Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-30 / 270. szám

294 BEKESMEGYEl KÖZLÖNY 1934 november 18 ban egy alkalommal iratokai vitt be a íőjegyző szobájába és akkor látta, hogy Herczeg Lajos pénzt vesz át a főjegyző kezéből. Ilyen bizonyítás után a járásbíróság az okirat valódiságát meg állapította. Herczeg Lajos erre okirathamisitás fbüntetle cimén feljelentést tett Gőg István ellen a gyulai kir. ügyészségnél, amely azonban a beszerzett bizonyítékok elégtelensége folytán megszüntette az eljárást. Véglegesen elégtételt kap a megvádolt főjegyző Minthogy ezt a megszüntető végzést a főügyész helyben hagyta, a sértett átvette a vád képviseletét és vizsgálat elrendelését kérte — közben a gyulai törvényszék a polgári per fellebbviteli tárgyalásét a büntetőügy jogerős befejezéséig felfüggesztette. Herczeg Lajosnak a vizsgálat elrendelését célzó kérelme is eredménytelen maradt és ezzel a főjegyző ellen indított büntető ügy jogerős be fejezést nyert. Ilyen előzmények után folytatta a gyulai törvényszék az okirat valódisága tárgyában folyó polgári per fellebbezési tárgyalásét és a büntető iratok beszerzése után a Gőg István képviseletében megjelent Biró Emil és a Herczeg Lajost képviselő Csige Varga ügyvédek előtt tegnap kihirdetett Ítéletében az okiratot ugyancsak valódinak állapította meg. Minthogy a főjegyző ellen folyó fegyelmi mér időközben megszűnt, a törvényszék ítélete véglegesen befejezte ezt az üffyet és teljes elégtételt szolgáltatott az alaptalanul megvádolt községi főjegyzőnek. Semmi ujat nem mondott Szerbia tegnap benyújtott jegyzékében Szerbia elveszítette a játszmát — mondja a genfi kormánysajtó — Prága mostmár rosszalja szövetségese lépését (A B. K. tudósitója jelenti.) A jugoszláv népszövetségi főmegbizott szerdán délután fél 6 órakor végre benyújtotta a Népszövetség főtitkári hivatalába a marseillei ki* rálygyilkosság felelősségének ügyébenkidolgozott kiegészitő jugoszláv jegyzéket. A kiegészitő emlékirat 78 nyomtatott oldalra terjed és 48 függeléke. valamint 18 fénykép melléklete van. Tartalmában tulsjdonképen nem más, mint megismétlése azok nak a semmivel sem alátámasztott vádaknak, amelyekkel a kisantant sajtója már hoszszu betek óta elhalmozza Magyarországot. Az emlékirat az egykori ositr&k—magyar hadsereg volt tisztjeinek egy részét is a terroristák közé számítja, majd kifér arra, hogy Magyarországon menedéket kapott horvát emigránsok katonai formaruhát viseltek ás az eljövendő horvát állam számára ércpénzt verettek. Ezután az évekkel ezelőtt lefolyt magyar—jugoszláv jegyzékváltást ismerteti, majd megállapítja, hogy a horvát terroristák Magyarországról való elutazása mindig egybeesett valamilyen jugoizláv területen elkövetett merénylettel 8 fejtegetéseinek végén arra a következtetésre jut, hogy a marseillei merénylet végső kifejlődése volt a magyar területen évek óta sugalmazott és támogatott terrorista akciónak. Népszövetségi körökben már tegnap este megállapították, hogy a jugoszláv memorandumnak alig van meggyőző ereje. Az emlékirat semmi bizonyítékot nem szolgáltatott a vádak alátámasztására, hanem csak a homályos általánosságok területén mozop. Eckhardt Tibor a jegyzék átadása után azonnal nyilatkozott a nemzetközi sajtó előtt és kijelentette, hogy a magyar küldöttség a legsürgősebben nyilvánosságra hozza adatait, amelyek mellett a délszláv vádak megdőlnek. — Kizárólag Délszlávia belső viszályaiból keletkeztek azok az alakulatok — mondotta nyilatkozata további során Eckhardt — amely legális, de részben illegális eszközökkel mindig a jugoszlávok ellen voltak. A marseillei bűntett semmi egyéb, mint természetes következménye a délszláv belpolitikának. Avenol, a Népszövetség főtitkára értesítette Eckhardt Tibort, hogy a délszláv ügy tárgyalását december 5-re tűzte ki. Az olasz lapok ma reggeli kiadása kivétel nélkül a tegnap esti fontos genfi eseményeket kommentálja. A Giornale d' Itália megállapítja, hogy az ilyen vádakkal szemben iel kell hivnl a világ figyelmét, de csak a legnagyobb óvatossággal. Jugoszlávia semmi ujat nem mondott, érthetetlen tehát, hogy miért halogatta ennyi ideig az emlékirat beadását, amely kizárólag a janVa-pusztai ügyön alapszik, erről pedig Magyarország kellően felvilágosította az európai