Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-01 / 124. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 junius 1 galó beszéde ulán is a kamara 353:102 szótöbbséggé) elvetetté. A leszavazás után a kormány beadia lemondását és azt a köztársasági elnök elfő­gadta. Az éjszaka folyemán az elnök megbeszélést tartott a sze­nátus és képviselőház elnökével. A dezignált miniszterelnök minden valószínűség szerint Bouison, a képviselőház elnöke lesz. A szociáldemokrata párt éjszaka tartott értekezletén nem tudta el­dönteni, résztvegyen-e a kormány­ban. Bouison képviselőházi elnök, kinek legtöbb kilátésa van, hogy a megbízást kapja, Marseille egyik kerületének képviselője. 61 éves, foglalkozása nagyiparos. Elnökké 1927-ben választották és ebben a tisztségében általános elismerést vivott ki magónak. Két évvel ez* előtt lépett ki a szociáldemokrata pórtból és azóta egyik pártnak sem tagja. A kormány bukását a közvéle­mény meglepetés nélkül vette tu­domásul. Flandin sorsát a pénz­ügyi bizottság szerdán megpecsé­telte és a képviselőház álláspont­ját a miniszterelnök csütörtöki be­széde sem tudta megváltoztatni. A képviselőház Flandin sokszor ellentmondó és kényelmeskedő politikája ellen foglalt állást. A kormány heves küzdelem uién veszítette el a harcot. Germain Martin pénzügyminiszter lemondá­sa már későn történt. Azzal vá dőlték, hogy teljesen a nagy bankok szol­gálatában áll és a kisembereket, tisztviselőket, nyugdijasokat, hadirokkantakat haj­landó volt a nagytőke parancséra feláldozni. Bouison kamarai elnök délelőtt 9 órára kihallgatáson jelent meg a köztársasági elnöknél, aki meg­bizta a kormány megalakításával. Bouison a megbizóst elfogadta. Megbízatása után a sajtó képvi­selőinek a következőket mondotta: „Mondottam az elnöknek, hogy Laval hivatottabb, mint £n a kormány megalakítására, Lebrun azonban ragaszkodott ahhoz, hogy vállaljam a feladatot. Végül elfo­gadtam a megbízást. Szándékom, hogy széleskörű megegyezésen alapuló kormányt alakítsak." Ugy látszik, hogy a tegnapi kép­viselőházi vereség nemcsak a kor­mányt, hanem a frank aléértéke­lési programot is sújtotta. Egyet­len programja lehet az uj kormány­nak : a irank árfolyamának meg­véd el mezése. Az Echo de Paris szerint a tőzsde a mai és a holnapi napon zárva lesz, amivel a piacot nyugalomra kényszerítik és a felszámolás rend­ben megtörténhetik. A Daily He­rald elkerülhetetlennek látja a frank összeomlását. Franciaország a vi­lőgháboru óta a legsúlyosabb vál­ságon megy át. Az Havas iroda az elterjedt hí­resztelésekkel szemben megálla­pítja, hogy a párisi tőzsdét ma megnyitják. Az angol pénzügyi hatóságok az utóbbi időben széles körű in­tézkedéseket tettek a frank átér­tékelésének megakadályozáséra. 375 fontra rugó angol font kiegyen­lítési alapból jelentős összegeket fordítottak frankvésérlásra, aminek következtében a frank árfolyamá­nak kisebb emelkedése lett az eredmény. A „békéscsabai norma" sikere az országos iskolafogorvosi továbbképző tanfolyamon (A B. K. tudósítója jelenti.) A kényszerű tehetetlenség kellemet­len érzése fogott el, valahányszor Békéscsabát orvosi kérdésekkel kapcsolatban hallotíuk emlegetni. Ez ez érzés indokolt is volt. Mert miről lehetett szó? A eyarmekha­landóség emelkedéséről hallottunk. Vagy arról kellett tudomást ven­nünk, hogy a tuberkulózis, vagy