érdekében, akiknek még a III. osztályú jegy megváltása is komoly kiadást képez. Ennek ellenében a békéscsabai és környéki urak, kik hatalmas aktatáskával és iratok halmazatával felszerelve jelentek meg, szóhoz sem jutottak, mert minden elképzelt és el nem képzelt sérelmeiket orvosolták, mielőtt bármit is mondhattak. Kaptak uj vonatpárt, melyet nem is mertek kérni és amely ujabb napi 450 km-t jelent, kaplak jó összeköttetést Debrecennel (ami Szegednek igazén nincs) és a környékbeli vonótok is olyan ideálisan vannak beállítva, hogy egyetlen „konkrét" kérelem mindössze 6, azaz hat Dere indítási különbözetet kért. Hogy ez mit jeleni, csak az tudja elképzelni, ak« egy ilyen ülésen részt vett. — Tehát mig Békéscsaba — mint minden esztendőben — megint az olbehullva kapta a gyümölcsöt, addig Szeged, Szentes, Csongrád, amelynek létérdeke a jó vonatösszeköttetés, csak visszautasítást, Metve a sinautobuszra valá utalást kapott. Hogy hol van a hiba, azt nem tudom, hogy a békéscsabaiak ügyesebbek-e, mint a mi aszály és állandó jégsujtotta vidékünk, vagy az állandóan hangoztatott agrárpártiság csak szólam s régi módszer szerint az iparosított vidék kap meg minden kedvezményt, minden életlehetőséget? — elképzelni sem tudom. Tény az, hogy mi nem érünk el egy napi 92 km t jelentő motorvonatot, mi nem tudunk elérni egy két órás menetrend megváltozást, melynek előnyét csak a budapesti szállodák és éttermek látják, de kárát Szeged, hisz a felesleges kiadást családunk szájától és a szegedi piactól vonjuk el." A tábla tiz évi fegyházra szállította le a szeghalmi rablógyilkossági kisérlet tettesének büntetését (A B. K. tudósitója jelenti.) Megdöbbentő és napokon keresztül rejtélyesnek látszó gyilkossági kisérlet történt az elmúlt év ápri lis 2 ára virradó éjjel Szeshalmon. Tolvaj Józsefné kereskedő neje és testvére, Faragó Istvánné egy szobában aludtak, Bmikor ismeretlen férfi hatolt be hozzájuk. Pénzt vagy életed kiállással revolvert fogott réjuk és amikor Tol vajné közölte, hogy távollévő uránál van a pénz, a tettes a From mert elsütötte. Az egyik lövés Faragó Istvánnét a szemén sebesítette meg, mig Tolvaj iózsefnénak a szájába hatolt a golyó. A tettes ezután elmenekült. A csendőri nyomozás pár napig ered ménytelenül folyt, mig tiz nap múlva megtalálták a tettest Kods P. Gyula 20 éves foreahalmi legény személyében. Beismerte tettét és azzal védekezett, hogy bosszút akart áilni, mert Tolvaj József szüleit anyagilag teljesen tönkretette. Érdekes, hogy Kods P. Gyulát a csendőrök félreteposott csizmasarka alapján fogták el. Az ősszel tartották meg ebben az ügyben a főtárgyalást Gyulán és kihallgatták az időközben fel gyógyult k<M asszonvt is. A törvényszék Koós P. Gvulát tizenötévi fsgyházzal büntette. Koós P. Gyula és védője fellebbezésére a szegedi tébla elé került az ügy. Másodfokon csütörtökön délelőtt tárgyalták a rab* ló^yilkosséai kísérletet és a büntetést leszállították tizenötévről tízévi fegyházra. Az Ítéletben az ügyész és a vádlott is megnyugodtak, igy az jogerőssé vált. V. György holttestét az angol parlamentben ravatalozták fel (A B. K. tudósítója jelenti Az V. György holttestét magával-^* hozó vonal a délutáni órákban érkezeit Londonba. A parlament órája pontosén 4 órát ütött, mikor a főbejáratnál a főméltóságok fogadták a gyászmenetet. Tél perc alatt... Jóleső érzéssel olvastuk egy hozzánk irt levélben: — El nem hallgathatom a dicséretet — irja olvasónk — mely a B K. szerkesztőinek szól, hogy olyan friss figyelői a nagy eseményeknek. Az angol király halálát itt faluhelyen mi a Közlönyből tudtuk legelőbb. Ez már 8 ora után volt reggel, a rádió 10 óra tájban adta. Igazán dicséretreméltó teljesítmény ez 1 - Békéscsaba, az iparosított vidék kap minden kedvezményt — panaszolják Szegeden (A B. K. tudósitója jelenti.) A menetrendértekezlet után még nem ült el — a harci zaj. Az üzletvezetőség székhelye, Szeged város közönségét sem elégítette ki az eredmény, amivel a megbeszélés végződött. Aminthogy elégedetlen a nyári menetrendtervvel Békéscsaba és Gyula is. Az értekezlet munkájának kellő értékelését látjuk abban, ha a békéscsabaihoz hasonló vélemény alakult ki Szegeden is. E véleményünket azonban nem viszonozza Szeged hasonló érzéssel, a Szegedi Napló például „Szegednek semmit, — Csabának mindent!" beállításban tárgyalja a menetrendértekezleten történteket és ok nélkül szit olyan ellentéteket, melyek — a valóságban