Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-24 / 91. szám

ni-ii iu ¥iner 1934 április 24 Kedd 61. évfolyam 91. szám ESMEGYEIKOZLO POLiTUCHI NAPILAP Előfizetési dijak > | Főszerkesztő: Helyben és vidéken postán küldve ne- W . gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. g Dr. ReiS* JoZSef Példónyonkint- 10 fillér wwwwwwwiwwwwwwwwmww Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. a Hirdetések díjszabás szerint. Gömbös beszéde a pénzügyi bizottság ülésén A politikai életnek örömteljes meglepetése az a hatalmas beszéd, amelyben a pénzügyi bizottság egyik ülésén Gömbös Gyula miniszterelnök átfogó képet adott mindazokról a kül-, bel- és gazdaságpolitikai kérdésekről, amelyek összessége teszi ki a mai Magyarország életének keresztmetszetét. Ez a beszéd egy kiváló államférfiú nézőpontjain át világította meg azokat a problémákat, amelyek egyrészt az előkészítés, másrészt már a megoldás állapotában vannak. Gömbös Gyula miniszterelnökünk kormányralépése óta már nem egyszer lepte meg az ország közönségét kitűnő és messzetekintő nyilatkozásokkal, de e^ a legutóbbi beszéde talán éppen mert az ő céltudatos munkássága folytán a helyzet sok vonalon tisztázódott, világosságban, határozottságban, szempontjainak szilárdságában még előző beszédeit is felülmulta. A gazdag anyagból cikkünk kereteben a külpolitikai résszel szándékozunk bővebben foglal kozni. Gömbös Gyula miniszterelnök a kül- és gazdaságpolitikát összekapcsolta, mert logikusan össze is tartoznak. Országunk gazdaságpoiitikai törekvése arra irányul, hogy agrártermékeinknekminél nagyobb külföldi piacot biztosítsunk. Ez a cél azonban nem érhető el csak általános külpolitikai, törekvéseink keretében. A gazdaságpolitikai sikerek szervesen összefüggnek a szorosan vett külpolitikai sikerekkel, sőt azoknak következményei. Mi jellemzi a mai magyar külpolitikát ? Gömbös Gyula szavaival felelhetünk : a békés együttműködésre való őszinte törekvés. Minden erőnkkel a békére törekszünk s nem vagyunk hajlandók belemenni semmiféle könnyelmű kísérletbe, amelyet nálunknál hatalmasabb államok esetleg megpróbálhatnak, de a kis Magyarországnak el kell kerülnie. A békére törekvő magyar külpolitika azonban nem annyit jelent, hogy önérzetünket porba nyomjuk, jogos igényeinkről lemondunk. Az egész ország örvendező szívvel veszi tudomásul, hogy Gömbös Gyula miniszterelnöknek ebben a beszédében is méltó, sőt központi hely jutott a revizió gondolatának. A békés együttműködés más országokkal csak ugy képzelhető el, hogy jogos magyar • követeléseink meghallgatásra és méltánylásra találnak. Szól ez elsősorban a kisantantnak, amely ezideig a legkisebb halandóságot sem mutatta arra, hogy a Kárpátok medencéjének döntő fontosságú kérdéseit az egyenjogúság szellemében oldja meg. Ha a kisantant államai velünk baráti politikát óhajtanak folytatni, akkor el kell ismerniök, hogy Magyarország Középeurópában olyan tényező, amellyel való békés és igazságos megegyezés nélkül nincs semmiféle megoldás a közép- és keleteurópai kérdésekben. Nem lehet tovább érvényre juttatni Önzetlen, munkabíró és munkakész magyar embertípusra van szükség az újvilágban — mondotta Gömbös Gyula a Magyar Cserkész Szövetség közgyűlésén Budapest: A Cserkész Szövetség tegnap tertoMe közgyűlését, amelyet díszebéd követett, amelyen résztvett Gömbös Gyula miniszterelnök, Kónya Kélmén külügyminiszter es Lázár Andor igazségügyminiszter is. — Sokszor hangoztattam már — mondotta a miniszterelnök pohérköszöntőjében — hopv uj embertípusra van szükség. Érzésem szerint a ti nevelő munkálok eredménye lesz ez az uj embertípus. Önzetlen, munkabíró, munkakész magyar embertípusra van szükség az uj világban, olyanra, SUVICH