a nemibetegstatisztikán az előkelő helyről, amelyet elfoglaltunk, még előbbre rukkoltunk. Més alkalmat eddig nem igen adtunk ahhoz, hogy a főváros orvosi körei tudo­mást vegyenek létezésünkről. Annál jelentőségteljesebb és ör­vendetesebb az az orvosi tevé­kenység, amelyet a dr. Korniss Géza kulfurlanécsnok elnöklete alatt mű­ködő békéscsabai Vöröskereszt Egylet iskolafogászata kifejt és amely ezt az intézményt és vele városunk nevét a főváros vezető orvosi köreivel is megismertette. A békéscsabai Vöröskereszt Egylet iskolefogászata által kidolgozott és alkalmazott rendszer olyannyira sikeresen oldotta meg a kapcso­lalos problémákat, hogy az ira már mint „csabai norma" ismeretes és cnr.ak mintájára szervezik meg a vidéken létesülő iskolafogásza­tokot. A szakkörök figyelmét és elismerését mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy az elmúlt héten lefolyt iskolafogorvosi továbbképző tanfolyamot rendező szervek, az Országos Közegészségügyi Intézet, ez Egyetemi Gyermekklinika, Bu­dapest Székesfővárosi Iskolafogá szati Központ közé, mint egyetlen vidéki szervet bevonták a Békéscsabai Vöröskereszt Egylet Is­kolafogászatát és a huszonkét előadó között egyetlen vidékiként a békéscsabai iskolafogászat vezető orvosa sze­repolt. A tíznapos továbbképző tanfo­lyamon mintegy százharminc orvos vett részt és a tanfolyamnak tu­dományos és gyakorlati sikere Brra késztelte az Iskolafogorvos-Egész­ségtantanári Tanfolyam Bizottsá­got és a Budapesti Egyetem Sto­matologiai Klinikáját, a tanfolyam rendezőit, hogy azt rendszeresítsék. A jövőben a tanfolyam látogatói szakvizsgát is tesznek majd és ennek érdekében ez idei előadások szövegét tankönyv formájában ki is adják. A kongresszuson az iskolafogé­szat oro-^eos kiépítésére vonat­kozó javaslatok is szóbakerültek éa enneK során három megoldási lehetőség merült fel. A szervezést vagy a belügyi, vagy a kultusz­tárca venné kezébe, vagy pedig azt ez Országos Vöröskereszt Egy­letre biznák, mint ahogyan 1917­ben Ugrón Gábor belügyminisz­tersége alatt a csecsemő és anya­védelem országos megszervezését a Stefánia Szövetségre ruházták. A szervezkedés alapjait a csabai norma szerint építenék ki. Ennek a rendszernek az ismertetését a csabai Vöröskereszt Egylet a na­pokban füzet alakban ki is adta. Az érdeklődésre számot tartható füzet kommentálására visszaté­rünk. Szemenyei Lajos szombaton eljátssza a vizsgálóbíró előtt a hétfői dráma egész (A B. K. tudósítója jelenti.) Szemenyei Lajos ügye ma mér a vizsgálóbíró asztalán fekszik. A vizsgálóbíró megkísérelte Szeme­nyei Lajos kihallgatását s ekkor kiderült, hogy a gyanú alapos volt, Szemenyei Lajos nem 8>ült. A vizsgá'óbiró épen ezért elren­delte részletes kihallgatásét, ame­lyet a helyszínen, a holnapi nap folyamán ejtenek meg és eljátszatják vele a dráma min­den egyes részletét. Agyonsújtott a villám egy bérest heregyiijtés közben (A B. K. tudósítója jelenti.) A tegnap délutáni Békéscsaba felett átvonuló vihar halálos áldozatot követelt magának. Telekgerendá­son, Zahorán Mihóiy békéscsabai gazdálkodó 910. számú tanyáján dolgozott Szabó Ádám 26 éves béres, akinek felesége Bcczkó u'ca 3 szám alatt lakik és Kraszkó Fél 13 éves kanász, kinek szülei a Levente-utca 58 szám alatt tarta­nak fenn lakóst. A két munkás még az eső előtt kiment a fanyőlól