Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-12-01 / 271. szám

2 BEKESMEGYEI K0ZLONV 1934 november 24 Egy magyargyalázó cseh gyáros ellen tüntettek ma délelőtt az egyetemi hallgatók (A B. K. tudósitója jelenti.) A szerb jegyzék benyújtása miatt mór napokkal ezelőit megmozdult az egyetemi ifjúság s ez a nyugtalanság ma délelőtt nagyobb arányú tüntetésben robbant ki. Ma délben a Tudomány Egyetem hallgatói közül mintegy 300 an összegyűltek a Trefort kertben, ahol az egyik hallgató beszédet mondott. A beszédben kitért arra, hogy még mindig Budapesten él egy Urbanek nevü cseh gyáros, aki a prágei hatóságok előtt Magyarországot súlyosan bevádolta. A jelenlévők zajos felkiáltásai mellett tiltakoztak az ellen, hogy ez az Urbanek még mindig Magyarországon élhet s amikor a magyar munkások százezrei vannak munkanélkül, ő még mindég cseh munkásokat foglalkoztathat. A szónok felhívta az egyetemi hallgatókat, hogy menesszenek küldöttséget a miniszterhez éa foglaljanak állást ez ellen, hogy Urbanek Magyarországon gyárat tarthasson. Beszéde végén azt inditvényozte, hogy az ifjúság vonuljon a gyár elé é» elégedetlenségének megfelelő módon adjon kifejezést. 189 ezer hold erdő vágási tökéje 89 millió pengő 15 év alatt 12 ezer holdanként végeznék az Alföld fásítását A Ház tegnapi ülésén az erdőtörvény] a vasiat általános vitájában Igmávdy Aladár szólalt fel, aki szerint a fahiány kiküszöbölésének 3 módja van: 1. az erdősítés racionalizálása, 2. az erdősítés, 3. a famegtakaritás. Eíután Kállay földmivelésügyi miniszter rámutatott arra, hogy egyedül az erdőgazdálkodás van visszafejlődésben, ugy területi nagyság, mint tökeérték szempontjából. A rendkívüli felhasználás erdöpusztitást jelent. Nem helyesli, ha erdőkből legelőket csinálnak. A turistáknak mindig készséggel éli szolgálalukra, de a vadászattal szemben különböző félreértéseket kell elosztani. A vadászat az egyedüli sport, amely pénzt hoz az államnak. Ezt tehát nem lehet lerombolni a a turisták kedvéért. A miniszter ismertette a fásítási tervet, amely szerint 189.000 kat. holdat szándékoznak az Alföldön befásitani 15 év alatt, 12.000 holdas részletekben. Ehhez a telepítéshez az állam munkabér alakjában évi 338.000 pengővel járulna hozzá, a tulajdo nos telepítők 320,000 pengő évi munkabért folyósítanának. 189.000 hold fa tőkéje a vágás; forgó végén 89 millió pengő értéket képviselne, egy hold földön átlag 480 pengő értékű fát termelnének ki. Szünet után a Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A Ház legközelebbi ülését holnap délután tartja meg. m n Öngyilkosságot követett el és meghalt a svábhegyi nagyszállóban egy ismeretlen férfi Hamis néven jelentette be magát, most kutatják, hogy ki lehet (A B. K. tudósitója jelenti) Rejtélves öngyilkosság történt az éjjel Budapesten a svábhegyi nagyszálló egyik szobájében E^v 50 év körüli vendég, aki Sebess László esztergomi épitési vállalkozónak irta be magát a vendégkönyvbe, zsilettel felvágta ereit a karján és annyi vért vesztett, hogy a kiérkezett mentők mér csah a beállott halált állapíthat ték meg. A rendőrség Esztergomból azt a felvilágosítást kapta, hogy ott az öngyilkoshoz hasonló nevü egyén a nyilvántartóban nem szerepel és ilyet a városban sem ismernek. A titokzatos öngyilkos személyazonosságának megállapítása iránt az eljárást folytatják. Egész Északolaszországban érezték a ma hajnali földrengés erejét A rengés fészke Jugoszláviában lehetett — Kétszer ismétlődött meg a földrengés, de emberéletben nem esett kár (A B. K. tudósitója jelenti.) Anconában ma hajnalban 4 óra körül megmozdult a föld. A földrengés mintegy husz másodpercig tartott és rendi* ívül megrémítette az álmából felriadt lakosságot. Az e!ső földlökéseket csakhamar második rengés is követte, szerencsére atonban ez mór gvn gébb volt mint az előbbi, úgyhogy a szabadba menekült lakosság életében semmi kór nem esett. A földrengést egész Északolaszországban érezték, sőt a végső hullámok Zágrábban is nagy ijedelmet keltettek. A renaés fészkét még nem állapították meg, de ugy gondolják, hogy