olasz külügyi államtitkár főleg a leszerelésről fog tárgyalni LONDONBAN aki gondolkodás nélkül be áll a küzdelembe, bármilyen legyen is a társadalmi osztálya. Mert ha mindenki vezérkedni akar, ez gyengíti a nemzetet. Gömbös kijelentette, hogy örömmel támogatja a cserkészmozgalmat, mert az ennek az uj embertípusnak a nevelésére törekszik. Teleki Pál gróf főcserkész háláját és köszönetét fejezte ki a miniszterelnöknek megértéséért és biztosította őt, hogy nemzetépítő munkájában számithat a magyar cserkészek önzetlen támogatáséra. London: Suvich olasz külügyi államtitkár tegnap este Londonba érkezett. A Viktória pályaudvaron az olasz nagykövet fogadta a követség tagjaival és Macdonald és Simon képviseletében az angol kormány előkelő tisztviselői is jelen voltak. Jólértesült angol sajtókörökben abban egyetértenek, hogy a legutóbbi francia jegyzék következtében a leszerelés játssza a főszerepet azokon a megbeszéléseken, amelyeket Suvich ma és holnap folytat. Azt is hangoztatják, hogy a megbeszélések kiterjednek Mussolini dunai újjáépítési tervére és az általános európai helyzetre. Az Obsorver római levelezője szerint a három hatalmi egyezményt aláíró Olaszország, Ausztria és Magyarország örömmel üdvözlik Anglia jóindulatát, ha az osztrák és magyar iparcikkek és gazdasági termények az an^ol birodalomban piacot találnak. WMMMMWWMMMMMMMMMAWV üovács Pál lett a mezőgazdasági bizottság elnöke A városi mezőgazdasági bizottság április 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza kistanácstermében Komiss Géza dr. kulturtanécsnok elnökletével tartotta alakuló közgyűlését, melyen megválasztották az elnökséget. Elnök Kovács Pál, a kisgazdák elnöke lett, mig alelnökké Aradszkg Györgyöt (Hajnal-u. 10.), jegyzővé Bohus Jánost (Bessenyei u. 87.) választották meg. azt az elvet, hogy mindent a kisantantnak, semmit Magyarországnak, mert ez nem szolgáihatja az igazi megbékélés ügyét. A kisantanttal való együttműködésnek ára van. Ez az ár történelmi jogainkban gyökerezik, mert nem valami különleges és tulzctt követelést jelent Magyarország részéről, hanem csak azt, hogy amit a trianoni békeszerződés tőlünk elrabolt, azt kapjuk is vissza. Lehetetlen rendet teremteni a Kárpátok medencéjében, ha gazdasági és politikai kérdésekben nem hajlandó bennünket a kisantant egyenrangú tényezőnek tekinteni, hiszen történelemformálóerönk éshivatásunk van a Dunamedencében. Nem lehet a kisantanttal való együttműködés eredményes akkor sem, ha legszentebb jogunkat, a revízióra való törekvést fenyegetésekkel és kardcsörtetésekkel akarják belénk fojtani. A magyar nép sokkal régebben él mostani hazájában, sokkal nagyobb kulturhivatást töltött be a kereszténység évszázados védelmében, hogysem az európai történelemből kitörölhető lenne. Minden szavát aláírjuk Gömbös Gyula miniszterelnöknek, mert minden öntudatos, hazáját szerető magyarnak ez az álláspontja. Gömbös Gyula, amikor ebben a nagyjelentőségű beszédében körvonalazta a magyarság külpolitikai álláspontját, valóban a nemzet szószólója volt, mert szavakba foglalta azt, amit a csonka haza minden jó magyarja érez. Ennek a beszédnek a külpolitikai része önérzetes volt, anélkül, hogy sértett volna s határozott volt, a fenyegetésnek még csak a látszata nélkül is. Várjuk a külföldről érkező, nyilván elmaradhatatlan visszhangot, mert azokra, amiket Gömbös Gyula mondott, felelni kell. Reméljük, hogy a válasz nem olyan lesz, mint amilyen beszédekkel Maniu és Titulescu szóltak legutóbb a maguk közvéleményéhez, hanem legalább halvány töredékét fogja visszatükrözni annak a tárgyilagosságnak és jóindulatnak, amely Gömbös Gyula megnyilatkozását oly komollyá és annyira fontossá ieszi. S.