nincsenek. Érdekesség kedvéért idézzük a cikk egyes részeit: Az Aurora házi hangversenye Házi hangversenyt tartott tegnap este az Aurora dr. Erdélyiné Molnár Boriska békéscsabai és Szakolczay Erzsébet gyulai zenetanárnők részvételével a Kultúrpalota nagytermében. Az ilyen hangversenyekre, amikor kivételesen nem világhírű nevek varázsával toboroz közönséget a folyton munkálkodó Aurora, sokan azt mondják, hogy feleslegesek, mert hiszen fennsőbbrendü és aiápincézetiebb élvezetet nyújtanak azok a bérleti esték, amelveken egy Szigeti József, egy Engel Iván vagy egy Guglielmetti művészetén ét szólalnak meg a halhatatlan zeneköltők. Ám a gáncsoskodóknak ebben a kérdésben cseppet sincsen igazuk, mert hiszen tudnivaló, hogy ezek az Aurora es'ék a közönség zenei nevelésének folyamatosságát biztosítják, aktivitásra bírják a megszokottól csak nehezen eltávolodó ízlést, alkalmas módon, hosszú ádők munkájával végül is válogatásra kényszeritik az intellektust: kit és mit engedjen magához közel, ki és mi elől csukja el, kettőt is fordítva a biztonsági záron, a befelé vezető ajtót. Természetes, hogy ez a nevelő, izlés és intellektusformáló — javitó munka csak akkor lehet érdemes, ha arravaló emberek vállalkoznak rá. Békéscsaba — ugy gondoljuk — ebben a tekintetben is kivételes helyzetnek örvendhet a magyar városok között. Kivételes helyzetét pedig épen az Aurorának köszönheti, amelynek vezetői hosszú, hosszú évek óta száműzték, még pedig jól kiválasztva száműzték célkitűzéseikből a sekély est és a működő tagoknak, akik sohasem tévesztették szem elől a pedagógusok egyetlen nagy parancsát, hogy jól nevelni csak alapos munkával és csak a legnemesebb tananyaggal lehet. Ha most felemlítjük az Aurora zenei célkitűzéseinek szellemi vezetői közül Korniss Géza dr t, Südy Ernő dr-l és Révész Sándor dr t és a mér régen oly sajnosan nélkülözött Déri Ignáccal az élen, a működő tagok tehetséggel és Ízléssel párosult munkáját ; ha felemlítjük azt. hogy az Aurora házi estjén mindég szívesen felléptek és ezzel elismerték ez esték jelentőségét olyan közülünk elszármazott művészek, mint a páratlan Engel Iván, továbbá Csabai László és a tehetséges zeneszerző Hajdú Mihály és ha mindezek után azt mondjuk, hogy dr. Erdélyiné Molnár Boriska tegnapi szereplésével egyszerre és méltóan beleilleszkedett az Aurora nevelő és kuHurmunkájának szel lemébe és különleges, eddig ebből a munkából hiányzó adottságával dissére válik annak, ugy azt gon doijuk, hogy igazat és jót beszéltünk. * Miért különlegesek a tegnapi este ifjú zongoristájának adottságai és miért hiányoltak eddig az Aurora házi estjeiről ? Azért, mert Erdélyiné — a beszámoló megítélése szerint — virtuóz tipusu zongorista és igy valóban hézagpótló feladat vár reá az Aurora kulturmunkájéban, vagy ami ezzel talán nagyon is egyenlő : a város zenei éleiében. Mert virtuóz tipusu zongoristái eddig nem igen voltak Békéscsabának ; olyanokat értünk ezalatt, akik erre készülten állítják be műsorukat, olyanokat, akiknek munkája elsősorban az ilyen vagy olyan tartalmú megjelenési formáit derili fel, ezt magyarázza, értelmezi — annak igazi szellemében. És szerény beszámolói véleményünk szerint a virtuóz csak akkor végezhet eredményes munkát, ha elsősorban és mindenek felett a mü formájának igazi szelleme lebeg előtte, ezt akarja rabul ejteni és ezt kényszeríti hallgatói elé a hangok egymásutánjában. A zongoristának ez a munkája sikerülhet könnyen, de mehet verejtékesen is. Az első eset szerencsés, a másik bizony szerencsétlen, ilyenkor a munka teljesen és tökéletesen kárba veszett, mert a hallgatóság megérzi a sokszor tragikomikus küzdelmet és — unatkozik. Hogy az Aurora házi estjének közönsége nem unatkozott és mindvégig élénk figyelemmel, elismerő tapsokkal kisérle Erdélyiné zongorajátékét, az nem bizonyít egyebet mint, hogy a formák oly könnyen elsikló szellemei ezúttal engedelmeskedtek megidézőjüknek. Igaz, Bach D moll toccata és fugájának zongoraátirula egyenesen csábítja a virtuóz hajlandóságú előadót. Es méltón, mert az orgona szélesebb lehetőségeire épített és ott természetes életkörülményeiben ható müvet újraéleszteni a zongora idegenebb világában, tehát egy második hazában, mintegy mds éghajlat alatt, ugyancsak nem könnyű feladat. Mint ahogy Chopin Viharetüdjének bonyolult formai csillogását sem világithatja meg ilyen értelmesen csak az, aki — mint Erdélyi dr.-né is — jó helyről szerzett pianista műveltségét