Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-01 / 124. szám

Ára 6 fillér BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, Í935 junius i. szombat 62. évfolyam 124. szám József királyi herceg felavatta Csorvás országzászlójái (A B. K. tudósitója jelenti.) Áldozócaütörtök meghaló örömünnepe volt C8orvés magyarjainak, fényes külsőségek között avatták fel és adták ét rendeltetésének a hazafias áldozatkészséggel felállított országzászlót. Az ünnepséget az tette országos jelentőségűvé, hogy a felavatásra megjelent József királyi herceg, aki rövid időközben most mér másodszor látogatott el Caorváara, tavaly ugyancsak ő avatta fel a község hősszobrát. Mér jóval az ünnepség megkezdésére kitűzött idő előtt népes volt a községháza előtti tér. Díszruhás vitézek, frontharcosok, leventék, tűzoltók, futballisták állnak sorfalat a kövesut két oldalén a zölddel bevont diszkapu előtt, mely „Isten hozott"-tal várja a magas vendéget. A kapu mögött magyarruhás lányok és fiuk, kicsinyek és nagyok csoportja várja szívszorongva a kiráiyi herceg érkezését. A község elöljárósága és a község notabiliíésai a díszsátor előtt várják a vendégeket. Megérkezik Fáy István dr. főispán, vele jön vitéz Márky Barna dr. alispán, Kiss László dr. főszolgabíró; ott van Urmánczy Nándor, ez országzászló-bizottság elnöke, Lányi Márton dr. országgyűlési képviae'ő, vitéz Harkay Rezső vitézi székkapitány és sokan mások. A főispán mellett áll Wencfeheim Matild grófnő, akinek elsősorban köszönhető az országzászló felállítása. Pontosan fiz órakor tűnik fel József királyi herceg autója az orosháza—békéscsabai országúton s nemsokára megéli a gépkocBi a díszkapu alatt. Az autóból kiszálló k'"rályi herceget Rigó József dr. űzvözli, amire József királyi herceg meghatott szavakkal válaszol: „En is igaz magyar szert tettel üdvözlöm Csorvás községet, ahol már a második hazafias ünnepen vehetek részt. Ez a második ünnep azt mutatja, hogy Csorvás közönségének szive a magyar feltámadásért dobog." Ezután kedves jelenet következett. Rigó Tibike, a főjegyző kisfia és Demeter Sárika, Demeter József csorvósi ügyvéd kisleánya, magyarruhába öltözötten, virágot nyújtottak át a királyi hercegnek. Az ünnepélyes fogadás után a vendégek villásreggelire vonultak, majd misén vettek részt, amelyet Zahoray József dr. mondott. Mise utón a királyi herceg külön gratulált Zahoray plébánosnak, akinek ex volt egyúttal gyémánt miséje Is. Most József királyi herceg as országzászló mellett felállított díszemelvényre vonult 8 kezdetét vette az ünnepség. A dalárda elénekelte a Hiszekegyet, majd a királyi herceg engedélyt adott qz ünnep megnyitására. Megilletődött csöndben húzták félárbocra a lobogót, a dalárda elénekelte a Nem, nem, sohó-t, majd József királyi herceg felment az emelvényre és elmondta avató beszédét: Kedves Magyar Testvéreim I Ifjúkoromban Francisország szivében láttam egy gyönyörűséges kertet, tele virágokkal, szebbnélszebb fákhal, a közepén egy ragyogó vizű tó és mellette egy gyö nyörü kastély amelyben a királyok szelleme virrasztott. Ennek a képnek emléke mindig élt lelkemben. Szebb kastélyt, szebb kertet nem lehetett elképzelni és ma, ha ezt a nevet halljuk, minden magyarnak a keze ököíbo szorul. Ezen a néven hajdanában a királyok szelleme élt és ma az igazságtalanság szellemét jelenti. Az igazságtalanság szellemét, mely a félrevezetésekre hallgatva választotta ki Franciaország legszebb kastélyét arra, hogy abban felosszanak egy országot, mely semmi mást nem tett a negy háborúban, mint hősiesejn, dicsőségesen védte ezeréves jogait, védte ezeréves szent határait és hü volt mindhalálig szövetségeseihez. Ha moat itt a szentkorona képét látom, a hérmathaimot, melynek tövében a négy folyó folyik és rajta a trianoni Csonka Magyarországot és Nagymagyarorazág képét, elszorul a szivem és sírással küzdve tudom csak elmondani, ami lelkemben ilt e szent helyen felbuggyanik. Magyar testvéreim ezért éljünk és ha az Isten ugy akarja, ezért haljunk, hojy újra ilyen lehessen Magyarország. Higyjetek nekem, az öreg katonának, aki veletek vollam a harctereken, aki azért beszélek oly meghatottan, mert kiirthatatlan, szent gyökeret vert szivemben a magyar katona szeretete. Ma csak egy célt tűzzünk ki életcélul, azt hogy dolgozzunk mint igaz tettvérek igaz szeretetben egyesülve legyünk olyan emberek, mint ti