Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-04-24 / 91. szám
2 BEKESMEGYEI K0ZL0NV 1934 április 428 Hevet nem mondunk Akii a halál torkából rántottak vissza Jaminéban történt, Békéscsaba „külvárosában", mely többek között arról nevezetes, hogy addig, amig a belvárosban sose, vagy csak nagyritkán történik szenzáció, egyre-másra szállítja a nagy eseményeket. A napokban is készülőben volt egy szenzáció s hogy mégsem lett belőle semmi, azt idegen beavatkozás akadályozta meg. De kezdjük élőiről. X ur, aki már kenyere javát megette, nem valami nagy békében élt nejével. A torzsalkodásnak két oka volt: nincs gyerekük, a férj kissé, hogy ugymondjuk, mulatós természetű. Mig felesége távoltartózkodott hazulról, X ur ismerős nőket hivotl magához s nagy déridót csapot! velük. Jamina olyan piciny s az ilyen his helyeken sasszérnyon száll a pletyka. A férj mulatozásairól tudomást szerzett az asszony is, aki a napokban „véletlenül" éppen „tetten" érte élete párját. A helyzettel mindenki tisztában lehet. Elég, ha annyit mondunk, hosty az asszony botrányt rendezett. De olyat, hogy... X asszonyság, miután haragját kiöntötte s ezer és egy nem éppen hízelgő jelzővel árasztotta el urát, nagy dühhel átrobogott a szomszédba. A férj. a szegény férj, mit tehetett egyebet, busulni kezdett. Busult, busult s mivel a keserű bánat jó rossztanácsadó, nagy dologra határozta el magét. Kevéssel felesége eltávozása után átment a szomszédba s búcsút vett ismerőseitől, de az aszszonyra, aki jelen volt férje bucsuskodásánál, még csak rá sem nézett. Szomszéduramnak feltűnt a férj elérzékenyülése s rosszat gyanított. Ezért amikor X ur hazament, lesben állt s figyelte a történteket. X ur bezárta maga után a kiskaput, kötelet kerített elő s a magas kerítésre felakasztotta magát. A jó szomszédban elhűlt a vér, de nem sokat gondolkozott, hanem a kapuhoz ugrott, hogy X úrhoz rohanjon s megakadályozza az öngyilkosságot. Igen ám, de a kapu zárva volt. Szomszéduram hazafutott s a kerítésen átmászva, kezében egy hatalmas késsel a kötélen függő s már eszméletét vesztett X úrhoz futott. Alig mult el öt perc, X ur ismét visszatért az élők soréba. Ennek ő azonban egy cseppet sem örül, mert mint hirlik, kijelentette, hogy nem mond le öngyilkossági szándékáról Időjárásjelentéü Várható időjárás a következő 24 órára: Délnyugati, nyugati légáramlás, változó felhőzet, helyenkint, de inkább csak nyugaton eső, vagy zivatar. Távolabbi kilátások, nyugat felől a hőmérséklet valószínűen csökken. Üzlethelység 20 pengőért az Andrássy-uton Í&Sc££!@ Érdeklődők forduljanak Nagy Jánoshoz, Andrássy-ut 50. BARTHOU nem sok reménnyel kezdte meg tárgyalásait VARSÓBAN Varsó : Barthou külügyminiszter tegnep délután 6 órakor Varsóba érkezett. Az állomáson a lengyel kormány képviselői fogadták, innen a francia követségre hajtott. Beck lengyel külügyminiszter tegnap ebédet adott Barthou külügyminiszter tiszteletére, amelyen részt vett a langyel politikai, gazdasági és tudományos élet valamennyi vezető személyisége. Beck külügyminiszter ebből az alkalomból beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy a látogatás alkalmat ad annak a megállapítására, hogy helyesek voltak-e azok h tényezők, amelyeken 13 éve Lengyelország politikájának alapjául szolgálnak. Barthou válaszában hangsúlyozta, hogy büszkén képviseli lengyel földön Franciaországot, amely meg tudja tartani a ragaszkodást. A mai Európa legnagyobb eseménye Lenngyelország gyors megerősödése és fejlődése. Lengyelor szág és Franciaország érdekei gazdasági szempontból szemban állhatnak ugyan néha egymással, de a két ország mindig őszinte igyekezettel törekszik ezeknek az érdekeknek az összeegyeztetésére. London: A Daily Telegraph varsói távirata szerint Barthou Varsóban az iránt is érdeklődik, hogy meddig hajlandó Lengyelország Franciaország középeurópai politikáját támogatni. A varsói politikai légkör nagyon feszült, — irja a lap. — Lengyelország oly ellentétben áll, hogy bármilyen fordulat lehetséges. A Morning Post szerint Barthou maga is aggódik utjának eredménye tekintetében, mert 8z előkészítő megbeszélések bebizonyították, hogy Franciaországot és Lengyelországot ezidőszerint mélyrehajtó ellentétek választják el egymástól. A békéscsabai építőiparosok nagygyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba építőiparosai vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az Ipartestület nagytermében nagygyűlést tartottak, melyen mintegy kétszáz építőiparos és építőipari munkás vett részt. A nagygyűlést Kertes Györay, az építőiparosok szakosztályának elnöke nyitotta meg, üdvözölte az elsőfokú iparhatóság