Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-30 / 270. szám

Ára 0 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1934 november 30. péntek 61. évfolyam 279. szám Igy gondoljuk A pápai szövőgyárban csak az ezer magyar munkást kényszeritik arra, hogy Bedeaux rendszer sze­rint dolgozzék. A cseh szövőmes­terekre nem vonatkozik a nagy elkeseredést kiváltó uj munkarend. Amiben nem az a bej, hogy a küiföldi munkások emberségesebb módon dolgozhatnak, hanem az, hogy az ezer magyer dolgozó munkaerejével ilyen módon bán­hat el a gyár. Az a baj, hogy egyszerűen negyvennyolc órás ul­timátumot intézhet ezer emberhez az a textilipar, amelyik virágzását és fejlődését kizárólag külkereske­delmi politikánkban kifejezésre jutó állami támogatásnak és ipar­pártolás cimén a költségvetésbe illesztett milliókban megnyilvánuló nemzeti jóindulatnak köszönheti. Ebből a támogatásból és jóindu­latból annyi mégis csak juíhatna a munkásoknak, hogy a régi em­berségesebb rend mellett dolgoz hassanak. Kan Béla képviselő ar levelét meg­írta és tudatta mindazokkal, akiket illet, hogy kilépett a kisgazdák füg­getlen pártjából. Tudatta azt is, hogy mást a kilépésre nem hívott fel. A képviselő ur nem konzekvenr. Nem tudjuk ugyan, mi okból kellett leszögezni azt a negatívumot, hogy • képviselő ur mit nem tett, de ha jnár^beszélt róla, nem hallgathatjuk •1 a politikai konferansz ismert mon­dását, hogy kérem: két eset van. Vagy helyesli a független kisgazdák politikáját • akkor, ugyebár, miért lépett ki? Vagy nem helyesli • ak­kor miért nem követ el mindent, hogy az országgyűlés tagjait felvilá­gosítsa e politika káros helytelen­ségeiről? Mert ez nem privát ügy, Itt mirélunk, az országról is szó van. Vagy ez a politika? Tiz év alatt száztiz pengőről harmincötre esett a dohány bevál­tási éra. A termelők, a gányók alig egy harmadát kapják a nyolc­kilenc év előtti magas árnak. A fogyasztás megcsappant és a be­vételek is kisebbedtek. A dohány­jövedék eladási árai mégsem csök­kentek a beváltási ér módjára. Sőt. Pedig az utóbbi évek nagy kereskedelmi sikerének, amilyen például a kisszakasz és a filléres akciók, vannak minden közüzem­ben könnyen levonható tanulságai. Ezek a tanúságok azt diktálnák a tények és bizonyosságok meg­dönthetetlen érvelésével, hogy mindenütt igazodni kell az idők előírta árpolitikához, ha pótolni akarjuk azokat a vesztesége­ket, amelyek a gazdasági élet le­romláséból következtek. Olcsón jót! Ezt diktálják a tanulságok. Két szó és mós semmi. Jói olcsón! A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszáma Lófogatu fuvarozással dömping árakon szállít házak­hoz és házaktól az Alföldi Első Gazdasági Vasút Egyezkedő tárgyalások indultak meg a békéscsabai szállítók és az AEGV között — Nemsokára megegyezés várható a szállítók áldatlan harcában (A B. K. tudósítója jelenti.) Ke­reskedelmi körlevél fekszik előt­tünk a szerkesztőségi asztalon. Panaszkodó ember hozta be és azt kérdezte tőlünk: helyesnek tartjuk-e ezt az üzleti gesztust? A körlevél szórói-szóra igy hang­zik : Alföldi Első Gazdasági Vasút 386/1934. sz. Van szerencsénk közölni, hogy az állomástól (akár AEGV, akár MÁV) vagy állo­máshoz a szállítást vagon rako­mánynál a belvárosban 10 ton nánként 8 pengőért, külvárosban pedig köves uton alku szerint a legolcsóbb árban vállaljuk. Bé­késcsaba, 1934. év november hó 21-én. Alföldi Első Gazdasági Vcsut Igazgatósága. E!ső pillaralben nem értettük az elkeseredést. Azután a pana­szokból kialakult a kép. Ez a kör­levél azt jelenti, hogy ha az AEGV kitart elhatározása mellett és nyolc filléres árral konkur­rálja le a békéscsabai fuva­rosokat, akkor ezek egytöl­egyik tönkre mennek, mert ez a nyolc filléres ár a fuva­rosok