Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-12 / 9. szám

1936 január 12 BERESMEGYEI KOZL0NV 3 Külpolitikai szemle írja: Lissttig Géza Igazat mondott é vaszv se annak idején Gosse, amikor Shcwt Ang­lia udvari bolondjának nevezte, azt döntsék el az illetékesek. Any­nyi bizonyos, hogy az öreg gara­bordás sokszor, igen sokszor fe­jin találja a szöget. Igy például akkor, amikor Lavalt Richeiieuvel mérte össze. Első pillanatra ugyan szentségtörőként hat ez a pérhu­zam és a biboros ur őeminenciája alighanem ellintorilaná az orrát, ha fülébe jutna. Ám, ha nem rös­teljük a fáradtságot, s a dolgok mélyébe hatolunk, addig, ahol Sartor Resartus a külszint a va'ó­sággal egybeolvadni.látta, a para­doxon élét vészit és igaznak bi­zonyul. Nos igen. Richelieu mestervá­gasaira emlékezteti Laval akkor, amikor abban a beszédében, amellyel a háború rémét odújába hesegette, a duhajokat valamire figyelmeztette. Arra a csekélységre, hogy az olajzárlat alkalmazása vagy nem alkalmazása az ameri­kai kongresszus akaratától függ. liykép — vonta le a merész kö­vetkeztetést Poincaró egykori ügy­vedbojtárja — iiykép a döntés nem tartozik reánk, sem pedig Angliára. Csak vérbeli jogász tudja ezt a logikai bravúrt méltatni ér­deme szerint, olyan vérbeli jogász, aki otthonos azokban a „finlák­ban", amelyek Cujactus szerint a vivás művészetével egy sorba emelik a jurisprudentiát. Annak­ulánna, hegy nyiltan a szankciók melleit foglalt állást, Lavalnak volt mersze bádogpofávai kijelenteni : La queístion ne se pone pas, elle n' est pan d' ^ctualité I A terem­burájál I Ezt R'chelieu se csinál­hatta volna különben, se szemte­lenebbül. Mivel azonban a szem­telenség önmagábavéve hatásta­lan, amennyiben fenyegetéssel nem párosul, Laval jónak gon­dolta a Ducet megin'eni. Igaz ugyan — fejtegette ravaszul, szőr mentében —, hogy szó se lehet az olejzárlatról. La queslion na se pose pas. — De ha rré 4is elren­deltetnék, akkor... Akkor meges­hetik, hogy Olaszország felveszi a kesztyűt, melyet a népszövetség államai eléje dobnak. Sajna, ha ez csakugyan bekövetkeznék (mi­től az Isten óvjon) Anglia sajgó szivvel ugyan, kényfe'.enülne az átjárót, az összes átjárók sorom­póit lebocsájlani és Franciaország kénytelenülne, ugyancsak sajgó 8zivvel.,n rendszabályhoz csatla­kozni. És mi lenne a következ­mény? Az, hogy a köldökzsinór, mely az ethiopiai csapatokat az anyaországgal lazán egybefüzi, megszakadna 8 az olasz seregek utánpótlás hijján széjjel züllené­nek. És Olaszország veszni indul­na. Szerencsére la question ne se pose pas. És igy Loval barátunk, mint aki jól végeste a dolgát, át­térhetett másra. Arra, ami őt és országát leginkább aggasztja, a nézeteltérésre, mely a franciákat az angoloktól és az angolok csat­lóaaüól elválasztja. Ezt a nézeteltérést — emlékez­zünk csak vissza — Laval idézte elő. Mikor Angliában, a?. Egyesült berendezés olcsón és nagy vá ked^exő fizetési feltéte­lekkel is $ KOPSTEI bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut 25. sz. Kedvelő fizetési feltételek Államokban, a Szovjetunióban is meretessé vált a terv, mely Abesz­sziniából, a négus hátából, jókora sávokat Olaszországnak igért és amikor ismeretessé vélt az is, hogy ez angol külügyminiszter falaz a cimborájának, nagy volt a meg­rökönyödés, még nagyobb a fel háborodás. Imhát — zúgott az elégedetlenség —, imhát odáig fajult a népszövetség, hogy nem röstelli felkoncolni az áldozatot (?) e támadó (?) javéra. S a francia közvelemény csodálkozva nézte, hogyan vesz erőt az angolszász világon a cant, ez a cant, amely­ről Moliere Tertuffeöt mintázta. A nonconformisták fellármázták még B közömbösöket is, jajongva, hogy Franciaország elárulta az igazsá­got. Még az üdv hadseregének a dobjai is ezt zokogták, repedésig. Hiába próbálta volna akárki ezek­nek a félnedereseknek megma­gyarázni, hogy torzitva látják a dolgokat. Mit ért a tömeg a poli­tikához és mi köze neki a józan és hei? Mit neki, hogy Franciaor­szágnak, melyet a világháború kö­pülye elcsigázott, szüksége van Olaszországra, legalább is annyira, mint Angiiéra, Németország elle­nében. És bizony Franciaország hitele rre?csappant Anglia és Ame rika közvéleménye előtt. Veszélyes fordulatnak Ígérkezett ez, mert, ha az angolszászok CBerben hagynák a népszövetséget és elrugaszkod­nának a vásott Európától, Francia ország nyomban oda hanyatlik, ahonnan caak üggyel bajjal kec mergett elő, ugy 1905 ben, vagyis a teljes elszigetelődéshez. Márpe­dig az elszigetelődés az első stáció a revanche ulján, amint azt Hitler Adolf Politikai Végrendelete tanitja. Ép azért, tudván tudva, hogy a polüika nem egyébb, mint okos választás két rossz között, Laval visszakanyarodott Angliához és besrédében szellőztetett egy né mely dolgot, amiről eddig csak kevesen, a bennfentesek, értesül­tek : I. Hogy mér október 18 án jegy­zéket intézeti az angol követhez, minek érielmében olasz támadás esetén korlátlan segítséget helyez kilátásba Britanniának. II. Hogy december 10. óla az angol es a francia vezérkar, nem különben az angol éa a francia admiralitás együttműködése állan­dósult. Ideje, legfőbb ideje volt, hogy ez a kijelentés elhangozzék. Még igv is nehezen oszlanak azok a fellegek, melyek a látóhatá-t ba­kecsinba vonták. Az angol sajtó morgása, bár tompul az ereje, imitt-amott még hallik. A liberáli­sok és a szocialisták orgánumai, Manchester Guardian és a Daily Herald, például bizalmatlanul te* kintenek Lavalra, sőt a konserva­livok egynémelyike ugyancsak gyanakszik reája. Hogy másokról ne szóljunk feleslegesen, Spears tábornok ekképan ir a Daily Te­legraph-ban : „Az angolokat Laval nagyon is ügyes manőverei ketségben hagy­ják efelől, ha vájjon csakugyan számi'hatunk-e rája, ha a népszö­vetséget kell megoltalmaznunk. Ha Franciaország tovább is ölöl hatol és nem vall szint, köny­nyen megtörténhetik, hogy a nép­aaöveSség összeomlik. Mi pedig, csalódott briitek, kénytelenek le­szünk uj politikát inaugurálni. De kijelentjük, hogy ebben az esetben szó sem lehet többé entente cor­diaiéról." Ezt mondják a franciák barátéi, SZIVARKAH UVEIY T ÉS PAPÍRT a konzervatívok. É3 igy Lavalnak be kellett adni a derekát. Annál inkább, mert a Cityben egyre és egyre nő a hajlandóság a megbé­külésre Németországgal. Annál in­kább, mert a fentebb idézett Spears tábornok szerint a domi­niumok, amelyeknek anyagi érde­kei Anglia anyagi érdekeit csak emitt-amott fedik, csupán az esetre követik az anyaország politikáját, ha az olyan célokat szolgál, mik közösek az egész angolszász világ céljaival, olyan célokat, amelyek azonos erkölcsi gyökérből sarja­doznak. Es annál annál inkább beadta a derekét, mert a gyengék védelme az erősek túlkapásaival szemben nemcsak az angolszá­szoknak az erkölcsi posztulátuma­ként jelentkezik, de igenis exioma gyanánt átvonul a francia politikán, azon a francia politikán, amit Richelieu kei.demenyezett, Ver­gennes folytatott, III. Napoleon szélesbbitett és a világháború be­lelőzött. Tehátlan Shaw joggal mérte össze Lavalt Richeiieuvel. Hogy azután az uj, a botcsinálta Ri­chel ;eu felér-e a régiig, azt a jövő, a titokzatos jövő példázza meg. Férfi, női és gyermek bélelt bőrkesztyűk, kötött kesztyűk nagy választékban Vadászharisnyák, téli zoknik, gyermek mackóöltönyök TESCHER IMRÉNÉL Andrássy-nt 7. ABékésmegyei Közlöny szerkesztőségének teleffonszámas 176 olcsón olvashatja ^ az összes könyv­ujdonságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom