Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-17 / 64. szám

Ara O fillér KESMEGYEI KÖZLÖNY Sékéscsaba y 1936 március 17. kedd 63. évfolyam 64. szám Nem hozott megoldást a német válasz Franciaország csak ugy tárgyal tovább, ha a népszövetség megállapítja a németek szerződésszegését (A B. K. tudósitója jelenti.) A népszövetség tanácsa tegnap délután háromnegyed négy óra­kor zárt ülést tartott. Bruce, a ta­nács elnöke ismertette, hogy milyen körülmények között hivták meg Németországot s miért kérték, hogy ve­gyen részt a tanácsko­záson. Felolvasta Neurath báró külügy­miniszternek a meghívásra adott válaszát. Flandin ezután szót kért, hogy megtehesse észrevételeit. Eközben Beck lengyel külügymi­niszter indítványozta, hogy a ta­nácskozást titkos ülésen folytas­sák. A javaslatot Titulescu is tá­mogatta és a tanács elfogadta. Erre a szakértők és a népszö­vetség főtitkárságának tagjai el­hagyták a termet. Flandin a tit kos ülésen folytatta beszédét. A német válasz a meghívást elfo­gadta, da ez az elfogadás alapjá­ban véve mégis annak elutasítá­sát jelenti. Bruce elnök indítványozta, mielőtt nyilvános ülést tartanának, vizs­gálják át a német jegyzéket, amely szerint a német kormány a többi tanácstagokkal egyenlő elbánásban való részesítést kért. Másik felté­tel pedig, vizsgálják meg a Hitler által felvetett javaslatokat, ha nem is azonnal, de rövid időn belül. A népszövetség tanácsa este hét óra húsz perckor nyilvános ülést tartott. Bruce elnck kijelen­telte, hogy nem javasolja a szom­baton megkezdett tár­gyalások folytatását, majd a német kormány válaszá­val foglalkozott. Felkérte a főtit­kárt, küldjön Németország jegyzé­kére választ 8 közölje, hogy a tanácsülésen ugyanolyan alapon vehetnek részt, mint a locarnoi szerződést aláíró többi hatalmak. Ami a német válasz másik pont­ját illeti, ez ügy nem tartozik a tanács hatáskörébe. Ezután Flan­din jelentkezett szólásra és hatá­rozati javaslatot terjesztett elő Franciaország és Belgium részé­ről. A népszövetség tanácsa foglaljon állást az 1936. március 8 án előterjesz­tett kérelem tárgyában. A német kormány megsértette a versaillesi szerződés 43-ik szakaszát az ól­lal, hvgy katonai erőket vonulta­tott be arra a területre, amelyet a 42-ik szakaszban és a locarnoi szer­ződésben katonamentesnek jelöl­tek meg. Felhívta a népszövetsé­get, hogy a 4 ik szakasz 2 ik pontja alapján közöljék azonnal — a szerződést aláirt hatalmakkal a tanács döntését. A népszövetség tanácsa a legközelebbi tanács­ülést kedd délután 3 órára tűz­te ki. Az agrárlakosság nyomoráról tár­gyalt a mezőgazdasági bizottság (A B. K. tudósítja jelenti.) A vármegyei mezőgazdasági bi zottság hétfőn délelőtt a vármegye­házén Kovács Pál elnökletével népes ülést tartott. Kovács PÉI megnyitójéban a helyzet állandó rosszabbodásáról számolt be. — Szükséges volna — mor.dolta — gondoskodni arról, hogy az ilt elhangzott panaszok a felsőbb ha­tóságokhoz eljussanak. Budapest ipara teljes kapacitással dolgozik, a termelés 40 százaléka külföldre kerül dömping áron, azért olcsóak, mert a búzáért nem fizetik meg azt az árat, ami a teljes érték. A biztosítási ő?az«gek (OTI, MABI) Pestre vándorolnak és nem jönnek vissza. A gazdaedóssógok rendezésével az érdekeltek nincsenek megelé­gedve. Alelnöknek Kempf Józsefet (Gyula) választották meg egyhan­gúlag. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara átiratot intézett a bizottság­hoz, tárgyaljon arról, hogy a mun­kásság hogyan jusson munkaal­kalmakhoz. Kovács Pál kifejtette, hogy több ilyen javaslata volt már a bizottságnak, minden siker nél­kül. A gazdák alig tudnak mun­kásokat foglalkoztatni, nem {ut rá pénz. Joggal fog bekövetkezni, ha a mun­kásság felelősségre vonja a bizott­ságot, mert az nem ért el semmit. Varga László kamarai titkár be­szélt ezután. Koudcs Pál állás­pontja száz százalékosan helyes. Az átiratok elintézésének eredmé­nyéről a hatóságoknak választ kell adniok. A főispán, az alispán tisztá­ban vannak a súlyos hely­zettel, minden alkalmat megragadnak arra, hogy a kormányzat