Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-10 / 8. szám

Ára 6 fillér I KOZLON , 1935 január 10, csütörtök 62. évfolyam 8. szám így gondoljuk Megnyugtató a kormányrekon­strukcióban, hogy csak egykét személyi változás történt, a lé­nyeg, a kormányzat iránya nem változik, mert e változatlan irány­vezetést biztosítja a kormány el­nökének személye, aki kitűzött programjának megfelelően halad tovább, függetlenül a néha-néha elkerülhetetlen és szükséges sze­mélyi változásoktól. Mert egyetlen program, egyetlen lehetséges, reális és megvalósítható program a nemzeti egység gondo­lata. Más iránynak nemcsak hogy talaja, hanem még elgondolói sin­csenek. A polgár nemzeti egységet akar kifejezetten is a zászlók és jel­vények alatt és beleegyező helyes­léssel akkor, amikor semmi más el­gondolás iránt nincs ambíciója. A polgár helyesli a miniszterelnök tetteit és ennek következtében csak helyesléssel fogadja a tárca változásokat, melyek három mi­nisztériumot érintettek egészen közeitől. A polgár helyesli az uj miniszteri megbízatásokat, mert az uj pénzügyminiszter is ugyan­azon az uton kivón haladni, mint előde, az uj földmivelésügyi mi niszter is éppúgy szivén viseli a mezőgazdaság érdekeit, mint ahogy szívügye volt az agrárkérdés előd­jének is. Igy meg lehet érteni a polgárt, hogy amikor örül az uj minisztereknek, egyúttal fájlalja a régiek távozását is, Fájlalja azért, mert nem politikai ellenfelek távo­zásáról van szó, hanem olyan ki­váló férfiakéról, akik csak a hiva­talukból távoztak s igy az eszmei összeköttetést az ország népével továbbra is fenntartják. A távozó pénzügyminiszter annyira a pénz­ügyek intézésének élén marad, hogy talán még nagyobb hatás­köre lesz a financiális ügyekben, mint eddig volt. A távozó, földmi­velésügyi miniszter pedig azzal tartja meg továbbra is a polgár bizalmát, hogy habár túlzott mér­tékben, de alkotmányjogi szem­pontokat vetett fel távozásakor. Leírja a HQNSz a vár­megyei csoport 400 P tartozását A HONSz helyi csoportja tegnap tartotta választmányi ülését a nép­házban. Foglalkoztak a vármegyei csoportnak kölcsönadott 400 pergő ügyévet, amelyet nemrégiben ismertettünk 8 Meliskó János elnök javaslatéra egyhangúlag ugy határoztak, hogy ezt a követelést leírják, minthogy semmi kilátás nincs arra nézve, hogy valaha is visszakapják. Ezután a hadigondozó bizott­ságban megüresedett helyre vitéz Csabai Jánost választották meg, majd ugy határoztak, hogy a ren­des közgyűlést március 10-én dél­előtt 9 órakor tartják meg a város­háza nagytermében, vagy a'mun­késotthonban. Vitéz Jánossy Gyula polgár­mester a reálpolltikus szemével nézi a város köz­lekedésének problémáit és az anyagiak miatt megold­hatatlannak tartja a for­galom kiterjesztését (A B. K. tudósítója jelenti.) Utolsó közlekedésügyi cikkünk­ben a nagyközönséget szólaltat­tuk meg. Három a város külön­böző részén lakó polgár vélemé­nyét kértük ki, akik mindnyájan megegyeztek abban, hogv a kül­sőbb uccák közlekedésileg meg­lehetősen lazán kapcsolódnak a város szivébe. A bajok megszün tetését is majdnem egyformán látták. Véleményük szerint a mai viszonyok között csak az AEGV járatainak kiterjesztése hozhatna megoldást, mert igy minden lakó egyforma könnyen eljuthatna a város bármely részébe. Cikksorozatunknak mintegy ösz­szefoglalójául ma vitéz Jánossy Gyula polgármester nyilatkozatát kértük ki, hogy a város vezetőjé­nek véleményén keresztül 3z ille­tékes felfogással megismertessük olvasóinkat. Vitéz Jánossy Gyula több mint egy félórás beszélgetésben a kö­vetkezőkben ismertette a város közlekedésének aktuális kérdé­seit : — Ahhoz, hogy az AEGV ki­terjessze sínhálózatát, feltétle­nül részvénytőkeemelés kellene. Ez pedig nem vihető keresztül, mert hiszen azzal mindenki tiiztában van,[hogy a befektetett összeg nem igen amortiiálédna. Mér eddig is történtek próbál­kozások, hogy a külsőbb része ket szorosabban kapcsoljuk a város belsejéhez. Ezek a próbál­kozások azonban — nem jártak sikerrel. — 1929 ben az AEGV piaci napokon, tehát hetenként két­szer autóbuszjáratot indított, amely Erzsébethelyről a Kossuth térig közlekedett. Ez a járat azonban egy hónap múlva meg­szűnt, mert a vállalat súlyosan ró tizet bit. Az autóbuszok beállítására 1929­ben még egy próbálkozás történt. Institoris Zsigmond adott be ilyen kérelmet a városhoz. Neki azonban nem volt elég te­hetsége és terve csak terv ma­radt. Rajta kivül Tóth János nyugalmazott községi főjegyző foglalkozott ezzel a gondolattal. A próbafuvarozósokig el is ju­tott, azonban vállalkozása anyagi kérdések miatt megakadt. Áz AEGV annak idejében az autó­busz járatokkal kapcsolatban át­iratot is intézett a városhoz és ebben azt irta, hogy az a utóbus* forgalom kiépítése Erzsébethelyen mindaddig meggcndolandé, amíg as ut­cákat nem kövezik ki. Sékés-cseba és E'zsébethely te­rülete 2676 katasztrális hold. Ha már moBt körforgalma vasúttal akar­nánk intenzivebbé tenni a vá­rosi közlekedést, ez a vasút olyan óriási és mindenekfelett nagyréizben üres területen haladna át, hogy a ráfizetés szinte kétségtelennek látszik. — Fontosabbaz utcák kikövezé­sének kérdése, mert például a Horthy Miklés-, Ujkigyósi­és a Luther-utcák merőleges mellékutcáinak kikövezésével sokat nyerne a város lakossága. Ehhez azonban pénz, sok pénz kellene és a mai időkben nem le­het beruházásokra pénzt kapni/ de ujabb terheket még a fontos beruházások miatt sem szabad vállalnunk. Eddig tartott vitéz Jánossy Gyula nyilatkozata, aki a város közleke­désének kérdését a reálpolitikus szemével nézi. Cikksorozatunkban holnap összefoglalva az eddig el­hangzottakat, a magunk vélemé­nyét mondjuk el. Január 15-én tárgyalja a gyulai törvényszék Tyeluk Mária magzatel­hajtás! bűnügyét (A B. K. tudósítója jelenti.) Az elmúlt év nyarán hirí adtunk arról, hogy az öt rendbeli mag­zatelhajtás bűntettével vádolt Tye­luk Mária klinikai szülésznőt a csabai rendőrség letartóztatta és átszállította a gyulai ügyészség fog házéba. A nagyszabású bűnügy főtárgyalésát, melyben közismert személyek szere­pelnek, egyszer már elhalasztották. A gyu­lai törvényszék büntetőtanécsának elnöke most januér í5-re tűzte ki a főtár­gyalás!, amelyen a vádolt szülésznőn ki­vül 5 tettestársat és 5 bünsegédi bűnrészest is felelősségre vonnak. A németországi osztrák légió fegyveres betörésé­nek hirére osztrák katona­ságot mozgósítottak a bajor határra (A B. K. tudósítója jelenti dél­után fél 4 órakor.) Bécsi távirat szerint ma reggel Alsó-Ausztriából, éa[Burgenlandból Linzen ét 50 teher gépkocsin ,ka­tonaságot szállítottak a bajor határra. A katonaság mozgósításának oka az a riasztó hiradós, amely arról azól, hogy a németországi osztrák

Next

/
Oldalképek
Tartalom