Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-15 / 38. szám

2 BEKESMEGYE1 KÖZLÖNY 1936 február 14 Gyenge Anna Békéscsabán Az Aurora bérleti hangversenye A kivételesen négy énekest meg­illető érdeklődéssel és várakozás" sal készült a csabai közönség Gyenge Anna tegnap esti hang­versenyére. Sajnos, a világhiiü művésznő — essünk tul rajta — nem mindenben váltotta valóra azokat az elképzeléseket, amelye­lyeket a komoly zene békéscsabai kedvelői fellépeséhez fűztek. Pedig Anne Roselle (Gyenge Anna) kitűnő énekesnő. Vagy még inkább: Anne Rosellenek gyö­nyörű, tiszta csengésű, brilliánsan kiművelt hangja van és ezzel ki­tűnően tud énekelni. És Puccini fantáziától fűtött, de kissé csak a színpadnak szóló drámaiságát, melódióinak érzéki csillogtatását (Tosca és PillangóKisasszony), fia­talos lendületü, őszinte liréjót (Manón) maradéktalanul és az át­éreztetés teljes sikerével tudta tolmácsolni ezzel a hanggal és ezzel az énekmüvészettel (kivéte­les zenei élvezet lehet Anne Ro­seile-t Puccini operáinak címsze­repében hallani). Mint ahogy tel­jes pompájában érvényesültek Gyenge Anna énekesi képességei Charpentier áriájában, Bizet Bole­rojában és Brahms két dalában is. Már a műsor első részének többi szómánál a művésznő hang­jának minden ragyogása, pompá­san regulázott énektudásának min­den művészete sem volt elég ahoz, hogy eljusson velük az interpretált művészek igazi lényegéhez. Mon­teverdi Lasciatemi morir-jának zárt formákat feszítő szenvedélyes drá­maisága, Schubert nehezen meg­közelíthető lírája és Mozart fel­mérhetetlen mélységeket leplező könnyed kiegyensúlyozottsága ide­genül és zárkózottén állottak a szép hangok varázsos szárnyalá­sában. A műsor második részét tevő WoIf, Marx, Pető, Hubay és Sza­bados dalokban kevés örömöt lel­tünk. Kár, hogy ilyfen, a zeneiro­dalom egynémely nagyjainak igaz megértéséig és hivatott tolmácso­lásáig eljutott művész, mint Anne Roselle, a népszerűség kedvéért akkora vargabetűt kanyarít a kö­nyebb fajsúlyú muzsika, néhol mér már a műdal felé I A művésznő énekét Herz Olló dr. kisérte zongorán azzal a pia­nista készséggel és gépszerű pon­tossággal, amely őt már régen a legelső kisérők sorába emelte. * A színházat zsúfolásig megtöllő előkelő közönség szeretettel és sokat tapsolt a kitűnő vendégmü­vésznőnek, aki különösen a Puc­cini őriók és néhány Hubay dal előadásával ragadta magőval a hallgatóságot. (egy) Meghosszabbították a semlegességi törvény hatályát (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház külügyi bizottsága egyhangúlag hozzájárult a semle­gességi törvény hatályának 1937. mójus l-ig való meghosszabbítá­sához. A külügyi bizottság azt a módosítást tette csak, hogy a kor­mány a hadviselő államoknak, amennyiben nem amerikai álla­mokról van szó, a békeidőnek megfelelően nyújthat kölcsönöket és hiteleket. Tegnap déluián Budapesten meg­halt Puhász Elemér, aki egy hét leforgása alatt háromszor kísérelt meg öngyilkosságot (A B. K. tudósítója jelenti.) Megrendítő tragédia után tett pén­teken délben pontot egy végzetes revolverlövés. Budapesten, az egyik katona­kórház idegosztélván dörrent el a fegyver, amely Puhász Elemér bé­késcsabai őrnagy halálét okozta. A megnyerő külsejű, fiatal, alig 42 éves katonatisztet, akit beosz­tása az u'óbbi években a levente és népgondozó irodába szólított, nagyon sokan ismerték és szeret­ték a városban. Negvon kevesen tudták csak, hogy Puhász Elemér milyen ko moly beteg. Jart-kelt naphosszat, végezte dolgát, pedig idegei már hosszabb idő ó'a teljes felőrlődé88el fenyegettek. 0 maga ezzel túlságosan tisztában volt és emiatt az életet nem sokra becsülte, sőt a közelmúltban fele­ségének két ízben is közelharcot kellett vívnia vele, hogy a revol­vert kicsavarhassa kezéből. Az elmúlt héten Puhász őrnagy kislánya játék közben egy széket magára rántott és szemhéja felelt megrepedt a bőr. Mikor a doktor elintézte a kislány bekötöz ését, Puhász Elemér hozzáfordult és valami csillapítót kért, hogy aludni tudjon, annyira felidegesítette — mint mondotta — kislánya balesete, hogy enélkül nem tudná levezetni az izgalmakat. Az orvos eleget tett a kérésnek és meghagyta, mennyit lehet eory­szerre bevenni a pilulákból. Pu­hász Elemér kikísérte a doktort, majd visszatért szobájába és bevette az egész orvos­ságot, ami a tubusban volt. Másnap délig aludt mozdulat­lanul, ugy hogy felesége orvost hivatott és megvizsgáltatta férjél; megállapították, hogy a nagy mennyiségű altatóval megmérgezte macét. Puhászt a mentők vitték ba a csabai kórházba. Még aznap ma­géhoz tért, majd kicsit jobban lett, rengeteg létogató ment hozzá és ez ismét csak módfelett idegesí­tette, úgyannyira, hogy a kórház­ban, elgyöngült testtel fel akarta akasztani magát. Tettét idejében észrevették és megakadályozták. Két nap múlva hazakerült lakó­sóra és az utóbbi napokban ha­tározottan javult állapota. Tovőbbi gyógykezeltetés végett utazott fíl Budapestre, felvétette magát az egyik katonakórházba és itt pén­teken — teljes idagösszeroppa­ná«ban -• végzett magával. Haláláról távirat érkezett Bé­késcsabára. Feleségének nem is merték megmondani, hogv férje ismét öngyilkosságot követett el, mert az utóbbi napok eseményei amugyis megtörték a szegény asz ­szonyt. Puhász Elemér temetésé ről még nem történt intézkedés. Sünit a ssélj hull a hó, Itt mn végre léi-apó . . . Csütörtök délután 3 óra. Hatal­mas bugéssal befordul a motor az erzsébethelyi nagy hid Blatt. Egy perc sem telik el és kibontakozik szemünk előtt az AEGV jégpálya. Igy messziről ugy néz ki, mintha egy óriási fehér mezőben apró sakkfigurák szaladgálnának. A gra­mofon éppen a Fel, fal torreádort játssza. Mindenki »iet felkötni kor­csolyéját s megkezdődnek a szárny­próbálgatások. A pályán keresztül kasul zug a szél. Egy élelmes ifjú kabátját vitorlának használva, minden megerőltetés nélkül siklik. Nagy viharban előfordul, hogy a vitorlát elszakítja a szél, itt is ugyanaz történt, a javában vilor­lózó ifjú elesett, ezt követőleg ha­talmas reccsenés hallatszott, azt hittük, hogy a jég, később sült ki, hogy a kabát „szakadt be". A pálya bal sarkában, ahol a jég a legjobb állapotban volt, jobbnál jobb kadeltugrások s gyö nyörü ivek alakultak a korcsolyák nyomán. Egy-egy ilyen gyönyörű produkció után mindig akadt va­laki, aki felsóhajtott: bárcsak én tudnék ilyen gyönyörűen korcso­lyázni. Az egyik hirtelen éles fordulatnál a kitűnő mükorcso lyázó elszámította magát s egy igazán szép ívben elvágódott. Eb ben a pillanatban senki nem akadt, aki utánozni óhajtotta volna. * A gyermekhad — mit aem tö­rődve a körülötte ívelő felnőttek­kel — egy tojá8negysógu kavics darabot röpitett egyik helyről a másikra. Nem volt ez tulajdonkép. pen más, mint futball korcsolyá­val. A fővezérük egy hosszú, nyurga suharc hangosan kiabálta, hogy ez 1940-es téli olimpiószon ő lesz a magyar jéghokki csapat kapusa. A többi gyermek áhítat­tal nézett fel rá, de egy a sok közül, akit biztosan Mórickának hivne.k, megjegyezte, hogy kőr a gőzért, mert ő tudja, hogy a szó­banforgó olimpiai jelölt sűrűn szo­kott „beszedni". Akkor pedig Ka­nada csapatától kétszer annyit kapunk, mint most, pedig ez is éppen elég volt. * A belépőjegyeket a legtöbben jelvény gyanánt ksbátjukra tűz­ték. A szélnek nem nagy meg­, erőltetésébe került egy-egy ilyen jegyet, a gombostű dacára elso­dorni. Ilyenkor azután megkezdő­dött a versenyfutás, elől a jegy, utána a gazdája. Mikor már igy vagy négyszer megkerülték a pá­lyát, egyeseknek sikerült jegyüket újra tulajdonukba venni. Ez még a jobbik eset volt. A hatalmas szél egy fiatal leéry fejéről a sap­kái ragadta el. Egyszerre többen is űzőbe vették a szökni készülő sepkát, de az ugylátszik megunta eddigi gazdáját s a lőtér felé vette útját. Majd teljesen eltűnt az ül­dözők szemei elől. A gramofon pedig vidáman bömbölte tovább: Ma este ablakodban lesz egy búcsúlevél. A melegedő barátságos levegő­jében pihenték ki fáradalmaikat a szél szárnyain és korcsolyóikon tovarepülő fiuk és lányok. Elér­kezett lassanként az est, a pályán a munkások seprűi takarították el a törmelékeket. S a kicsit kásás jég epedve várta az éjszakai fa­gyot. (G E.) Berger-Waldenegg nem mehet Belgrádba (A B. K. tudósitója jelenti.) Berger Waldenegg osztrák külügy­miniszter Belgrádba akart utazni. A jugoszláv kormány értésére adta, hogy előbb kedvező légkört kell teremteni és a maga részéről az osztrák követ utján kérte elha­tározásának megmásitására. Ma: három tánc­mulatság (A B. K. tudósitója jelenti.) Ma, szombaton este ismét mulat Békéscsaba. A kulminóciós pont azonban a mult héten volt hat bállal. Most hármat tartanak s ezek közül legjelentősebbnek az Erdélyi Férfiak Egyesületének dí­szes és előkelő mulatsága ígérke­zik, amelyet a Vigadóban tarta­nak meg, remélhetőleg oly siker­rel, mint amilyen igyekezetlel a rendezőség az estélyt előkészí­tette. Az ipartestületben is lesz ter­mészetesen bél, hiszen itt a far­sang heteinek minden szombatja foglalt szokott lenni mór jóelőre. Ezúttal a rendezők a Körös-cser­készek. Valószínűnek látszik, hogy mint mindenkor, most is gond lesz a közönség elhelyezése. A kisgazdaszékház sem marad üresen. A Mária kongregáció min­den évben nagy tömegeket moz­gat meg és az idén sem lesz — előreláthatólag — másképpen. A békeszerződések előtt népszavazás kellett volna — irja az egyik francia lap Hodzsa tárgyalásaival kapcsolatban (A B. K. tudósítója jelenti.) Hodzsa cseh miniszterelnök tár­gyalásaival foglalkozva az egyik francia lap rámutatott arra, hogy a középeurópai bajok a békeszer­ződésekből keletkeznek. A szerződések lábba! tipor­ják a népek önrendelkezési jogát. A békeszerződések megkötésé" nél az lelt volna az igazság, ha népszavazást rendeltek volna el. Nem keletkeztek volna ily módon igazságtalan határok, nem kellene annyi kérdéssel bajlódni, mint most, Magyarország és Ausztria letiprá8a óta. Hodzsa, ki a tótok közül szérmazik, bizonyosan meg fogja érteni, mit jelent az orosz beavatkozás a tótok területén. Bi­zonyos, hogy a három millió né­met, két millió tót, egy millió ma gyar, fél millió lengyel, kik a béke­szerződések miatt Csehszlovákiá­hoz tartoznak, nem fogják követni a cseheket a szovjet szolgálatá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom