Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-17 / 85. szám

4 6EKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 április 17 Kádas nótaestje Április 14-én a Vérosi Színház­ban összegyűltek azok, akik a zene vadvirágát, a népdalt minde­nek felett szeretik s ápolják. Nem azokat láttuk a közönség soraiban, akiket minden érdekel, ami kül­földi, de eljöttek mindazok, akiket az anyaföld hangja lágy borzon­gással tölt el. És ezek igencsak nem csalódtak. Kádas György érző lelkében mint hangszürőben, tisz­tán rezzenek meg a hazai táj sa­játságai. Hangok és illatok keve­rednek ugy, hogy aki nótáit hall­gatja, önkéntelenül is felfigyel. Á kolomp méla zengésétől a pa­csirta füttyszaváig, a tücsök ciri­pelésétől a zivatar mennydörgé­séig minden, de minden végig rezeg bennük, ami a magyar föld pihegését más tájak lelkétől e'­választja s megkülönbözteti. A ború s derű ugy kergetőznek ben­nük, mint napfény és felhő az alöldi égen s imitt-amott vakítóan szúr beléjük egy fénycsillám, amelyről nem tudni, a fájdalom vagy az öröm csiholta ki. A zeneszerző intencióit hiven szolgálták az előadók is. Karácsonyi Margit nagy kész­séggel állta a szolgálatot, amelyre vállalkozott és hiven követte a zene minden árnyalatát, Mint fo­lyondárinda a fára, ugy kúszott fel hangja a szöveg vázára s el­takarta azt a maga csipkéivel. Sebő Miklós ugyanezt tette és ha lehat, még élesebben, még jobban szólaltatta meg a nótafát, amely Kádas lelkéből sarjadt. Kovalszki Róbert dr.-tól pedig csak dadegva beszélhetünk, mert eltemetett min­dent és mindenkit a hangok ár­jával, úgyhogy a gyönyörűségtől a szívverése is elállt a hallgató­nak. Mitrovits Gyula ny. egyetemi tanár beszéde viszont komolysá­gával emelte az est méltóságát és igaz áldozattal járult az öltj­eié, ahol a magyar népzene zsa­rátnoka ég. Röviden és tömören : a Kádas­est hosszú ideig emlékezetes ma­rad és sokáig visszakísért üde harmatja. Gyorssegély Egy évtizeddel ezelőtt különö­sen méregdrága volt nálunk a ru­harzövet. Ezt egyéb okokon kivül leginkább koronánk folytonos ér­tékrontása idézta elő, mely kizárt minden biztos ütleti számítást. Eb­ben a vonatkozásban ezt a kor­szakot akkoriban olykép jellemezte egyik vezércikkírónk, hogy régeb ben könnyebb volt a kislottón egy ternót megütni, mint most egy öltözet ruhát csináltatni. Sajnos, a jelenlegi nehéz időkben, a sú­lyos megélhetési viszonyok köze­pette, még mindig nagy gondot okoz leginkább a kisembereknek az, hogy saját maguknak és gyer­mekeik számára mikép tehetné­nek szert egy-egy rend ruhára. Ezt azért mondjuk el elöljáró­ban, mert nemsokára kiosztják a selyemhernyókat és megkezdődik ez idei selyemtenyésztes, mely a könnyű pénzszerzésre a legjobb alka'mat szolgáltatja. Hiszen rövid néhány heti mellékes munka után, még a rr< i Kubóárak mellett is 40—50— 60 pengőt, sőt gondos tenyésztéssel még ennéi is többit jövedelmez egy-egy családnak a gubótermelés. Manapság egyszerre ily összeg birtokában jutni nem épDen megvetendő dolog. Ha tehát a családoknál a gyer­mekek is kiveszik a részüket a munkából és segítenek szüleik­nek a levélszedésnél, hát mindjárt meg van oldva a ruhabeszerzés kérdése és gyorssegélyként pár hét múlva meg van egy-két öltö­zet ruha ára. Az állam mindenkép rajta van, hogy atisziességes munkát és ke­resetet