Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-17 / 85. szám

Ara 10 fillér 1934 április 17 Kedd 61. évfolyam 55. szám SMEGYEI KÖZLŐ POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijaki Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példónyonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Br. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. Magyar nótaest volt szombaton este Békéscsabán, a Városi Színházban. Kádas György, az országoshirtí dalszerző tartotta szerzői estjét, melyre — valljuk be — nem tul sokan voltak kíváncsiak. Üres páholyok és üres padsorok ásítoztak a világot jelentő deszkák felé, honnan édesbús magyar nóták keltek szárnyra, hogy bedaloljanak a fülekbe és a magyar szivekbe. De bizony hiába kelt szárnyra a dal, hiába indult el a szivek felé, nagyon kevés sziv volt szombaton este a Városi Színházban, kevés szívben fakaszthatta életre, vagy növelhette nagyobbra a magyar érzést. Miért nem telt meg zsúfolásig városunk színháza, miért nem tódul a nép, hogy egy este Beethoven, Mozart, Wagner, Schubert, Berlioz, Offenbach és a többi külföldi nagy zeneköltő müvei helyett ezúttal a magyar nóta egy közkatonájának szerzeményeit hallgassa? Ne értessünk félre. Mi nem Kádas György személye miatt mártottuk tollúnkat a tintába, mert mi személy érdekében soha, vagy csak nagyon kivételes esetben szállunk sikra, a magyar érzés, a hazafias érzés ösztökélt bennünket arra, hogy ne menjünk el szónélkül a szombatesti hangverseny mellett. Nem tartozunk azok közé, akik, ha kel), ha nem kell, beiebömböiik a világba, hogy magyarok, akik bármit tesznek, sose felejtik el azt hangoztatni, hogy azt öntudatos, hazafias érzéssel tették. Nem. Mi nem verjük a hazafiasság nagydobjait, mi nem hazafiaskodunk, de vannak dolgok, melyek belecsapnak a szivünkbe, a lelkünköe, melyek óriási nagy kérdéseket horgasztanak bennünk s addig nincs nyugtunk, mig ezekre a kérdésekre meg nem feleltünk, vagy legalább is nem vesszük tüzetes vizsgálat alá őket. Ilyen kérdést támasztott bennünk az a szomorú tény is, hogy Kádas György szombatesíi hangversenyén olyan kevesen voltak. A lelkünkben ágaskodó nagy miértre felelnünk kell s mi csak azzal felelhetünk, hogy nincs meg a mi népünkben az a hazafias érzés, mint más nemzetekben, vagy ha az érzés meg is van, nem váltódik át cselekedetekké. Számtalanszor rámutattunk és ezúttal is rá keli mutatnunk arra, hogy ha idegen, külföldi művészek érkeznek hozzánk, akkor levegőhiányosságig megtelik a Városi Szinház, akkor egyszeribe minden — bocsánat, nem akar sértés lenni — kereskedősegéd zeneértövé válik, aki mulaszthatatlan kötelességének érzi, hogy meghallgassa azt a francia, vagy mas nációju művészt. Ezzel szemben, ha egy magyar művész, ráadásul vidéki s olyan jön körünkbe, aki magyar dalestet tart — mint jelen esetben Kádas György — akkor előáll a szombatesti eset. Egyszeribe senki, vagy legalább is igen kevesen érzik kötelességüknek, hogy elmen jenek a színházba, hogy áldozzanak a művészet és a honfiúi éírzések oltáránál. Kevés bennünk a cselekvő hazafiság. Ne tagadja senki, Miről fog tárgyalni Barthou Varsóban Páris : Az Echo de Páris külpolitikusánek értesülése szerint Barthou külügyminiszter Varsóban több olyen politikei, katonai és kereskedelmi kérdésről fog tárgyalni, amelyek a jelenlegi francialengyel szövetség mérlegének tartozik oldalét terhelik. A szövetség ma szükségesebb, mint valeha volt, éspedig nyilvánvalóan inkább Lengyelország, mint Franciaország száméra. Ez azonban nem zárja ki, hogy Franciaország Németországgal is tárgyaljon, mint ahogy Lengyelország is Franciaország értesítése nélkül szintén tárgyalésokba bocséjtkozott a német birodalommal. ujult erővel lángolt fel a harc a liberálisok nemzeti parasztpárt között Bukarest: Tatarescu kormányrajutása óta a liberális