Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-02 / 27. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 február 2 Magyar artisták a nyegus előtt A „Nandisz kabaré" vendégszereplése Addisz-Abbebaban — Ahol a majmok bámulnak be az ablakokon — Magyarok karrierje Ethiópiában — Hogyan néz ki egy „lokál" Hailé Szelasszié birodalmában — Mit mesél Rozsnyai Ica, a „Rosnai Trió" t-*gja, aki útlevelének tanúsága szerint beutazta már az egész világot és a miskolci éjjeli kávéházból márciusban Jáva szigetére megy, hogy felesége legyen egy parfömgyárosnak A Tátrából Pestre utaztam és éjszakára megpihentem Miskolcon. Kíváncsi voltam rá, milyen ma egy magyar vidéki város éjszakai élete. Vájjon maradt e hírmondója annak a romantikának, amelynek mi voltunk tanúi még akkor, amikor nem ismertük azt a két szót, hogy „hóboru" és „forradalom." Akkor a cigány mellett mulattunk, bort töltöttünk karcsú üvegből vastag poharakba és hajnal felé — de sokszor virradt rónk a hajnal — a kávéházi kassza szőkére festett tündére knikebejnt kotyvasztott össze háromféle pálinkából. Azóta a cigány a városszéli kiskocsmákba került, helyét a kávéházban elfoglalta a jazz és a dizőz és bor helyett az emberek fekete kávét isznak. A fiatalság, amelyik egykoron lefüggönyözött ablakok előtt éjjeli zenét adott, ma bridgel... Miskolcon három kávéházban szól a muzsika. Jaze és női zenekar felváltva. És mindenütt akadnak keskenyre borotvált szempillőval hölgyek,akik gondoskodni szeretnének arról, hogy a közönség szórakozzék. A közönség azonban részben odahaza marad, részben kártyázik. . . Két óra után tévedtem be a harmadik lokálba. A pincérek levetették mér a hangeriit, kócos hajú asszonyságok kezdték már összerémolni a székeket, az egyik sorban egy végrehajtó és egy városi tisztviselő al8Óztak. Hangosan csapkodták a márványasztalhoz a blattot és egyáltalában nem akartak tudomást venni arról a fekete démonról, aki hol az egyiknek, hol a másiknak szeretett volna kibicelni és állandóan célzást tett arra, hogy nagyon szomjas. A művésznő közben kinyitotta a retiküljét, alkalmasint azért, hogy vagy a púderjét, vagy a rúzsát előszedje onnan. A félig nyitott retikülön át észrevettem a puderpamacs mö?ött egy hosszukós alakú fehér borítékot, amelyikről exotikus alakú tarka bélyeg vigyorgott felém. Valahonnan a tengeren túlról kapta a miskolci kőváház éjszakai táncosnője ezt a kuvertét és ez a pillantás elég volt nekem arra, hogv az asztalomhoz invitáljam és 4—5 ccctailnak nevezett 60 filléres bárital mellett elmeséltessem magamnak élete történetét. Egy magyar trupp Abessziniába indul A pincérek és a vendégek is Icőnak szólították a hölgyet, aki útlevelének tanúsága szerint 1915-ben született, tehát nincsen még 21 esztendős. Ica tökéletesen beszél németül, franciául, angolul, valamint olaszul is ért, egy hónappal ezelőtt kificamította a bokáját és voltaképen azért van Miskolcon, hogy rendbeszedje magát addig, amíg újra az Orientrs mehet. Ezt a azót hogy Orient, ugy mondja ki mint ahogyan a pestiek szombatonként a svábhegyi kirándulásról beszélnek. Huszonegy esztendős Ica kisasszonv, de mór van egy leónya akit Évőnak hivnak, a férjétől elvált és négy esztendőt töltött el eddig Afrika és Ázsia Iegexotikusabb vidékein. Mulatja az útlevelét. Valósággal látványosság. Telis-tele van különböző követségek és hatóságok pecsétjeivel. Az útlevél bizonysága szerint Icát, aki itt Rozsnyai Ica művészi néven szerepel, az életben Barber Marcellné, született Szabados Ilonának hivják. Útlevélben az első bejegyzés a beyrouthi francia pa rancsnokságnak 1932 junius 12 én kelt bejegyzése. Sorra következnek azután a syriai Aleppében kelt vizűm, az egyiptomi angol követség léltamozósa, cyprusi, alexand riai, port-saidi lóltamozások, majd egy széles bélyegző ezzel a szöveggel: Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyensúlyát, akkor vásároljon mindent a 7J Takarékosság" készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt a „Marékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. vu au passago se rendant a Addis Abbéba Djibouti 12 mars 1934 Közvetlenül aMt«: le consul d' Ethiopiol7/3 1934. Ezen a nepon indult el Barbor Marcelné Szabados Ilona, mint a „Rosnay trió" tagja Djiboutiból Addis Abbebába. Két hónapot töltött et a nyégus székvárosában. Erről a két hónapról ezeket meséli el nekem