megbecsülő és tényleg dolgozni akarókon segítsen. Ezért az idén is a tavalyi áron váltja be a gubókat, pedig ezzel mai értékén tulfizeti azokat. Erre egye­dül az indilja, hogy a nép a se­lyemtenyésztéssel szerezhető ke­resettel is mindinkább javíthasson szűkös helyzetén. Selyemhernyókért mindenütt a városi vagyközségi selyemtenyész­tési felvigyázónál lehet jelenkezni. Ahol ilyen nincs, ott a szomszé­dos községbeli felvigyázó szol­gáltatja ki a hernyókat. Beteg a kormányzó Horthy Miklós kormányzó a mult hét péntekén influenzás in­fekcióba megbetegedett. Állapotá­ról ma a következő orvosi jelen­tést adták ki: Az alső két napon a kormányzó hőmérséklete állan­dóan 39 fok felett mozgott. Ezért Korányi tanárt is felkérték a be­tegágyhoz. Hála a kormányzó ha­talmas és egészséges konstitúció­jának, ma reggelre állapota lénye­gesen javult, a hőmérséklet 37'9 fok, a sziv működése kitűnő. E?ye­lőre még a legnagyobb nyuga­lomra van szüksége és pár napig még az ágyat kell őriznie. Választási idill Romániában Bukarest: Az óromániai Udseu megyében pótválasztás volt, mely­nek során sok községben véres verekedésre került a sor a pa­rasztpártiak és a liberálisok között. Enicku ügyvédet revolverrel meg­sebesítették. Sulyes állapotban kórházba vitték. Az Erzsébethelyi Daloskör kultur­délutánja Az erzsébethelyi közönség fo­kozottan nagyszámú érdeklődése mellett fejezte be az ősszel elkez­dett kulturdélutánok sorozatát va­sárnap az Erzsébethelyi Daloskör. A műsor gerincét Koltai Pál ta­nár képezte, aki az ifjúság jövő­jéről és remélhető céljairól tartott uj szempontokban bővelkedő, igen értékes előadást. Ligeti Mária, Farkas Teréz, Viczián Mátyás, Gajdács Mátyás és Adamik And­rás kitüíiő hanganyaggH és elő­adókészséggel dalokat énekeltek, Varga József monológjának és két kis jelenetének volt nagy si­kere, ezekben Erdős Jolán, Ada­mik András. Fekete József. Far­kasinszki Ésiter, Szél Sándor, Haoran Erzsébet és Jancsik Ica tűntek ki. Végül a vegyeskar a kiváló Lenduai Mihálv vezetésé­vel népdalokat adott elő, Az előadás után a Daloskör tagjai a Resicza vendéglőben va­csorára jöttek ös3ze, mely kitűnő hangulatban a késő esti órákig tartott. Elkeseredetten dul a harc Bolívia és Paraguay között London: A boliviail hadsereg fő­parancsnokságának közlése szerint a Grand Chakó vidékén ujult erővel folyik a bolíviai—paraguayi háború legvéresebb csatája. A paraguayi haderő 45.000 főnyi tá­madó sereget vetett a tűzbe. Agyonlőtte garázdálkodó fiát egy pusztaszeri gazda Véres dráma folyt le Felsőpusz­taszer tanyái közt, Gulyás József 52 éves gazdálkodó házában. Az öreg gazda vadászpuskával rálőtt 21 éves József fiára, akinek fejét a lövés teljesen szétroncsolta és a szerencsétlen legény percek alatt kiszenvedett. Az öreg Gulyás József véres tette utón nyomban jelentkezett a csendőrségen. Elmondta, hogy fia iszákos volt és hiába kérlelték otthon, hogy szokjék le az italról, amely vaddá tette őt, továbbra is részegeskedett. Amikor ittasan tért haza< mindig elkövetett valami ga­rázdaságot. — A minap is, — vsllotta Gu­lyás József — ittasan tért haza a fia. Szó nélkül lekapta a falról a vadászpuskát és a szobában lö­völdözni kezdett. Rémületben tar­totta a feleségemet és családom több tagját, úgyhogy rátámadtam. Ekkor ellenem fordította a fegyvert