figyel­mét a megyére irányítsák. (Ekkor érkezett a terembe Márky Barna dr. alispán.) A pénzügyi lehető­ségek azonban nagyon korláto­zottak, az államkincstár helyzete súlyos. Ha felmerül a kérdés a munkások részéről, meg kell mon­dani: a bizottság megtette köte­lességét. Nem szükségtelenek és • feleslegesek a bizottság összejöve­telei. Több járásban olyan kíván­ságok hangzottak el, hogy éllapi­tassanak meg a legkisebb mező­gazdasági munkabérek. Nem ezen múlik a megélhetés lehetősége, hanem, hogy tud-e a munkás munkaalkalomhoz jutni. Veszedelmes és kétélű fegy­ver a munkabérlimitálás. Márky Barna dr. alispán: Ezek­kel a kérdésekkel 6 7 év óta kény­telen a megye foglalkozni. 16.000 családfőről, 60.000 em. bérről van szó, akiknek maii. kaaikalmat kell ssereani. Ez évben rászorultunk a kormány­támogatására. Megvallom: én fél­tem a megyei munkásság idegen­ben szerepeltetésétől. A törvény­hatósági bizottság előtt őszintén feltártam a helyzetet, nemcsak mert kötelességem volt, hanem mert a munkásságot nevelni akar­tam ezzel. Hírnevünk leromlott és a korményhatÓ8ég erről tud. Hiába szavaz meg a törvényhatósági bi­zottság megyebeli munkálatokra 300.000 pengőt, nem folyik be, pedig itt a megye határain belül keli munkaalkalmakat terem­tenünk. 600000 pengő áll rendelkezésre az országban inségmunkára s csak a megyében kellene 750.000 pengő. Eddig 320.000 pengőt kap­tunk a belügyminisztertől. A mezőgazdasági bizottságnak le­felé van szerepe a munkássággal szemben, hívja fel a figyelmet, hogy a munkásság maga is gon­dolkozzék munkaalkalmak terem­tésén. A háziiparban óriási lehe­tőségek vannak. Aki akar, az tud dolgozni. — Tegyen javaslatot a mezőgaz­dasági bizottság részemre, hogy a budapesti munkaalkalmak­ból, amelyek az egész ország pénzéből létesülnek, jusson valami t vidéknek is. Megállapítható, hogy Budapesten magasabb az életstandard. Palágyi István (Endrőd): Zalá­ban nem voltak a munkások szak­képzettek. A Tiszánál köbméteren­ként 35 fillérért dolgoznak az end­rődi kubikosok. Márky Barna dr.: C*ak dolgoz­zanak, elintézzük a bérfelemelést a minisztériumban. Galbács István (Gyula): Meg va­gyok győződve arról, hogy a mun­kabérmególlapitásból nem lesz semmi. Gyulán a gyerekek háztól­házra járnak kéregetni. Csicsely Pál (Szarvas): A köz­szükségleti cikkek érát mérsékelni, a munkaidőt szabályozni kellene, különösen a cséplésnél. VAfül a bhotlság megállapodott abban, hogy munkaprogramot ál­lít össze és azt az alispánhoz jut­tatja. A külföldi sertés és baromfiex­port'r" beszerzéséről és nyilvá­nosságra hozataláról tárgyaltak ezután. Kovács Pál leszögezte, hogy az exportárakat a gazdatársadalom tudomására kell hozni. Varga László kamarai titkér: Az árakat a tőzsde irányítja. A kamara irányárakat szabott meg a hasított sertésexportnál, elég ké­sőn állott ez módjában. 30 milliós üzlet az export, a közvetítő' darabonként 15—20 pengőt kapott. Amikor most drá­gultak az árak, Csabán elhagyták a ki\ itelt. A kamara ki akarja épí­teni szervezetét, kat helyen és Békéscsabán lesz a megyében megbízott tisztviselője jullustól kezdve, hogy az érintkezés a gazdákkal meglegyen. A gazdák igy nem lesznek kiszolgáltatva a közvetí­tőknek. Üarók József dr.: A baromfi­exportőrök válogattak s ami nem felelt n.e/, ozt olcsóbban vették ót. A külkereskedelmi hivatal or­voslást igért, de nem történt semmi. Varga László szerint ezeket az ügyeket a helyi bizottság elé kell vinni, ha a gazdának igaza van, megvonják az exportőrtől a kontingenst. A telepítési törvényjavaslattal és a tejtermékek ellenőrzési vizs­gálatával foglalkoztak még; az ülés fél 12 órakor ért véget. Elmarad a városközi szinügyi értekezlet? (A B. K. tudósitója jelenti) Hírt adtunk arról, hogy e hónap utolsó harmadában városközi szi­niértekezletet hívott össze Békés­csaba. Hétfőn délelőtt telefonon jelentkezett. Korniss Géza dr. szín ügyi bizottsági elnöknél Kecske­mét kullurtanácsnoka és közölte, hogy csütörtökön autóval Csabára érkezik, ekkor tartsák meg az értekezletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom