Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-02 / 27. szám

1936 február 2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Nem hiába csúfolta Voltaire szélkakasoknak nyélé* honfitársait. Mint akkortájt, Leuthen és Ross bach idején, ma sem lehet rajtuk eligazodni. Hirtelenében példt-, rikító példa erre Sarraut, a bukott Laval után nyomban bukni készülő. Röviddel ezelőtt, igen röviddel, még igy peroróll: „Véssük agyunkba, véssük szivünkbe, hogy az i«azi ellenség nem a Rajnánál, de a Visztulánál oldalog". — É* most, hogy kormányra jutott, első dolga törvénybe iktatni egy olyan szerződést, mely az igazi ellenséget, a bolsevizmus!, akkor, amikor a mérge gyengülésnek indult, uj f'letre serkenti. Ez még hagyján. A következetesség nem a politikus erénye — ugy tanitotta Bismarck — hanem igenis az ököré. De, ha arra gondolunk, hogy Sarraut mel lett Frossard is letelepült a bársonyszékre, elhűl, megalved bennünk a vér. Ez is lehetséges — kérdezzük szorongva. S eszünkbe jutnak a hallatlan ripőkségek, miket Frossard nagy nyilvánosság, a képviselőház előtt vágoH egy izonyos ur szemébe: „Sarraut pedig olyan elvetemült gazember, hogy még a böllérkést is lul finomnak véljük a ledöfésere." Még tarkább, még zagyvább lesz a kép, mit a frenc

;a bos7orkény a recehártyánkra vetit, ha Zayt, a miniszterelnökség államtitkárát, is átvilágítjuk egy sugárnyalábbal. Eí a jött-ment a háromszínű lobogóról, amelyet Valmy, Jemappes, Fleurus szentesített, beszélve ekkén! ckrendezik : „Ezért a rongyért kellett másfélmillió embernek pusztulnia. Gyűlöllek, te céda, lelkem mélyéből, mert annyi nyomort hoztál a francia népre, g yülölöm a piros színedet, mert vert jelent, a kéket, mert az égből loptad el és gyűlölöm a fehéret, melyjelkiismereted sépkórját mutatja." Ezekulán azt gondolná az ember, hogy azok az abroncsok, amik a Loire, a Rhone, a Maas és a Szajna közét együvé tartják, valahogyan meglazultak és azt gondolná, hogy Franciaország nemeokára darabokra hull a polgárháború szekercecsapásai alatt. Darabokra is hullana az osztályharcok nyomán, ha az, minél verulami Bacon szerint erősebb kötőanyag nem létezik, az ellenségtől való félelem, ebben nem gátolná. Két dolog van, irta La Rochefoucauld, amivel szembe nézni senki fiának meg nem adatott. Az egyik a nap, a másik a halál. Sajna, a felsorolás nem hiánytalan. A herceg ur elfelejtett valamit. A háborút. Mentségére szolgáljon, hogy az ő korában ismeretlen volt jelenlegi alakjában. Hajdan nyári zivatarként tombolt a föld homlo kán. de amint elült, nyomban kizöldült a vetés. Napjainkban szőr nyü dilemmá fajult, amelynek torkából nincs menekvés. Egyfelől megmaradt annak, emi öröktől fygva volt és örökkétig leszen, ultima retionak a nemzetek tusóján, másfelől akkorára tágult, hogy elnyeléssel fenyegeti macát a célt is, amelyért folyik. Világosabban beszélve, a nép, mely lemondana a támadás s védelem eszközéről, ma sem állhalna fenn egy pillanalig, ám ha fegyverhez nyul, aligha éli lul a győzelmet is. Ebből a kérlelhetetlen bizonyosságból táplálkozik az a nyugtalanság, mely Angliái zsibbasztja s a láz, mely Franciaországot sorvasztja. Franciaország békét akar, békét akar mindenáron és — igazi sorstragédia? minőhöz fogható csak a Labdakidéké — a hóboruta kell számítania. mindenáron a háborúra kell számítania. Ennek folvtén két irányba égazodik 8 igazodik a po litikája. Koaliciok segítségével próbál védekezni a német támadás ellen és tavaly februárban, amikor a stresai egye zséget összedrótozta, ugy is létszoit, hogy a békét szövetségeseinek gorgopajzsával megvédheti a gyi'októl. Ám azóta a szövetség bástyafalát repedések éktelenitik. Az abesszin háború következtében Olaszország kiáltott a sorból s Németország helysele ugyancsak erősbödött. De még akkor is, a strései egyezség csorbítatlanul érvényesülne, még akkor is — fészkelődik és nyugtalankodik a gall politika — ki állhat jót afelől, hogy Németország I emond céljairól. Az angolok persze azzal érvelnek, hogy Németország esztelensége — ugy mint azt 1914 ben telte — még egyszer nem fog elkövetni. Ez szépen hangzik. De mi köze a háborúnak az észszerüséghez? A háború, valahányszor kiütött, nem azért ütött ki. mert bárki is akarta. Kitett gyerek az, melynek apaságét senki r.em vállalja. Avagy Isvolskij, Poincaré, Grey nem megtagadta-e hogy bármilyen köze lenne