és én fiamra rontva, kicsavartam kezéből a puskát. További vallomásában ugv adta elő a történteket Gulyás József, hogy csak ijesztésül fogta fiára a fegyvert, amely azután véletlenül elsült a kezében és halálra sebezte fiát. A csendőrök kihallgatták a csa­lád többi tagját is, továbbá két szomszédjukat, akik jelen voltak a véres eseménynél. Az utóbbiak szerint a fegyver nem véletlenül sült el, hanem Gulyás József, mi­után kicsavarta fia kezéből a pus­kát, maga húzta meg a ravaszt. Áz öreg Gulyás Józsefet őrizetbe vették. REISZ BOTORTELEP. Andrássy-ut Vasárnap fillé­res gyors indul Szolid minőség, versenyárak, kedvező fizetési feltételek A menetjegyirodától vett értesü­lésünk szerint f. hó 22 én, vasár­nap — a Budapestre induló kul­turvonat mellett — Szegedre is indul filléres gyors Békéscral-*-cl. A menetdíj oda-vissza 2.20 P. Békéscsabáról indul 7.30 kor, Szeged-Rókusra érkezik 9.31 kor, onnan vissza indul 21 órakor és Békéscsabára érkezik 23.02-kor. Ekkor tartják Szegeden a Sze­ged FC—Hungária mérkőzést s igy a futballkedvelőknek módjukban lesz egy szép mérkőzést is meg­nézni. Jő alkalom ez a kirándu­lás az iskoláknak is, mert 2.20 P-ért láthatja a tanulóifjúság Sze­ged város minden nevezetességét. Sürgős jelentkezést kér a Me­netjegyiroda. Háromhónapi fogházra ítélték, mert megverte ' a törvénybírót Egy eseménydús tüzoltómulat­ság epilógusa játszódott le Debre­cenben, a táblai tárgyalás kereté­ben. Komoró községben 1933 már­cius 19-én tüzoltőbálat rendeztek. A résztvevők haneulata a tetemes alkoholfogyasztás folytán igen ma­gasra hágott. Csakhamar egész csoportok között keletkezett né­zeteltérés, mely nemsokára álta­lános verekedéssé fajult. Pongó Sándor törvénybiró kötelességsze­rűen közbelépett, ho«y szétválasz­sza a verekedőket. Hogy fellépése minél eredményesebb legyen, a kezében levő bottal és tajték pi­pájának meggyfaszérával a köze­lebb eső dulakodók fejére kopog­tatott. A birói pipaszárral való megintést igen szivére vette Ju­hász Sándor komoréi napszámos. Rárohant a biróra és hatalmasan pofonvágta, majd kicsavarta an­nak kezéből a botot s a birói bot­tal három hatalmas ütést mért a fejére. A biró összerogyott. Juhász pedig menekülőre vette a dolgot. Kirohant a bóltermül szolgáló do­hánycsomózó helyiségből, egyene­sen a verekedés színhelyére siető Szalánczy Emil földbirtokos kar­jaiba, aki elcsípte. A dolog azonban még csak ez­után vált érdekessé. A biró mel­lett ott találták jajgatva annak unokaöccsét, Pongó Istvánt is, aki elmondotta, hogy megsebesüli bátyja segítségére sietett, mire Ju­hász akkorát vágott a bottal a vállára, hogy válla kificamodott és ő is összeesett. A botozó Juhász Sándort a kis­várdai járásbíróság akkor egyhavi fogházbüntetésre ítélte, amit a vád­lott megfelebbezett, Az ügy a tör­vényszékre került, egész sereg ta­nút hallgattak ki és Juhászt megint elmarasztalták, Az önérzetes nap­számos azenban nem nyugodott bele most sem. Tagadott és feleb­bezelt állandóan. Igy került a ko­moréi tűzoltóból a debreceni tábla elé. Itt aztán végérvényesen elérte a célját a nagy felebbező. A tábla megsemmisítette a többször hely­benhagyott járásbirósógi ítéletét és Juhász Sándort sulvo3 testisértés bűntettéért 3 hónapi foghazra itélte. Az ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom