Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-02-15 / 38. szám
Ar a 6 fillér békésmegyei xözlöot Békéscsaba, §936 február 15. szombat 83. évfolyam 38. szám A tűzoltóság és a tűzbiztosítás államosítása a tűzrendészet! javaslat parlamenti vitájában (A B. K. tudósítója jelenti) A képviselőház pénteki ülésén Kozma Miklós belügyminiszter beterjesztette a közegészségügyi javaslatot, majd a tüzrendészeti javaslat térKyalósóra tértek ót. Csoór Lajos kifogásolta, hogy a javaslat az ország lakosságának jelentékeny részét nem érinti, mert két miliió ember soisáról a belügyminiszter rendeletileg intézkedik. A törvény maga csak 2 millió embert, a városok • lakóit érinti. Árvátfalvi Nagy lstvón|rámutatott arra, hogy tüzbiztositási dijakból több mint félmillió pengő 611 Rendelkezésre a tűzvédelem céljaira. Nemcsak a városokról intézkedett a javaslat, hanem a községekről és a járási és vármegyei tűzoltótisztségek megszervezésével. Kívánatos volna, ha a tűzoltóságot államosítanák, sőt tovóbb menve az egész tűzbiztosítást államilag kellene megoldani, mint ahogy azt Bulgária telte. Payr Hugó szerint a javaslatot íróasztal mellett készítették. Kifogósolta, hogy a tűzoltóparancsnok kinevezését a főispán hatáskörébe utalták. Tűzoltóparancsnokokká csak olyanokat szabad kinevezni, akik éveken át kellő gyakorlatra tettek szert. Aggodalommal tölti el, hogy vármegyei tisztviselőket is kinevezhetnek parancsnokokká, amivel álláshalmozást követnek el. Petrovicz Gyula kijelentette, hogy a javaslatban kisebb részletkérdéseken kivül kifogásolni valót nem talál. Védelembe vette az önkéntes tűzoltókat. Malasits Géza javasolta, hogy a tanítóképző intézetekben a növendékeket ki kellene oktatni a tűzrendészet követelményeire vonatkozólag. Binesits Istvón Bzerint a lüzoltók gyakorlati kiképzésére nagy súlyt kell helyezni. A vérofokban és a jórásokban a tűzoltóparancsnok éllÓ8 legyen külön állás s ne ruházzák azt más tisztviselőkre. A biztositó intézetek által fizetendő 2 százalékos járulékot 6-10 százalékra fel kellene emelni, mert csak igy állhatnak rendelkezésre azok az összegek, amelyekkel biztosítani lehet a tűzrendészet nívóját. Az elnök ezután napirendi indítványt tett. A Ház a vitát kedden folytatja. 80 fillért hajlandók adni kllogramonként élősúlyban. 90 fillért vágott Állapotban, a bőr kilogramjáért 2.40 pengőt fizetnének, mig az angóra szőrért 30 pengőt kilogramonként. Ezek az összegek nem tulmegasak, sőt kevésnek mondhatók és a tenyésztők emiatt meglehetősen elégedetlenek. Nem is akarnak megnyugodni az ügy ilyen módon való elintézésében és ezért február 20 ára ujabb értekezletet hívtak össze Budapestre, ahol megbeszélik, hogyan lehetne az árakat felemeltetni. — A helyzet egyébként az, hogy Magyarország jelenleg nem tud évi 40.000 darab nyúlnál többet exportálni. Ez annyit jelent, hogy a nvultenyésztés kitűnő üzletté lett, mert a svájciak minden mennyiséget felvesznek. A kultuszminiszter nyilatkozik a szegedi kereszt-ügyben (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi egyetem tanácsa, mint ismeretes a keresztmozgalom ügyében, a keresztkitüzé8 kérdésében feliratot intézett Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi « íniszterhez. A miniszter az MTI munkatársa előtt nyilatkozott ez ügyről : — Az egyetemi hatósógok autonóm intézkedései körébe tartozik a kérdés eldöntése. Az egyetemi tanács felterjesztését azzal kapta vissza, hogy saját hatéskötében határozzon. A kormányzat szempontjából kifogást nem támaszthatunk az akció ellen. A budapesti egyetemen, a pécsi egyetemen és a műegyetemen mór kitűzték a keresztet a diákok, jóval a szegedi események előtt. A diagnózis Szíriában is: gazdasági válság (A B. K. tudósítója jelenti.) Szíriában a zavargósok újból kiujultak. A szíriai francia főbiztos ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette a sajtó részére: — A baj egyik mélyre ágazó oka a gazdasági és pénzügyi nehézségek által előidézett nyugtalanság. A válságot jóakarattal és együttműködve meg lehet oldani. A szíriai mohamedánok nem hajlandókazonban az együttműködésre, azt állítják, hogy Franciaországr az 1935-ben kötött egyezményt a saját céljaira használja ki. Januőr 10. óta a nacionalisták nyilt harcot hirdetnek, ami eddig több életet követelt. Meggyőződésem, hogy a közvélemény be fogja lótni, hogy félreértésnek esett áldozatul. A franciák elég erősek, hogy e belátást, ha kell, kikényszerítsék. A húsiparosok bonyolítják le a sertésexport felét A külkereskedelmi hivatalban tartott ankéten engedett a Hangya (A B. K. tudósítója jelenti.) Pénteken délelőtt tartották meg Budapesten, a külkereskedelmi hivatalban a hasitolt sertés szállítással kapcsolatos értekezletet, amelyen tizenhárom érdekelt vá ros polgármestere és a mezőgazdasági kamarák ki küldöttjei vettek részt. Békéscsabáról ott volt az értekezleten Jánossy Gyula polgármester, mig Gyuláról Varga Gyula polgármester jelent meg. Az értekezlet nagyrészt a rendelkezésre álló kontingens elosztásával foglalkozott. Hosszas viták után döntöttek a békésmegyei részt illetőleg. További intézkedésig e határozat szerint ezentúl minden héten három vagon hasitottsertés szállítást kap a megye az eddigi két vagon helyett. A harmadik vagont Szeghalom, a Sárrét és általában Békésmegye északi része exportálja, ezek a kis községek Debrecent veszik igénybe a sertések levágásánál, minthogy földrajzi fekvésüket tekintve a hajdúság székvárosa hozzájuk jó vei közelebb esik, mint Szeged. A két vagont Békéscsaba, Gyula, Orosháza és Békés kapja. A meg egyezés értelmében egy vagont mindig a Hangya szállít, mig a második vagon marad a husiparo8oké. Természetesen itt az arányszámon van a hangsúly, ha a szállításra kerülő hasitottsertés mennyisége bármiiven okból kisebbedik vagy nagyobbodik, a veszteségben vagy többletben egyenlő arányban részesednek a Hangya és a husiparosok. Hatalmas gazdasági lehetőségeket rejt magában a házinyúl tenyésztés Minden mennyiséget átvesz Svájc (A B. K tudósítója jelenti.) Megírtuk, hogy a külkereskedelmi hivatal csütörtökön értekezletre hivta össze az ország nyultenyésztőit. Az ülésen résztvett Streit János, a délmagyarországi baromfitenyésztők egyesülelének képviseletében és hazatérve a következőkben tájékoztatta a B K. munkatársát: — Az értekezleten résztvettek az ország minden részéből a nyultenyésztők képviselői, husz vidéki városból jelentek meg ott az érdekeit egyesületek kiküldöttei. Olt volt két budapesti nagykereskedő is és az importőrök ugyancsak résztvettek a megbeszélésen. A földmivelésügyí miniszter képviseletében Ottó Ernő m. kir. gazdasági felügyelő jelent meg az értekezleten, amelyen Serbán Iván, a külkereskedelmi hivatal vezetője elnökölt. — Az értekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy bármily mennyiségű nyulat őtvesz Svőjc egészen egy millió rabig. daA szállítós minden évben két hónap alatt, január és februárban történik. Az árakat is közölték a svájciak,