a fattyuhoz? Háború bokorban jön a világra, Lakásberendezés olcsón és nagy választékban kedvező fizetési feltételekkei is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! Elsején mindenkinek van egy kevés pénze, ÖNNEK IS! Használja ki léli vásárunk olcsó árait! TiTJUEH TtHÚTiflZ Békéscsaba, Andrásey-út. „Takarékosság" bevásárlási helye ! abban a bokorben, amelynek tövében Armstrong Vickersék. Kruppék, Skodáék pipálnak. Ostobaság tehát feltételezni — ez a gondolatmenete Weygandnak,— hogy Németország addig vár, amíg az összes eshetőségek melléje sorakoznak. Legföljebb azt remélhetni, hogy olt igyekezik áttörni, ahol az ellenállás gyengébb, ahol a gyürü lazább, vagy azt, hogy erejét a diplomácia ulján fogja éreztetni. Ám ki a megmondhatója annak, vájjon nem fog-e rövidesen lesiklani a diplomácia útjáról, ha csalatkozik azokban ez engedményekben, amelyeket kicsikari? 1 Igen. a francia politika mór odáig jutott, hogy szívesen tenne engedményeket is, csakhogy Németországot megpuhítsa. De miből, de mivel szabad területek nincsenek sehol, Ethiopia volt az utolsó maradvány ebből a portékából s az is végeladás alatt áll. Nem marad egyéb hátra, minthogy a saiátjából dobjon oda némi koncot. Ám kérdés, nem fog-e megjönni evésközben az étvágy? És. ha Franciaország megelőzné a német követeléseket. vaj ki ludje. hogy ezzel nem gyorsítja-e az idő kerekének a forgását, nem sietteti azt a pillanatod, amikor ezek a követelések a telhetetlenség és a teljesithetetlenség hatéráig érnek? íme ez az ut is a háború sikátorába vezet. Talán valamivel később, de roszsznbb föltételek mellett. Nagyjából, vastagjából ez lenne a francia politika dilemmája, ami szorosan simul ahhoz a dilemmához, amiről a háborúval kapcsolatban fennebb említést tettünk. Mivel pedig ez a dilemma ép olyan elviselhetetlen, mint amaz, a gyarló emberek a szavak bürüjével próbálják mélységeit áthidalni. Vannak, akik igy okoskodnak: Kész vagvunk megegyezni Németországgal, de csak a népszövetség keretén belül. Csakhogy a népszövetséget és a fasizmust egy nevezőre hozni olyan vállalkozás, mely a kör négyszögesítését is megszégyen ti. Mások viszont igy piszmognak: Lecsillapítjuk Németországot, egyszerűen ugy, hogy gazdasági szükségleteit kielégítjük. Tyúkon-bukom, ez is szép. De ezek az alvajárók elfelertik, hogy a prestige a fasista rendszerek legfőbb sajátja, amelyről nem kisebb legény, mint a Duce állította, hogy alapjában nem egyéb, mint a szegénység megdicsőülése, la sublimazione della poverta. Igaz ugyan, hogy a prestige éhség a szegénység magzata, de ha egyszer a világra jött, onnan többé elkergetni nem lehet azzal, hogy nemzőjét kiírjuk. Végezetül akadnak olyanok is, akik akként vigaszlalódoak: nem kell mindjárt halálra ijedni. A német fegyverkezés egy óriási gazdasági szemfényvesztésnek a müve, olyan szemfényvesztésnek, mely a végét járja. Azon a napon, amelyen a jelenlegi kormány anyagi eszköze' higanyként elpárolognak (s ez bekövetkeiik még az idén) azon nyomban leülünk vele a tárgyaló asztalhoz e meglesz a béke. 1935-ig ugy festett a dolog, ahogy a francia kapitalisták remélték. Ámde ezek az éles Iogiku9ok elfelejtkeztek arról, hogy a látszat akkor csal leginkább, amikor számadatokra támaszkodik s elfelejtkeztek arról, minő rejtett erőforrósok állanak a diktatúrák szolgálatában, ha a pénzügyi válság törzsüket rázza. Á belső nehézségek hódításokra ösztökélik őket s míg az aggodalom is, mely népüket eltölti, a terjeszkedés lázát fokozza. Ezak a syllogozimusok ott settenkednek minden francia lelkének üregeiben és caak azért nem rántanak bicskát egymásra, mert ijeszti őket az árny, mely rájuk nehezül. És. ha Franciaország eddig meg nem ismerte a borzalmakat, miken Oroszország átesett, azt csak a jó szomszédnak köszönheti. FARKAS kárpitos Olcsó Megbízható CSABA MOZGO Vasárnap 1, 3, 5, 7. 9 órakor Vasárnap 1 érakor xéna ! Ne haragudjon, ha nem kep jegyet ! Siessen jegyét biztosítani I Jegyek egész héten ét elővételben kaphatók I A legnagyobb sztárok együtt : Pola Negri Albrecht Schönhals főszereplésével: MAZURKA Willy Forst rendezése! Magyar világhiradó Február 3—4-én, hétfőn fél 5, fél 7, fél 9, kedden fél 7, fél 9 Hétfőn a fél 5 érái előadás zéna ! Janet Gaynor a legszebb amerikai nő főszereplésével Hajótöröttek Pásztorok királya olcsón olvashatja A az összes könyvujdonságot