képviseletében megjelent dr. Francziszky Lajos városi aljegyzőt, Lipták János ipartestületi elnököt, valamint az Ipartestület vezetőségének többi megjelent tagjait, Kovatsek Ferencet, az építőiparosok országos ügyvezető elnökét, a budapesti iparkamara beltagját és a helyi sajtó képviselőit. Megnyitó szavai után Kertes György elnök megrázó szavakkal ecsetelte az építőiparosok és építőipari munkások szomorú helyzetét, hangsúlyozva, hogy ők csak munkát akarnak, mert tudják, ha munka lenne, megszűnne ez a mostani szomorú helyzet. Az elnök után Leelőssy Albert ipartestületi ügyvezető alelnök intézett pár lelkes szót a békéscsabai Ipartestület nevében a nagygyűléshez, kiemelve, hogy a lerongyolódott iparosság csak akkor lábalhat ki mostani helyzetéből, ha összefog, ha egyesíti szétforgácsolódott erőit. Franciszky Líjos dr. Békéscsaba város és lakossága nevéban üdvözölte Kovatsek Ferenc ?.t, ki nyomban ezután belekezdett nagyvonalú előadásába, melyben az építőiparosok mostani helyzetével foglalkozott. — Tévednek mindazok — kezdte előadását Kovatsek Ferenc - • akik azt hiszik, hogy a kormányt fogom támadni. A gazdasági helyzetet fogom felboncolni s megpróbálom megmutatni azt az utat, mely kivezet ebből a helyzetből. Kovatsek ezután arról beszélt, hogy ha a kézmüvesiparosság meg lett volna szervezve, akkor most nem állna ott, ahol áll. — A válság általános, az egész világ dolgozó társadalma szenved — mondotta — s ennek oka a háború s Magyarország esetében Trianon, de vannak egyes kérdések, melyeket itt benn is meg lehetne oldani. Kovatsek ezután hangoztatta, hogy mindenekelőtt munkaalkalmat kell teremteni, mert ha az épitőiparosságnak van munkája, akkor sok más iparososztály is munkához jut s ha az iparosságElismert minőségű, divatos bútorainkat a t. vásárlóközönség figyelmébe ajánljuk REISZ BUTORTELEP, BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 43. ÉS JÓKAI-UTCA SAROK nak van munkája, van pénze, akkor megjavul a helyzet. Eiután a részletkérdéseket boncolgatva, rámutatott arra, ho<?y hol mit kellene tenni s azzal fejezte be beszédét, hogy az iparosság nem akar rendbontó lenni, nem akar lázítani, csak egyet akar: dolgozni, hogy kivegye részét a nemzetmentő munkából. Párkány Simon szólalt fel ezután, aki birá'at alá vette s megtámadta Kovatsek beszédét. Kertes György rövid felszólalása után Kovatsek válaszolt Párkánynak. A nagygyűlés lelkesen tapsolt az országos elnöknek, jeléül annak, hos?y mindenben egyetért vele. Ifj. Kulkai Andrés jegyző olvasta fel ezután a husz pontból álló határozati javas'atot, melyben rámutatnak arra, hogy mit kellene te.jnie az illetékeseknek, hogy életet öntsenek az építőipar ereibe. Hankó Mihály városi képviselőtestületi tag az építőipari munkások nevében elfogadta a határozati javaslatot. Kertes és Leelőssy felszólalása után a nagygyűlés elhatározta, hogy a gyűlés eredményéről táviratilag értesitik Gömbös Gvula miniszterelnököt, Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisztert, dr. Imrédy Béla pénzügyminisztert és dr. Bud. Jánost, Békéscsaba országgyűlési képviselőjét, kérve őket, hogy foganatosítsanak olyan intézkedéseket, melyek az építkezések megindításához vezetnek. A nagygyűlést Kertes György elnök szavai zárták be, aki megköszönte Kovatsek Györgynek az értékes előadást. tWWttf WWW A Magyar Ujságirők Egyesületének közgyűlése Budapest: A Magyar Ujsáeirók Egyesülete Márkus Miksa udvari tanácsos elnöklete alatt tecnap tartotta évi rendes közgyűlését az Otthon-kör dísztermében. Márkus Miksa ünnepi szavakkal nyitotta rnpg a kö*gyülé<>t. Utána Boros László dr. főtitkár terjesztette elő jelentjét, beszámolt a multévi ujségirási eseményekről, kiemelvén a nemzetközi újságíró kongresszust, am^vnek megrendezésével a Magyar Ujsásiró Egyesület ugv a magvar revíziónak, mint az idegenforgalom ügyének nagv szolgálatot tett. Rámutatott arra, hogv a résztvevő külföldi újságírók többszáz cikkben számoltak be Magvarországról. Ezek az újságírók barátai lettek Magyarországnak és igyekeznek az ország érdekeit támogatni. Beszámolt az egyesület szociális eredményeiről, vázolta a jövő évi programot és ismertette az egyesület eljárását a sajtókamara ügyében. Osszerombolták Budapest utcai telefonfülkéit Budapest: Az elmúlt éjjel ismeretlen tettesek 40 utcai telefonfülke berendezését szétrombolták. A Telefonautomata Rt.-nek az a feltevése, hogy bosszúból követték el a rombolásokat, mert a társaság, amióta felfedezte a szurkálással való telefonálást, külön ellenőröket állított fel, akik több gvanus telefonálót előállítottak. Valószínűleg ezeknek az előállított telefonálóknak bosszúja volt a rombolás.