mintegy 200 lé­pésre herét gyűjteni, mire azonban dolgukat befejezték, megindult a zápor. Sietve igyekeztek a tanya felé a sürü dörgés éa villámlás között. Mikor már az ut felét meg­tették, a hátul haladó Szabó /Idámba becsa­pott a villám, leejtette a rudat és élettelenül terült el a főidőn. Kraszkó Pál rémüllen látta, hogy mi történt és mostmár egyedül fu­tott a tanyára, hogy segítséget kérjen. Á tanyabeliek megállapították, hogy Szabó Ádám a villámcsapás következtében meghalt. A villám a bérest hátulról érte, baját le­perzselte és a hátát egészen vörössé égette. A fiatal Kraszkó is rosszul érezte magét, ezért a gerendási állo­másról telefonon értesítették a mentőket, akik az igás mentőkocsival vonultak ki négy óra után és csak tizre értek a csabai kórház elé, pedig közben egy beteget is be kellett volna szóllitaniok sürgős mütélre s helyettük kénytelenek voltak a tűzoltók kivonulni. Kraszkó Pál eszméleilen volt, mikor a kórházba bevitték, da ma már jól érezte magát. Az er­vosi megállapítás saerint könnyebb agyrázkódást szenvedett. Ma délelől a csendőrség Kult­sár Sándor dr. városi orvoRsal ki­szállt Telekgerendásra, ahol jegyző­könyvet veitek fel és Kulcsár dr. kiadta a halotti bizonyítványt. S/jabó Ádámot ho'nap délután te­metik el csabai lakásáról. Bud János dr. az alföldi tanyaprobíémáról (A B. K. tudósiiója jelenti.) A szegedi Alföldkutaió bizottság csütörtökön délelőtt a szegedi vá­rosháza közgyűlési termében ple­náris ülést tartott, amelyen József Ferenc királyi herceg elnökölt. A királyi herceg Bud János ny. miniszter és Szendy Károly szé­kesfővárosi polgármester társasá­gában érkezett Szegedre, ahol az állomáson Pálfy József dr. polgár­mester fogadta. A nagygyűlésen Pálfy József dr. po'gérmeater vázolta Szeged mai helyzetét, majd József Ferenc kir. herceg tartotta meg megnyitó beszédét. Ezután Bud János ny. pénzügy­miniszter, Békéscsaba országgyű­lési képviselője tartotta meg be­szédét az alföldi tanyaprobíémáról. — A mi sorsunk és jövőnk at­tól függ — mondotta —, hogy tu­dunk e oly gazdasági fejlődést te­remteni, amely sok milliónyi em­bertársunknak ad kenyeret é8 meg­élhetési. Hangoztatta az alföldi öntözési probléma megoldásának szükségességét, a Duna—'Tisza- csatorna kiépítését 8 a meglévő vizek meg­tartását. — A parancsoló szükség irja elő, hogy a kisgazdák számát nö­veljük, a meglevők sorsát pedig erősítsük. A tőke csak a munka révén tud virágozni, mert a munka az egyedüli forrása a tőkének. A munkát tehát organi­zálnt kell és a nemzeti fejlődés szolgálatába kell állítanunk. Ha nézzük a külföldi valutaválső­gokat, azt látjuk, hogy ezek semmi egyebek, mint vádbeszédek az el­len a politika ellen, amelyet eddig folytattak, mert nem tudták meg­érteni, hogy az összefogásban és a megbékélésben van az igazi erő. A tanya égető problémájáról szólva sürgette, hogy a szétszórt­ságot meg kell oldani, hogy a ta­nyavilőgban legyenek sűrűsödési pontok. Ezzel kapcsolatban szólt a közlekedés problémáiról és a bekötőutak kiépitéaének fontos­ságót hangoztatta. A tanya kul­turszinvonalának emelésére minta­gazdaságokat kell létesíteni. Beszédét azzal fejezte be, hogy az Alföld problémájának az egész ország problémájának kell lennie. Eredményes a hirdetés a „Békésatiegyei KözKöny"-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom