Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-01 / 50. szám

ÖEKESMEGYEI KÖZLONV 1935 március 1 A halállal vívódó Szaszák Ilonka apja beszél a leányáról (A B. K. tudósítója jelenti.) Sarokház a Hajnal-utcában. Itt lakott Szaszák Ilona, a kedd esti marólugos öngyilkosság szenvedő hőse. Belépünk a péküzlet ajtaján. Egyszerű öltözékü ember fogad: Szaszák András, az apa. Szomorú az arca, megtört szeme pillantása. A'ig kell két-három szót szólnunk s máris beszélni kezd. A lányáról, aki most a kórházi ágyon vivódik a halállal. — Nem tudom megmagyarázni magamnak — mondja —, miért tette. Nem vettünk észre rajta semmi különösebbet. Igaz, két hét óta, mintha kissé szomorú lett volna. Kérdeztük többször, az anyja is, én is, mi bBja, de csak a vállát vonogatta. A mult héten hétfőn meg annyira vitte, hogy nem szólt senkihez egy szót sem egész nap. — Azért nagyon jó gyerek volt... Csak egy hibájáról nem tudott leszokni, sokszor távolmaradt hazulról. Hiába intettük itthon, hogy egy leánynak nem szabad késő este hazajárni, nem használt. Mindig s olt kifogás: barátnő, ismerős, mozi... Egy évvel ezelőtt pedig egy napon csak reggel került haza. Mér kétségbeesve készültem a rendőrségre, amikor előjött... — Tegnap délután két órakor elment hazulról s .csak ötkor ér kezett vissza. Összeszidtam s megmondtam neki, hogy ez igy nem mehet tovább. Kicsit a hajit is megcibáltam... Azután kiküldtem az öccsével a Gyulai-útra, hogy a vásári helyet lefoglalják. Visszafelé jövet egyszerre csak azt mondta Ilonka Palinak: „Menj csak előre, mindjárt otthon leszek én is". A kisfiú szót fogadott, de Ilonka nem jött. Elmúlt hat, hét, nyolc óra, már keresésére indultam, amikor jöttek a djlektivek és... Hirtelen, minden átmenet nélkül görcsös zokogás rázza meg s szinte fuldokolva folytatja: — Sejtem én azért, miért tette. Nem tudott beletörSdai abba, hogy tönkrementünk. Ez a ház az enyém vo!t, a kezem munkájával kerestem s két évvel ezelőtt minden a banké lett . . . Mindent eladtunk . .. Hat gyermekkel szalmazsákon alszunk . .. Talán ez bántotta. Hoáty már nagy lány, tizennyolc éves s nincs butorunk, hogy egy fiatalembert bevezethessen. Hogy nincs ruhája, amiben egy bálba elmehetne . . . — Beszélt már vele? — Iien, dMután kint voltam nála, megkérdeztem, miért tette. Erre nem felelt, csak azt mondta: „Elszántam magam mir régen .. Azt is elárulta még, hogy a sarki fűszeresnél vette a lúgot, de hogy miért ment a RéJhy-uccába, ezt már nim tudom. — Csak most látom — fejezi be kis szünet után elkeseredetten —, nem lehet megérteni a mai fiatalságot I . .. Felháborító visszaéléseket követtek el a szerbek a marseillei vizsgálat során (A B. K. tudósítója jelenti.) A lapok egy része részletesen beszámol azokról a felháborító visszaélésekről, amelyeket a jugoszlávok a marseillei merénylet ügyében folyó vizsgálat során elkövettek. Az Echó de Paris marseillei tudósítójának jelentése szerint az a jugoszláv orvostanhallgató, akit a jugoszláv konzulátus ajánlására tolmácsnak fogadtak fel, a tegnapi és tegnapelőtti kihallgatásokon B vádlottak kijelentéseinek fontos részét egyáltalában nem forditotta le. Egyebekben pedig szerbül közölte a letartóztatottakkal, hogv pár nap múlva ki fogják adni őket. Es a kilátás a vádlottakat annyira megrémitette, hogv öngyilkosságot akartak elkövetni és csak védőjük megnyugtatáséra állottak el ettől a tervtől. Jefticsék már megint azon törik a fejüket, hogyan lehetne Macseket újra elhallgattatni (A B. K. tudósítója jelenti.) A Daily Telegraph belgrádi tudóeilója arról ad hirt, hogy belgrádi politikai körökben mindjobban erő södik az a meggyőződés, hoav Jeftics a Sándor királv éltal 1929 január 6-án bevezetett kormányzati rendszer, a Zsifkovics-féle katonai önkényuralom visszaállítására törekszik. Pál herceg a leghatározottabban ellenzi ugyan a tervet, da a kormányzótanács másik két tagja szivesebben látná az önkényTanulnak a békéscsabai énekkarok Dr. Kerényi György az „Éneklő ifjúság" mozgalmának kitűnő vezére, az egykori Kodály-tanilvény, jeles zeneköltő, lent járt Békéscsabán, hogy as áprilisi Kodály-ünnepre készülődő kórusokat meghallgasa. Páratlan, felemelő lesz ez az ünnep, melyet az Erzsébethelyi daloskör rendez, hol kizárólag Kodály kórusos müvei kerülnek bemutatásra és a világhírű zeneköltő előadást is tart. Legelébb a Lorántffy Zsuzsanna leány líceumba megyünk. Dr. Banner igazgató lekötelező barátsággal fogad. Láthatatlan kezek húzzák szét a színpad függönyét. Olt áll fenn a liceum énekkara, élükön Sáska Erzsébet ka-vezető. Felzendülnek a magyar gyermekkar remekének, a Pünkösdölőnek hangjai. Mér az első taktusok után örömmel állapítjuk meg, mennyit fej'ődött az énekkar, menynyit tisztult hangban, emelkedett kifejező képességben. Sáska Erzsébet évek óta olyan kultur- és nevelő munkát végez, amelyre méltán büszke lehet az intézet. De mennünk kell tovább. Az iparos tanonciskolában Lukouiczky karnagy fooad, az iparos daloskör élén. A Karádi nótákat hallgatjuk. Minő pompás hanganyag, kitűnő fegyelem és mily nagyszerű erővel hangzik fel Ko dály gyönyörű müve. Lukoviczky karnagy tökéletes megértéssel, a szerző intenciójának megfelelőin dirigálja a müvet. Este felé jár az idő, amikor Erzsébethelyre, az éllami iskolához érkezünk. Itt az Erzsébelhelyi daloskör vegyeskarét és a Földmunkás férfiakat fogjuk meghallga'ni. Ez utóbbi Kodály trombita harsonásban és dobpergésben végződő Katona-nótáját énekli. Keresve sem lehetett volna ennek a karnak jobban testére szabott müvet találni. Csodálattal hallgatjuk ezt az énekkart, csodálattal, mert olyan emberekből áll, akiknek a legsúlyosabb harcot kell vivniok a mindennapi kenyérért. Ez énekkar tagjai társadalmunk legszegényebb osztályából kerülnek ki — és minő szépség az, mit létre hoznak. Megerősítette ez hitünket, hogy a nép, ha egyszer megkapja, vaay kiharcolja azt az életnívót, amit munkája után megérdemel, oly művészeti kulíurát fog teremteni, amelynek ma még csak hírnökei láthatók. Tejes elismerés illeti meg Farkas Pál karnagyot, aki ezt az eredményt céltudatos, SZÍVÓS munkával létrehozta. Ugyanez iskola másik termében próbál az Erzsébethelyi daloskör vegyeskar*. Ez volt az a kórus, amelvik Kodály figyelmét különösen felkeltette, a Mátrai képek előadásával. Kitűnő volt akkor is, de mostani teljesítményük még csodálatosabb. Vannak az országban más, jobb énekkarok, de egy sincs, amely ugyanezen feltételek mellett ezt az eredményt elérte volna. A kar nagyobb része még kottát sem ismer, tagjai gyári lányok, kisiparosok. Létük az élettel való nehéz birkózásban telik el napról napra és mégis minő bensőséges művészettel éneklik Kodály: Az öregek cimü mélységes remekmüvét, vagy a Székely keserves ősi dallamát. Szemünk láttára, fülünk hallatára születik itt egy uj magyar kórus-művészet, amely a népből ered és oda tér vissza. Ennek az énekkarnak uralom visszaállítását, mint a kormány választási terveit. Kormánykörök na?yon félnek a Maciek vezetése alatt megalakult hatalmas ellenzéki csoport megsemmisítő választási győzeim Stől. A kormány legtöbb tagja kész hozzájárulni az önkényuralom visszaállításához. Azt hiszik, hogy ha megismétlődik a bródi vérengzés vagy a kormány vereséget szenved a választásokon, akkor azonnal kihirdetik az önkényuralmat, hogy a kormány továbbra is uralmon maradhasson. Másik megoldás csak az lehetne, ha Jeflicsnek sikerülne valamilyen formát találnia, amellyel megakadályozhatná, hogy Macsek a választókhoz fordulhasson. Csabai Wagner József kiállítása Március 3 án, vasárnap nyitja meg Csabai Wagner József pár év után ismét reprezentatív képkiállitását a Kultúrpalotában. Amióta Csabáról elkerült Wagner, sok nagy sikert aratott Budapesten és külföldön, főleg Hollandiában, ahol ma talán többen éa jobban ismerik, mint bent az országban. Hogy mennyire márka ma mér a Wagner-piKtura, mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy évente több száz képét viszik külföldre. Wagner gondosan válogatott, tartalmas kiállítási anyaggal érkezik most Csabára és kiállítása més azok számára is meglepetést nyújt, akik a művészt jól ismerik. A kiállításra, mely egy hétig tart, külön meghívókat nem küldenek szét. Könyvek, folyóiratok, kereskedelmi nyomtatványok rendelésénél forduljon bizalommal a Corvina nyomdához Békéscsaba, Ferencz József-tér 20 Telefonszám s 176. Lenduaí Mihály a karnagya, aki különleges tehetségével nemcsak felismerte a helyes utat, da hihetetlen energiával meg is valósította akaratát. Végeredményben a karvezetőn fordul meg az egész ügy, különösen hazánkban, hol minden úgyis esetlegességeken múlik, mihelyt a tömegek művészi neveléséről van szó. Ennek a két karénekegyüttesnek elnöke, Pesty Béla, aki teljes megértései intézi az egyesületek ügyeit.' Kerényi György dr., aki Kodály képviseletében érkezett a békéscsabai énekkarok meghallgatására, lelkesülten figyelte azt a kulturmunkát, amelyre bevallása szerint nem volt elkészülve. A végső célnak elérése még messze van, de rövidesen eljő az idő, amikor a jelenlegi álmagyar, idegen érzésben fogant, közhelyeken megrekedt, rossz diletantizmussal keresztezett, mult századbeli dalárdásdit, elsöpri a valódi népdalon alapuló, a népből feltörő őserejü megnyilatkozása annak a szellemnek, arnely benső tartalmában magyar, külső formájában pedig európai akar lenni. Südy ErnőSdrJ