a központ Jugoszláviában lehetett. Nem sértette meg Pallavicini őrgróf a honvédség tisztikarát Az ügyész elejtette a vádat az ismeretes legitimista vacsorai beszéd ügyében (A B. K. tudósítója jelenti.) A budai vigadóban ez év áprilisában rendezett legitimista vacsorán felszólalt Pallavicini György őrgróf. A beszéd egyik kitétele rniatt, amely a honvédség tisztikarára vonatkozott, ez ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő becsületsértés vétsége cimén eljárást indított ellene. A törvényszék ma tárgyalia az ügyet és a tárgyalás során az őrgróf védője nyilatkozatot terjesztett elő, amely szerint védence kijelentései csak a rögtönzés hevében ilyen szándéktól mentesen nyerhettek sértő jelleget. A nyilatkozatban Pallavicini kijelenti, hogy távol áll tőle minden olyan szándék, amely akár a honvédség tisztikarát, akár annak egy részét sértő módon illetné és őszintén sajnálja, hogy kijelentései ilyen értelmezést nyertek. A nyilatkozat felolvasása után az ügyész elejtette a vádat s a törvényszék megszüntette az eljárást. Páris és Berlin között közvetit Anglia a fegyverkezés kérdésében Ribbentropp párisi utja különben jelentőségteljes — mondja Baldvin (A B. K. tudósítója jelenti.) Ribbentropp, Hitler leszerelési megbízottja Párisba érkezett. Egyes politikusok szerint a német megbízott párisi látogatása teljesen magánjellegű, ezzel szemben olyan hirek is elterjedtek, ho^y Ribbentropp azokat a megbeszéléseket készíti elő, amelyeket Hess meghatalmazott miLibamájat veszünk Kővári és Szelner ni8zier a német kormány megbízásából fraacia államférfiakkal kivőn lefolytatni. Utalnak Baldvinnak az angol alsóházban legutóbb elmondott beszédére, melyben az angol államférfi Ribbentropp utjának különös jelentőséget tulajdonított. Baldvin beszédében felhívta Németországot, hoyy tárgyaljon a fegyverkezés kérdéséről és e beszéd annál jelentősebb, mert annak szövegét előzetesen közölték a német kormánnyal. Ebből arra következtetnek, hogy Anglia közvetíteni akar a fegyverkezés korlátozása kérdésében Páris és Berlin között. 77 macedón rablók uralkodónőjél vei le feleségülegy újságíró Igazat mondott-e J. H Rosny (A B. K. tudósitója jelenti.) Fantasztikus kalandokkal teljes utazásából mondott el részleteket egy angol hirlapiró előtt J. H. Rosny a neves brazíliai publicista, aki több hónapi mecedon tanulmányukéiról nemrégiben utazott vissza hazájába. A Macedóniában tett u'azása folyamán Rssny nem egyszer került életveszedelembe, de valamennyi kalandján túltett az a rendkívüli élmény, amely visszautazása előtt körülbelül három héttel esett meg vele a macedón hegyek emberlaliglátta rengetegeiben. Békésen haladtam kísérőmmel együtt — mondotta a kiváló brazíliai uj»ágiró angol kollégájának — egy hatalmas erdő szélén. Meglehetősen beesteledett, mire az erdő végéhez értünk és ott tájékozódni akarván, leszállottam az öszvérről, hogy az ut szélére lépve messzelátómmal a terepet áttekinthessem. Egyszerre fojtott nyögésre fordultam vissza, de ebben a pillanatban az én fejemre is takarót dobtak és azután már csak azt éreztem, hogy öszvéreinkre kötöznek bennünket és megindulunk valahová. Amikor ismét széjjel tekinthettem, egy valóságos keleti kényelemmel berendezett barlangban találtuk magunkat, amelynek központja az arab és török szőnyegekkel, párnákkal és takarókkal dúsan elborított, a barlang egész szélességét elfoglaló he/erő volt. Legnagyobb csodálkozomra — folylatta elbeszélését Rosny — a heverőről egy kecses, vékony, egyáltalában nem keleti tipusu nő jött felém s kifogástalan francia nyelven szólított meg. A beszélgetés során kiderült, hogy vendéglátó háziasszonyom egy előkelő frencia család gyermeke, akit valamikor a macedón rablók hurcoltak el szüleitől és aki szépségével éa e3zével alattvalóivá hódította meg a félelmetes hegyi martalócokat. „Aztán megszabadultam, mondotta Rosny és mo3t visszautazok hazámba." Es mi lelt a rablók királynőjével? kérdezte az angol kolléga. Azt megszöktettem ée feleségül vettem I mondolta Rosny és rámutatott a mellette álló fiatal asszonyra.