voltatok velem együtt, amikor olt az ezeréves határokon állottunk. Ott nem volt visszavonás, civódás ott szent volt az az akarás, hogy szivünk utolsó dobbanása is ez a szent Nagymagyarország legyen. Ha igy lészen, akkor majd eljöhetünk ide nemsokára és megmondhatjuk azt, hogy a szent jelkép megint igazsággá vált. Szent István ragyogó koronája alatt e hőrom szent szín jelképezze Erdélyt, a Bánsétoí, a Felvidéket, Nyugat-Megyorszégot. Azt is higyjétek el nekem, hogy addig boldogság nem less e hazában, amig cssr.ka a haza. Legyünk erő8ek, akarjuk szivünk minden dobbanásával és akkor az Isten is visszaadja nekünk mindazt, amiért lelkesülünk, amiért élni akarunk. Magyar Testvéreim, ha erre jöttök, álljatok meg egy pillanatra, itt, ezen a téren egyesüljön minden, ami nekünk magyaroknak e földön szent, jöjjetek ide, szenteljetek egy gondol&tot és imádkozzatok mindannyiszor lelketek mélyéből. Azt imédkozzátok: Istenem, segits rajtunk, magyarokon ás mi Í3 akarjuk, mi is minden áldozatra készek vagyunk, csak Te segits bennünket. Midőn hivatásénak átadom ezt a szép emlékhelyet, mély meghatottsággal köszönöm Csorvás közönségének, hogy itt a község szivében egy s?ent teret állított fel, megmutatva vele azt, hogy Csorvás közsépe akarja a magyar feltámadást. Ádozatkészen egy jelképet állított ide, mely az egész világ előtt vallja, hogy sohasem nyugszunk bele Trianonba. A mindenható Úristen éldjon meg mindnyájatokat és adja meg mielőbb, hogy Nagymagyarországbsn ti is boldogok lehessetek. Zugó éljenzés é3 taps fogadta a királyi herceg beszédét, majd a dalárda Üzent az Oit cimü dalt énekelte. Ezután Demeter József dr. beszéd kíséretében átadta a községnek az országzászlót, amelyet Rigó József dr. főjegyző lelkes beszéd kíséretében veti át, majd j a Himnusz hangjai közben őrségváltás volt, Ezután négy kis magyarruhás fiút és lányt tettek fel az emelvényre, akik egy meghaló verset csacsoglak el. Urmánczy Nándor mondta el ezután ünnepi beszédét, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet igazságos békét követel, de kész a legnagyobb tettrekészséggel is harcolni az ezeréves határokért. Kiemelte azt is, hogy az elvesztett országrészekot annak a generációnak kell visszaszereznie, amely azt elvesztette. Urmánczy lelkes beszédének sokéig éljenzett és tapsolt az ünnep közönsége. A Himnusz eléneklése után diszelvonulás következett, amely után a királyi herceg a vitézek, frontharcosok és rokkantak tisztelgését fogadta. A felavatási ünnepség után közebéd következeti, amelyen dr. Lányi Márton országgyűlési képviselő mondott pohárköszöntőt a királyi hercegre, amire József kir. herceg válaszolt és poharát Csorvás községére emelte, kérve a Mindenhatót, hogy áldjon meg mindnyájunkat a legnagyobb földi jóval, a magyar föltámadással, A királyi hercag a közebéd végeztével, délután autójóba ült és a község népének lelkes éljenzése közben hagyta el az ünneplő Csorvást. A francia kormány bukását Flandin nagy beszéde sem tudta elkerülni, aki orvosa támogatásával ment a szószékre (A B. K. tudósitója jelenti.) Izgalmakban bővelkedő ülést tartott C8ütö:tökön este a francia képviselőház. A pénzügyi bizottság előadója megindokolta a kormány felhatalmazási javaslatával szemben elutasító álláspontját és a bizalom válságáról beszélt. Reinaid volt pénzügyminiszter kijelenlette, hogy nem lehet szó a pénz aiáértékeiésérő! és egyúttal azt ajánlotta, hogy aac éjszaka folyamán koalíciós kormányt alakítsanak valamennyi párt részvételével, akiktői nem fogják megtagadni a rendkívüli meghatalmazást. Ezután hosszabb szünet következett, majd Flandin miniszterelnök egyik orvosától kisérve fölkötött karral érkezett a parlamentbe és a szónoki emelvényre lépett. Védelmezte a kormány javaslatát és kijelentette, hogy a kamarának vagy a frank aláértékelése mellett, vagy ellene kell döntenie. Bejelentette Hartin pénzügyminiszter lemondását, amelyet elfogadott és a tárca vezetését átvette. Kijelentette, hogy az aranyértékü bankjegy átváltoztatásának elvétől nem lehet eltérni, a frank értékének rontóit szigorú intézkedésekkel fogja sújtani s az üzérkedést megcsorbitja. Ezután ujabb szünetet rendelt e az elnök. Flandin azonnal dolgozószobájába vonult, ahol összeesett és elájult. Mentők szállították lakására. Flandin nagy beszéde sem tudta megmenteni a kormányt, mert a teljhatalmi javaslatot Heriot támo-