fhajnali kettőkor a miskolci kávéházban : Néger előkelőségek a magyar kabaréban — Németh Nándor, aki Pesten volt most valamelyik orfeum igazgatója, szervezte meg azt a Iruppot, amellyel Syrién át Addis Abbebába utaztunk. Ennek a truppnak csak magyarok voltak a tagjai. Volt két trió, a L-inies trió, amelyhez Lantos Mór, a felesége volt e*»án a Ro»nay trió; amelyben Rozsnyai Erzsébet, Rosenherg József és én táncoltunk és 2 görög muzsikus, Sassó és Nichelson ültek a zenekarban. — Kibéreltünk egy hézat. Hihetet'enül görönygyö* uton kellelt ebbe a házba menni. Németh Nándor vásárolt székeket, gyékényeket. abroszokat, tányérokat meg eszceugot, val ósággal berendezte a lókéit, amelvben esténkint az előadásokat tartottuk. Három tallér volt a belépődíj és minden este megtelt a Nandis Cabarot. Ar. ü».Iet valóségos aranybánya volt, főleg belga tisztek jártak oda, abban az időben ezek képezték ki az abesszin hadsereget, de a publikumnak több mint a fele minden este néger volt. A gazdag bennszülöttek eljöttek a feleségeikkel és a földre tett gyékényről mezítláb nézték az előadást. Óriási kísérettel érkeztek a kiséret tagjai, a falhoz lapulva tapsoltak, de a gazdáik értük is megfizették a 3 tallért. — Két honapon át csak csirkét ettünk. Kenyér helyett is A birkahúst nem lehetett megenni a szaga miatt. Egy német cukrász. Johadénak hivják, küldött nekünk mindennap süteményt. Minden rendben lelt volna, csak az éjszakák voltak rémesek. Szalmazsákokon aludtunk és éjszaka nem nyithattuk ki az ablakot. Ha kinyitottuk: vagy kíváncsi négerek bámultak ránk,vagy félnünk lehetett, hogy bemásznak a majmok. Ha sétálni mentünk a Mangassabiet nevü hegyre, akkor a mBjmok úgyszólván a nyakunkba estek. Drága kis majmok ezek, a szőrük olyan, mint az ezüstrókáé. Hoztam is belőlük haza egy csomót. Fürdőszobáról, de még lavórról sem lehetett álmodni, ugy mosakodtunk, hogy nyakon öntöttük egymást egy dézsa vízzel. — A nyégus egyszer nézte'végig az előadást. A belga követ társaságában volt, engem is meginvitáltak BZ asztalhoz, mert a belgi követ feleségével jó barátságban vcltam. Sok pénzt kerestünk éa én Addis Abbebéból British Indián át aztán Jávába utaztam. A nyégus országában egy csomó magyar él magyar ember a nyégus orvosa és van ott agy nagyon gazdag magyar szörmekereskedö, akit Gajdácsnak hivnak. — Egyiptomból mi vitlünk el egy magyar ügyvédet Addis Abbebába ez a szegény ember Alexandriában pincér volt, nagyon rosszul ment a sora, mi azonban elhelyeztük őt éa amikor elutaztunk, már igen jól kereső nyelvoktató volt. Magyar vengerkák sorsa a távol keleten — Havi 80 pengő fizetésem volt Addis Abbebában, ezen felül teljes ellátást is kaptam, de külön megkerestem mép jó néhónyszéz pengőt havonta. Úgynevezett „társasági" pénzből adódott ki ez a külön kereset. Az artistákat ott jól fizetik és a fizetésünket meg is kapjuk. — Jávában már népi 2 fontot kerestem, amikor kimentem, egy fogkefe volt a kofferomban és haza jöttem ugy, hogy Jávában, Seorabaiban saját kabarét nyitottam. Ezt most egy barátnőm vezeti. — Miért jött hát akkor haza? — kérdem tőle. Fotográfiát mutat. Mosolygó, kedves arcú baba képét. És mondja: — Ezért. Vágyódtam a lányom utón. De márciusban kimegyek újra. A vőlegényem már megküldte a hajójegyeket az anyám, a Iőnyom számóra is. — Vőlegénye is van? — Igen. Legtöbb magyar lőny odakint férjhez megy. Az egyik barótnőm, Szentirmai Kató egy Vrcuwenvelder nevü autógyóros feleaége. Egy mősik leőny, a Gyors Feri huga, a Kató férjhezment egy Sarvey nevü magyar emberhez, akinek hatalmas étterme van Jáva szigetén és magyar élelmiszereket exportál. Az én vőlegényem gazdag német ember, a Poppy parfömgyár tulajdonosa. Egy csomó fotografia kerül még elő a retiküjből, exotikus tájak kontúrjait mutatják ezek a képek. Ica felolvassa nekem aztán Szentirmay Kató tegnap érkezett levelét és mialatt a félhomályba borult kávéházban kócos takarítónők a székeket az asztalra rakják és a sarokban a végrehajtó 17-azer mondja be a mestert, Rozsnyay Ica arról élmodozik, hogy 2 hónap múlva már Jáva szigetén lesz és nem jön vissza soha a miskolci éjjeli lokálba, ahol nem becsülik meg ugy a magyar artistákat, mint a nyégus országában, vagy Adenben, ahol a 60 fokos melegben még csak aludni sem lehet... Paél Jób Mindenféle fuvarozást olcsón vállalok helyben és vidékre is RUBICSEK Luther-u. 2. Tel.n 171.