által számított díjnak csak 55— 60 százaléka, holott már a fuvarosok is csak filléreket keres­nek. Azt is közölte velünk infor mátorunk, hogy a nyolc filléres ár a fuvarosok kalkulációja szerint legfeljebb az önköltséget fedezheti. Nem tartottuk valószínűnek, hogy az AEGV — mint közüzem — minden különös ok nélkül tá­masszon versenyt az adófizető polgárok egy tekintélyes számá­nak és felkerestük Hady Antal vezérigazgatót, hogy ebben az ügvben fel világosítást kérjünk tőle. Kértük: vilógitsa meg a kérdést a vállalat szempontjaiból is, hogy mindkét álláspontot a nyilvános­ság elé vihessük. Hady vezérigazgató kérdésünkre csak annyit mondott, hogy a vállalat wxabályazerű ipar­igazolvány alapján foglalko­zik fuvarozással, ehez joga van. Hogy pedig milyen kalkuláció alap­ján állapítja meg meg az árat, az belső diszkrécionálís joga a vállalat vezetőségének és ebben a kérdésben semmiféle felvilágosítással nem szolgál. Az AEGV álláspontjának és in­dokainak ismerete nélkül termé­szetesen nem foglalhatnak állást ab­bén az ügybe.. Mégis szükségesnek tartjuk, hogy a közönséget erről az AEGV és a csabai fuvaro­zók között felmerült eltentét­ről tájékoztassuk már csak azért is, mert ezzel siet­tetjük azt a békekötést, amire a jelek szerint, kölcsönös engedmé­nyek alapján, minden remény mfgvan. Fegyelmi eljáráson, tárgyalásra sem került büntető­ügyön keresztül polgári per utján szolgáltatott elégtételt a törvényszék az okirathamisitással vádolt Góg István gerendási főjegyzőnek A főjegyző nyugtával igazolta, hogy a perben előforduló 514 pengőt a panaszos már öt évvel ezelőtt megkapta — Hamis a nyugta szövege — mondotta Herceg Lajos, aki feljelentette Góg Istvánt (A B. K. tudósítója jelenti.) Hosszú évekre, egy 1928 as ház­vásárlásig nyúlnak vissza annak az elkeseredett harcnak előzmé­nyei, amely éveken át tartotta izgalomban Gerendás község la­kosságát és amelynek folyamén fegyelmi és bűnvádi fel­jelentéssel, meg polgári perrel támadta meg Her­ceg Lajos gerendási gaz­dálkodó Góg István köz­ségi főjegyzőt. A támadások megindulásakor már megemlékeztünk az ügyről, de az érdekes tényállás megér­demli, hogy néhány szóval fel­ujitsuk, Herceg Lajos gerendási gaz­dálkodó még 1928-ban megvett egy ingatlant Tóth János gazdál­kodótól. Az adás-vétel lebonyo­lításakor Góg István főjegyzővel megállapították a békéscsabai te­lekkönyvben, hogy az ingatlant 514 P bekebelezett adótartozás terheli. Herceg erre átadott a 514 főjegyzőnek P-t, hogy az ezt a fennálló adótarto­zást fizesse ki és az ingatlant igy tehermentesítse. Öt év elteltével kisült, hogy az 514 P adót Góg István főjegyző nem fizette ki. Az aláírás valódi, — mondja a A fegyelmi során a főjegyző í felmutatott egy nyilatkozatot, mely­ben Herceg Lajos aláírásá­val igazolta, hogy az 514 pengőt visszakapta. A nyilatkozatra a panaszos elő­adta, hogy az aláírás övé ugyan, de a föléirt szöveg hamis, mert ő ilyen nyilatkozatot nem adott. Ellenben adott a főjegyző­nek egy aláírásával ellátott üres levélpapírt, azzal, hogy azon egy Herceg Lajos erre felszólította a főjegyzőt, hogy a pénzt adja neki vissza 8 mikor a főjegyző ezt az­zal tagadta meg, hogy az 514 P-t egyszer már visszafizette, Herceg fegyelmi feljelentést tett a főjegyző ellen. , a nyugta hamis i panaszos hitelezőjének, akinek a követe­lése mőr nem állott fenn, levelet irjon. A főjegyző — a panaszos szerint — a kitöltetlen lapot használta fel az 514 P nyugtatására. A fegyelmit lefolytató alispán erre utasította Góg főjegyzőt, hogy az okirat valódiságának megálla­pítására indítson pert. A békés­csabai járásbíróság előtt folyó per­ben aztán Lonovics János községi adóellenőr azt vallotta, hogy 1928-

Next

/
Oldalképek
Tartalom