Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-12-01 / 271. szám

Ára 0 fillér BEKESMEGYEI KOZLONT Békéscsaba, 1934 december I. szombat 61. évfolyam 271. szám A nagy garral beharangozott jugoszláv jegyzéket, amely állító­lag megsemmisítő bizonyítékokat tartalmaz Magyarország ellen, végre benyújtották a Népszövet­ségnél. A jugoszláv elgondolás szerint ez a jegyzék bombának volt szánva, de leglényegesebb részeinek kivonatát elolvasva ki­tűnik, hogy ez a bomba legfeljebb büzbomba, amelyet görögtüzes dekoréciók közepett próbáltak a Népszövetségen keresztül a világ­közvélemény elé hajilani. Érthető, hogy Jugoszlávia és a kisantant mindenáron ellensúlyozni akarja Magyarország sikeres erő­feszítéseit a békés revízió elérése érdekében. A Népszövetséghez benyújtott „vádirat" is ezt célozza. A jugoszlávok arról ábrándoztak, ho8y Magyarországot Genfben be­feketíthetik s azután meggyőzhetik Olaszországot arról, hogy nem ba­rálkozhátik Magyarországgal. Fran­ciaország már régebben arra tö­rekedik, hogy Olaszországgal meg­béküljön s ennek érdekében eny­híteni próbálja a légkört Jugosz­lávia é» Olaszország között. Franciaország erőfeszítéseit az is magyarázza, hogy Jugoszlávia egy idő óla határozott rokonszenv­vel tekint Németország felé s ezt a tényt a német külpolitika leg­nagyobb mértékben ki is használja. Franciaország és Németország kö­zött azonban a faji és politikai ellentétek jóformán áthidalhatatla­nok. Franciaország nem akarja, hogy Németország és Jugoszlávia jó viszonya jobban megerősödjék 3 ezért közeledik Olaszország felé. Ennek a közeledésnek egyik ko­moly akadálya a magyar—olasz barátság. Ezideig Olaszország Ma­gyarország iránt mindenkor a leg­nagyobb jóindulatot és megértést tanúsította és épen a marseillei ügy kapcsán történt olasz állás­foglalás bizonyítja, hogy a barát­ság minden francia és szerb mes­terkedés ellenére sem változik meg. Mi világosan látjuk a cselszö­vényeknek azt a sorozatát, amely Magyarországgal kapcsolatbanGenf pol'tikai köreit foglalkoztatja, de világosan látjuk azt is, hogy a ju goszláv jegyzék, amely e cselszö­vés sorozatnak a középpontja volt, nem érte el azt a hatást, amelyet tőle a jugoszlávok és a velük együttérző hatalmak vórtak. Állunk elébe a jegyzék „vádjai" tőrgya­lősénak, mert nincs takargatni va­lónk s ebből a vitából csak meg­fényesedett becsülettel kerülhetünk ki. Amiről tehát a kisantant ber­kek álmodoztak, abból semmi sem megy teljesedésbe. A marseillei gyilkosság ódiuma nem kenhető Magyarországra, ezért a kegyetlen, elnyomó szerb belpolitika viseli a felelősséget. Az olasz—magyar ba­rátság pedig ezt a tüzpróbát is ki­állva, további szilárd alapja ma­rad Magyarország politikai fejlő­désének és a revizióért ve ló bé­kés.küzdelmünknek. Kétszáz kilométeres sebességgel tombol a bra­zíliai tornádó Elsiilyeszti a hajókat, el­söpri a városokat — Már eddig is rengeteg a halott (A B. K. tudósítója jelenti fél háromkor Tokióból) A Brazíliá­ban tegnap pusztító tornádó ma átterjedt a Csendes Óceánban fekvő Fülöp-szigetekre 8 roppant sebes­séggel tovább száguldva Formosa­szigetét is elérte. A tokiéi rádióállomás nagyon sok SOS felet fogott iel s — mint megállapították — nem­csak a jepán gőzösöket, hanem más nemzetiségű hajókat is az a veszély fenyegeti, hogy rövidesen elsüllyednek, mert a vihar olyan erejű, ami­lyenre évek óta nem is emléksze­nek. A tornádó az óránkénti 200 kilométeres sebességet is eléri, már nagyon sok ember­életet követelt s egyelőre felmér­hetetlen anyagi kárt okozott. Gúnyosan foglalkoznak az olasz lapok a jugoszláv jegyzékkel és kellemetlen megállapításokat tesznek Belgrádba irányítva Miért nem emelnek a szerbek Csehország ellen vádat ? Párisban már tudják, hogy Olaszország a lényegben is támogat bennünket (A B. K. tudósítója jelenti.) A jugoszláv jegyzékkel kapcsolatosan tegnap röviden megemlékeztünk arról, hogy a francia és az angol sajtón kivül Benes prágai lapjai is rosszalják az elhamarkodott ju goszláv lépést. Az olasz lapok