párt és a nemzeti parasztpárt között hallgatólagos megállapodás folytén fegyverszünet volt. Most ujult erővel indult meg a harc a pártok közölt. A pártok közötti egységet Michalashe pénteki harcias beszéde borította fel, aki éies belpolitikai harcot hidetett Tatarescu ellen. A nemzeti parasztpárt az uj közigazgatási törvény ellen harcol. Az uj törvény megindokolásában ugyanis a koimány oly súlyos bírálatot mondott a nemzeti parasztpárt kormányzati tevékenységéről, ami eddig példa nélkül volt a törvényjavaslatok megindokolásában. Törökországban megrend. szabályozzáka külföldi postarepülögépeket Ankara: Politikai körökben hire jár, hogy a török kormány javaslatot terjeszt a török képviselőház elé a postaszolgálatot teljesítő külföldi repülőgépek megrendszabályozásáról. A külföldi repülők ugyanis többször megsértették az érvényben levő szerződéseket és tilos zónák felett repültek ót, de történtek más szabálytalanságok is. A javaslat értelmében leszállásra kényszeríthetik azokat a repülőgépeket, amelyek megszegik az érvényben levő szerződések rendelkezéseit ás a gépek vezetőit letartóztathatják. Gépfegyverekkel fognak lőni minden olyan repülőgépre, amely 800 méternél alacsonyabban repül át török terület felett, vagy más tilos területek fekező gépek azonnal leszállni kötelesek és egy török repülőt kell felvenniök, a török repülő a gép egész törökországi repülése alatt a gépen tartózkodik. Halálos autószerencsélenség ért egy lengyel előkelőséget Varsé: Tragikus autószerencsétlenség áldozata lett Ruckl, a lengyel külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes főnöke és felesége. Egy kerékpáros okozta a szerencsétlenséget, elvesztette hidegvérét és az autó elé esett. Az autó vezetője oly hirtelen fékezett, hogy az autó felborult és maga alá temette Rücklt és feleségét. Mindketten a helyszínen meghaltak. Időjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára: Melegedő, változó lhőzet, néhány helett repül el. A Törökoszágba ét ben eeetleg zivata f

e ne szikrázzon senkinek se dühösen a szeme, ez igy van s igen sajnálatos, hogy igy van. Most, amikor Európa legtöbb országaiban a nemzeti érzések hatják át a lelkeket, amikor a kormányelnöktől kezdve a legkisebb adófizető polgárig mindenki mindent alárendel a hazafias kötelességnek, minekünk is ápolnunk kellene ezeket a szent érzéseket. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy minden cselekedetünk előtt üvöltsük oda a világnak, hogy nézzétek, ezt öntudatos nemzeti érzésekkel teszszük — miként azt Hitlerék teszik — mert erre aztán igazán semmi szükség sincsen, de az, amit mi teszünk, illetve nem teszünk, voltaképpen az ellenkező véglet s igen-igen szomorú jelenség. Mi, magyarok sose szerettünk kiabálni, sose verdestük a mellünket s ez helyes is, csak az a baj, hogy csendben hallgatagon sem vagyunk olyanok, amilyeneknek lennünk kellene. Mert hiába mondja akárki, hogy az érzések úgyis bennünk vannak, hogy ez a fontos, ez a lényeg! ^m ez nem elég, mert nemcsak éreznünk, de cselekednünk is kellene. Most, amikor körülöttünk mindenütt kulminál a nemzeti érzés, amikor mi annyira magunkra maradtan állunk a germán és szláv tengerben, amikor millió testvérünket üti a rabság szöges korbácsa, amikor olyan, de olyan nyomorult az életünk, mi adhat erőt a keservek és a szenvedések elviselésére, ha nem az együttérzés, a tettekben megnyilvánuló nemzeti öntudat?! Ezért kellett volna elmenni a Városi Színházba, azért, hogy a zsöilyén ülő bankhivatalnok, vagy katonatiszt, a támlásszéken ülő kereskedő, az erkélyen ülő iparos és a karzaton ülő és álló szegény nép szive egy szent érzésben dobbanjon össze, abban az érzésben, hogy mi ott mindnyájan magyarok vagyunk, nekünk mindnyájunknak dajkánk a magyar dal, mi itt mindnyájan egy célért, Nagymagyarországért " dolgozunk.