Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-01-12 / 9. szám
1936 január 12 BERESMEGYEI KOZL0NV 3 Külpolitikai szemle írja: Lissttig Géza Igazat mondott é vaszv se annak idején Gosse, amikor Shcwt Anglia udvari bolondjának nevezte, azt döntsék el az illetékesek. Anynyi bizonyos, hogy az öreg garabordás sokszor, igen sokszor fejin találja a szöget. Igy például akkor, amikor Lavalt Richeiieuvel mérte össze. Első pillanatra ugyan szentségtörőként hat ez a pérhuzam és a biboros ur őeminenciája alighanem ellintorilaná az orrát, ha fülébe jutna. Ám, ha nem rösteljük a fáradtságot, s a dolgok mélyébe hatolunk, addig, ahol Sartor Resartus a külszint a va'ósággal egybeolvadni.látta, a paradoxon élét vészit és igaznak bizonyul. Nos igen. Richelieu mestervágasaira emlékezteti Laval akkor, amikor abban a beszédében, amellyel a háború rémét odújába hesegette, a duhajokat valamire figyelmeztette. Arra a csekélységre, hogy az olajzárlat alkalmazása vagy nem alkalmazása az amerikai kongresszus akaratától függ. liykép — vonta le a merész következtetést Poincaró egykori ügyvedbojtárja — iiykép a döntés nem tartozik reánk, sem pedig Angliára. Csak vérbeli jogász tudja ezt a logikai bravúrt méltatni érdeme szerint, olyan vérbeli jogász, aki otthonos azokban a „finlákban", amelyek Cujactus szerint a vivás művészetével egy sorba emelik a jurisprudentiát. Annakulánna, hegy nyiltan a szankciók melleit foglalt állást, Lavalnak volt mersze bádogpofávai kijelenteni : La queístion ne se pone pas, elle n' est pan d' ^ctualité I A teremburájál I Ezt R'chelieu se csinálhatta volna különben, se szemtelenebbül. Mivel azonban a szemtelenség önmagábavéve hatástalan, amennyiben fenyegetéssel nem párosul, Laval jónak gondolta a Ducet megin'eni. Igaz ugyan — fejtegette ravaszul, szőr mentében —, hogy szó se lehet az olejzárlatról. La queslion na se pose pas. — De ha rré 4is elrendeltetnék, akkor... Akkor megeshetik, hogy Olaszország felveszi a kesztyűt, melyet a népszövetség államai eléje dobnak. Sajna, ha ez csakugyan bekövetkeznék (mitől az Isten óvjon) Anglia sajgó szivvel ugyan, kényfe'.enülne az átjárót, az összes átjárók sorompóit lebocsájlani és Franciaország kénytelenülne, ugyancsak sajgó 8zivvel.,n rendszabályhoz csatlakozni. És mi lenne a következmény? Az, hogy a köldökzsinór, mely az ethiopiai csapatokat az anyaországgal lazán egybefüzi, megszakadna 8 az olasz seregek utánpótlás hijján széjjel züllenének. És Olaszország veszni indulna. Szerencsére la question ne se pose pas. És igy Loval barátunk, mint aki jól végeste a dolgát, áttérhetett másra. Arra, ami őt és országát leginkább aggasztja, a nézeteltérésre, mely a franciákat az angoloktól és az angolok csatlóaaüól elválasztja. Ezt a nézeteltérést — emlékezzünk csak vissza — Laval idézte elő. Mikor Angliában, a?. Egyesült berendezés olcsón és nagy vá ked^exő fizetési feltételekkel is $ KOPSTEI bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut 25. sz. Kedvelő fizetési feltételek Államokban, a Szovjetunióban is meretessé vált a terv, mely Abeszsziniából, a négus hátából, jókora sávokat Olaszországnak igért és amikor ismeretessé vélt az is, hogy ez angol külügyminiszter falaz a cimborájának, nagy volt a megrökönyödés, még nagyobb a fel háborodás. Imhát — zúgott az elégedetlenség —, imhát odáig fajult a népszövetség, hogy nem röstelli felkoncolni az áldozatot (?) e támadó (?) javéra. S a francia közvelemény csodálkozva nézte, hogyan vesz erőt az angolszász világon a cant, ez a cant, amelyről Moliere Tertuffeöt mintázta. A nonconformisták fellármázták még B közömbösöket is, jajongva, hogy Franciaország elárulta az igazságot. Még az üdv hadseregének a dobjai is ezt zokogták, repedésig. Hiába próbálta volna akárki ezeknek a félnedereseknek megmagyarázni, hogy torzitva látják a dolgokat. Mit ért a tömeg a politikához és mi köze neki a józan és hei? Mit neki, hogy Franciaországnak, melyet a világháború köpülye elcsigázott, szüksége van Olaszországra, legalább is annyira, mint Angiiéra, Németország ellenében. És bizony Franciaország hitele rre?csappant Anglia és Ame rika közvéleménye előtt. Veszélyes fordulatnak Ígérkezett ez, mert, ha az angolszászok CBerben hagynák a népszövetséget és elrugaszkodnának a vásott Európától, Francia ország nyomban oda hanyatlik, ahonnan caak üggyel bajjal kec mergett elő, ugy 1905 ben, vagyis a teljes elszigetelődéshez. Márpedig az elszigetelődés az első stáció a revanche ulján, amint azt Hitler Adolf Politikai Végrendelete tanitja. Ép azért, tudván tudva, hogy a polüika nem egyébb, mint okos választás két rossz között, Laval visszakanyarodott Angliához és besrédében szellőztetett egy né mely dolgot, amiről eddig csak kevesen, a bennfentesek, értesültek : I. Hogy mér október 18 án jegyzéket intézeti az angol követhez, minek érielmében olasz támadás esetén korlátlan segítséget helyez kilátásba Britanniának. II. Hogy december 10. óla az angol es a francia vezérkar, nem különben az angol éa a francia admiralitás együttműködése állandósult. Ideje, legfőbb ideje volt, hogy ez a kijelentés elhangozzék. Még igv is nehezen oszlanak azok a fellegek, melyek a látóhatá-t bakecsinba vonták. Az angol sajtó morgása, bár tompul az ereje, imitt-amott még hallik. A liberálisok és a szocialisták orgánumai, Manchester Guardian és a Daily Herald, például bizalmatlanul te* kintenek Lavalra, sőt a konservalivok egynémelyike ugyancsak gyanakszik reája. Hogy másokról ne szóljunk feleslegesen, Spears tábornok ekképan ir a Daily Telegraph-ban : „Az angolokat Laval nagyon is ügyes manőverei ketségben hagyják efelől, ha vájjon csakugyan számi'hatunk-e rája, ha a népszövetséget kell megoltalmaznunk. Ha Franciaország tovább is ölöl hatol és nem vall szint, könynyen megtörténhetik, hogy a népaaöveSség összeomlik. Mi pedig, csalódott briitek, kénytelenek leszünk uj politikát inaugurálni. De kijelentjük, hogy ebben az esetben szó sem lehet többé entente cordiaiéról." Ezt mondják a franciák barátéi, SZIVARKAH UVEIY T ÉS PAPÍRT a konzervatívok. É3 igy Lavalnak be kellett adni a derekát. Annál inkább, mert a Cityben egyre és egyre nő a hajlandóság a megbékülésre Németországgal. Annál inkább, mert a fentebb idézett Spears tábornok szerint a dominiumok, amelyeknek anyagi érdekei Anglia anyagi érdekeit csak emitt-amott fedik, csupán az esetre követik az anyaország politikáját, ha az olyan célokat szolgál, mik közösek az egész angolszász világ céljaival, olyan célokat, amelyek azonos erkölcsi gyökérből sarjadoznak. Es annál annál inkább beadta a derekét, mert a gyengék védelme az erősek túlkapásaival szemben nemcsak az angolszászoknak az erkölcsi posztulátumaként jelentkezik, de igenis exioma gyanánt átvonul a francia politikán, azon a francia politikán, amit Richelieu kei.demenyezett, Vergennes folytatott, III. Napoleon szélesbbitett és a világháború belelőzött. Tehátlan Shaw joggal mérte össze Lavalt Richeiieuvel. Hogy azután az uj, a botcsinálta Richel ;eu felér-e a régiig, azt a jövő, a titokzatos jövő példázza meg. Férfi, női és gyermek bélelt bőrkesztyűk, kötött kesztyűk nagy választékban Vadászharisnyák, téli zoknik, gyermek mackóöltönyök TESCHER IMRÉNÉL Andrássy-nt 7. ABékésmegyei Közlöny szerkesztőségének teleffonszámas 176 olcsón olvashatja ^ az összes könyvujdonságot