ma reggeli kiadásai a marseillei ki­rálygyilkosság körül éppen Fran­ciaország felelősségél bizonyítják és felvetik azt a kérdést, hogy Jugoszlávia miért nem emel vádat Csehország ellen is, amikor a marseillei merény­I ;t mt jdnem valamennyi gya­núsítottja nél cseh útlevelet találtak. A ma reggeli angol lapok egy­hangúan megállapítják, hogy a ju­goszláv vádakat nem tartják meg­győzőnek és az angol politikai köröknek általában az a benyo­mása, hogy a jugoszláv jegyzékre a ma­gyar fömegblzott kitücő be­vezető választ adott. A francia külügyminisztérium­ban, amint azt az egyik magas­rangú tisztviselő kijelentette, ugy találják, hogy az olasz kormány moit már az figy lényegében is Ma­gyarországot támogatja és azt is tudjők, hogy Villányi Fri­gyes báró római magyar követ a jugoszláv jegyzék benyújtása óta állandó érintkezésben áll Musso­linival. Rómőban — mondotta to­vább ez a magesrangu francia külügyminisztériumi tisztviselő — ugy látszik, nagyra értékelik azt, hogy Jugoszlávia m Pavelicsnek adolt menedékjog miatt mm vádolta meg Olaszortzégot is, de mi ezt is tudjuk, hogy az olasz külpolitika teljesen Magyarország mellett foglalt állást és hogy Belg­rád mindennek ellenére nyitva hagyta a kaput a nagyhatalmak által óhajtott megoldás számára. A ma reggeli és délelőtti olasz sajtó sokszor gúnyosan foglalko­zik a jugoszláv jegyzékkel. A Messagero a jegyzékkel kapcsola­tosan négy megállapítást tesz: 1. Jugoszlávia egyáltalán nem bizonyította, hogy a gyilkosságot Magyarországon tervezték. 2. Nem kísérelte meg annak cáfolatát, hogy Magyarország a horvát emigráns tábort saját kezdeményezésébSl oszlatta fel. 3. Jugoszlávia feltünften cson­kított terjedelemben közölte az április 29-i magyar egyezményt s eszel a>t akarta bizonyítani, hogy a magyarok tudtak a ter­roristák terveiről. 4. Magyat ország nem tett mást, mint meg&dta a jugoszláv me­nekültebnek azt a menedékjogot, amelyet míndenáUammeg szokott adni. Ezek a megállapítások — írja az előkelő olasz lap — nem any­nyira a genfi magyar megbizott jelentéseiből tűnnek ki, mint in­kább a jugoszláv bizonyítékokból. Semmi sem áll útjában a cserkész-park megépítésének (A B. K. tudósítója jelenti.) Többször megemlékeztünk mőr arról, hogy a város nemrégiben cserkészpark létesítését határozta el és a tervek kidolgozásával Lischka Frigyes felsőmezőgazda­sőgi iskolei tanárt bizta meg. A cserkészpark tervrajzát Lischka Frigyes a napokban elkészítette és benyújtotta Korniss Géza dr. kulturtanácsnoknak, a cserkész ügyek egyik legmegértőbb párt­fogójának, akihez a cserkészpark létesítésének ügye hivatalosan is tartozik. A B. K. munkatársának Kor­niss Géza dr. szobájában alkalma volt megtekinteni ezeket a terv­rajzokat, amelyek a Gyulai ut, a körgát, az Aulich utca, a bogárháti temető és a Keleti sor között elterülő, nemrégiben lecsapolt földterületet használnák fel a park céljaira. A tervrajzok szerint a cserkész­park központja a felépítendő futballpálya lenne, amelyet ugyan kisebbnek jelöltek ki a szokásosnál, azonban ezen a pályán csak tréningmérkőzése­kel tartanénak. A futballpálya mellett kisebb tribünt építenek, ahonnan a közönség az esetleges felvonulásokat és cserkészünne­peket vé ignézhetné. A futball" kapuk mögött hatelmas félkörben maradt területeket az atléták száméra kü­lönítenék el. Itt kapnának helyet a diszkosz, suly és gerelydobálók, valamint itt bonyolítanák le az ugróverse­nyeket, a pálya körüli 400 méteres és 6 m. széles salakővön pedig a futók dolgozhatnának. Á park céljaira kijelölt földterü­let egyharmad részén a tervek sze­rint halastavat létesítenek, a vizkérdést pedig odavezetéssel oldanák fel. Korniss Géza dr. a cserkész­park bemutatott terveit teljes meg­elégedéssel vetle kézhez és kije­lentette, hogy azoknak minden elgondolását jónak tartja. A cserkészpark felépítésének te­hát misem áll útjában, ugy hogy a tervek megvalósítása már az idei inségmunkák során meg­kezdődhet. A Békésmegyei Közlöny telefonszáma

Next

/
Oldalképek
Tartalom