államokat. Ha ilyen alapokon lehetséges volna a felelősségrevonós — irja* tovább az olasz lap — akkor nem akadna Európában olyan ország, amellyel bele nem lehelne vonni a marseillei gyilkosság ügyébe. Ma délelőtt folyamén mér Genfben is kialakult az a felfogás, hogy Jugoszlávia vfgleg elveszítette a játszmát. A svájci kormányBajtó megállapítja, hogy a Magyarország elleni elsietett vádak •ehol se találtak arra a viszhangra, amelyre a kisantant számitolt és mostmár az olasz és az angol kormánvokon kivül Páris is rosszalja a belgrádi lépést. A bécsi és prágai sajtó véleménye A Volkszeilung a következőket irja : Jugoszlávia minden követ megmozgat, hogy Franciaországon kivül Angliát is a maga oldalára nyerje még és a*zal is fenyegetőzik, hogy elpártol Franciaországtól, ha a Népszövetségtől nem kap elégtételt. Az emlékirat természetesen nem mutat rá arra, hosv milyen elégtételeketkövetelnek. Tény, hogy a jugoszláv lépés minden európai hatalmat, még a hozzá közelálló Franciaországot is a lehető legkényelmetlenebb helyzetbe hozta. A prágai lapok a jugoszláv vádaskodás kétségtelen kudarca után takaródéra adnak jelet és kezdik országuk közvéleményét a Népszövetség Tanácsának olyan határozatára előkészíteni, amely egyáltalában nem itányul Magyarország ellen. A Práger Tagblatt u következőket irja: Nem valószínű, hogy Jugoszlávia bármilyen megtorló rendszabályokat követeljen, a Népszövetségre nézve azonban már az is kino3 lenne, ha megrovással illetne egy megnevezeti államot. Előre látható, hogy a jugoszláv lépésnek bz lesz az eredménye, hogy a Népszövetség általánosságban elitéli a más államok ellen irányuló terror üzelmeket. Egy német lap butasága — irja a Lavoro Fasiszta — éket szeretne verni az olaszmagyar barátság közé A német lap adatai vicclapba való vádaskodások — mondják az ol iszok (A B. K. tudósitója jelenti.) A Lavoro Fasiszta ismerteti a „Berliner Börsenzeilung" egy cikkét, amelyben a lap azzal vádolja meg Olaszországot és Ausztriát, hogy megsértették a római hármasegyezményt, amennyiben Magyarország hátamögött tárgyalásokat kezdtek Csehországgal. A cikkben, amelynek cime Egy német lap butasága, a Lavoro Fasiszta rámutat arra, hogy semmi különös nem volna abban, ha a hármas egyezmény aláírói és Csehország között tárgyalások indulnának meg, metí a három állam vezetői hangsúlyozták, hogy az egyezmény minden csatlakozó államot szívesen lát és igv Csehország is csatlakozhat ha elfogadja a feltételeket. Ami Olaszországnak a Magyarország ellen irányuló cseh tárgyalásait illeti, ezek vicclapba való vádaskodások, mert a jugoszláv panasz tárgyában a Népszövetség elé terjesztett olasz állásfoglalás elég világosan megmutatja Olaszországnak Magyarországgal szemben táplált érzéseit. Nem tartják meg a tavaszi | sziniszezont Miklóssyék (A B. K tudósítóié jelenti.) Miklóssy Imre társulatának a várossal kötött szerződés szerint április 1-től május közepéig újra Csabán kel'ene játszani, azonban ez a tavaszi sziniszezon valószínűleg elmarad, mert a város ma levelet kapott Radó László makói színigazgatótól, amelyben 36 tagu társulatának A hires dombovári vaj kizárólag a Csemegeházban április 1-én való érkezését bejelenti, mivel Miklóssy Imre a tavaszi másfél hónapot részére átengedte. Radó László kérésével kapcsolatban a B. K. munkatársa felkereste Korniss Géza dr. kulturtanácsnokot, a szinügyi bizottság elnökét, aki 6 következőket mondotta: — Semmi kifogásom nem lenne Radó László társulata ellen, de bonyolítja a helyzetet az, hogy Deák Lőrinc is hasonló tartalmú levelet küldött a városnak és arra hivatkozik, hogy Miklóssy Imrével megegyezett a tavaszi színiszezonra. — Mi a magunk részéről — mondotta Korniss dr. — nem felejthetjük el, hogy a várost Szolnokhoz. Újpesthez és Kecskeméthez 1936 szeptemberéig szerződés köti s igy a Radó vagy Deák társulatot csak ugy engedhetjük be, ha a másik három várós ebbe beleegyezik. Ellenünk lázit Anghelescu A román revizióellenes liga felhívást intézett az ország lakosságához, amely szerint minden igaz jó románnak részt kell vennie a szombati tüntetéseken és tiltakozniok kell a magyaroknak Erdély visszafoglalására irányuló háborús készülődései ellen. Anghelescu közoktatásügyi miniszter hasonló felhívást bocsátolt ki a^diáksághoz.