Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-17 / 135. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 junius 10 7 ' Beiratások a békéscsabai államilag segélyezett községi polgári leányiskolában A jövő lanévre szóló beiratások unius 25 én és 26 én délelőtt 8 órától kezdődőleg déli 12 óráig tartatnak. Aki iskoláztatását bizto­sítani akarja, saját érdekében je­lenjen meg a juniusi beiratáson. Volt növendékeinknek elég az utolsó polgári iskolai bizonyítvány felhozása. Az I. osztályba jelent­kező tanulók szüleik kíséretében tartoznak megjelenni és hozzák magukkal születési anyakönyvi ki­vonatukat, elemi iskolai értesítő könyvüket és ujraoltási bizonyít­ványukat. Beiratáskor fizetendő 2.50 P felvételi dij. A tandij, évi 48 P, szeptembertől kezdve havi részletekben fizethető. Megfelelő jó bizonyítvány és szegénységi bizonyítvány csatolása mellett tan­dij kedvezményért lehet folya­modni. Ezen kérvények beadási határideje szeptember 10. A ta­nulók részesülhetnek teljes tandíj­mentességben, továbbá oly ked­vezményekben, hogy I. f. szerint 40 P, II. f. 32 P, III. f. 24 P, IV. f. 16 P, V. f. 8 P egész évi tan­dij kötelező. Igazgatóság. Budapest szenzációja a „Csak azért is" Pest nyári szezonjának is meg van a szenzációja : Harmath Imre és Márkus Alfréd „Csak azért is" cimü revüje, amely a Royal Orfe­umban kerül színre, annak a tár sulatnak az előadásában, amely két évvel ezelőtt az Ezerjót több mint 120 szor, a Tessék beszálnit több mint 150 szer hozta színre a nyár sorén. A „Csak azért is" a magyar Cavalcade, amelyben fel­vonul Rudolf trónörökös halálától kezdve a magyar történelem min­den jelentős eseménye. A revü mindazon által nem történelmet ad, hanem egy szerel­mi történetet, teli ezer meg ezer csillogó ötletlel, vidámsággal, tré­fával, mókával pattogó zeneszá­mokkal és pompősabbnál pom­pásabb díszletekkel huszonnyolc képen keresztül. A történelem csupán háttere a revü érdekes és izgalmas fordulatokban gazdag meséjének. A főszerepeket Somogyi Nusi, Szokolay Oily, a Londonból haza­került Tolnay Edith, Delli Ferenc. 3 Latabár, Kőváry, Boros, Keleti, Szőke Kató, Pártos, Fenyő, Ujvá ri, Major, Déri, Bondy, Jalovetzky, Rubinyi, a téli szezon sikerdus színészei játsszák, mig a zenekart gróf Zichy Tivadar vezényli. Az előadások minden e3te egynegyed 9-kor, vasérnap délután pedig 4 órakor kezdődnek. A Budapestre rándulok feltétlenül nézzék meg Márkus és Harmathy uj re­vüjét, amely kétségtelen jelentős eseménye a fővárosnak. Lapunk előfizetői kiadóhivata­lunkban szerzett utalvány felmu­tatása ellenében 25 %-af olcsób­ban válthatják meg jegyeiket. Miért nem veszi át Békéscsaba Nagyvárad szerepét? Sinka István parasztköltő beszél önmagáról, a magyar faj szenvedéseiről s Békéscsabáról Parasztköltő. Ezt ma igen sürün hallani. Itt is, ott is felbukkan egy­egy parasztköltő, egy-egy réti vad­virág, melyet a reklám hamarosan felhasznál a saját céljaira, muto­gatja, bömböl róla, addig, amig az illető szenzáció, amig, ahogyan üzleti nyelven mondják, „sláger" szám, aztán eldobják, olyan köny­nyedén, minden lelkiismeretfurda­lás, sőt gondolkodás nélkül, aho­gyan egy letépett virágszálat szok­tunk eldobni, A nagyközönség hall, olvas ezek­ről a parasztköltőkről, olvassa az élettörténetüket, mindent megtud róluk, még azt is, hogy hívják a tehenet, amelyiket fejni szokott, a kutyát, melyet simogat vagy ver, ahogy éppen kedve tartja, milyen csizmában jár-kel az élet görön­gyös utain. Néha még a verseit is elolvassa. Mert ugy van az, a reklámnak szüksége van mindig uj és uj szenzációra. Felkaroljők a nép egy­szerű fiát, esetleg felviszik a fő­városba, ott bemutatják a legelő­kelőbb kötökben, gondosan ügyel­ve arra, hogy a parasztköltő sőros csizmában legyen, a haja az ar­cába lógjon 8 a szem© mint a ko­mor bikáé meredjen az őt bá­mulókra. Hallottam már parasztköltőkről, akik egy-két hónapig tündököltek, azután eltűntek. Kutattam, keres­tem utőnuk, bújtam a lapokat, hátha valamelyikben rájok bukka­nok. Di semmi. H ilyettük uj pa­rasztköltők nevével találkoztam. Újra és újra uj nevekkel. Őszintén megvallom, amikor Sinka István neve először a fü­lembe csendült, már eleve elte­mettem. L-ilki szemem előtt láttam őt csizmában, csapzott haj­jal, bikatekintettel, karikásostorral és csizmaszárba dugott élesre fent bicskával s szomorúan gondoltam, hogy foüják mu'ogatni, toszogatni ide-oda, cibálni, ráncigálni mind­addig, amig szükség lesz rá, aztán ha már „ez a szám lefutott", sze­mébe nevetnek és visszaküldik oda, ahonnan előrángatták, az ismeretlenségbe, miután alaposan felkavarták a lelkét. Aztán egyre és egyre olvastam tőle verseket, melyekben nem is bőgött a Riska tehén a holmi Jul­csák nem óbégattak ilykép: „Ap­juk, a fene enné kendít." A minap találkoztam vele. Pa­rasztruhában és csizmában volt, de a szeme nem komor bikaként nézett rám s e haja nem takarta el az arcát. Es beszélgettünk. Azaz jobban mondva csak ő beszélt, mert amint az első mondat kibugcrvant az ajkán, megéreztem, hogy Sinka István nem a kirakatba tett pa­rasztzsálya. aki önmaga csodál­kozik leginkább azon, hogy mivé lett. hanem egy nagyon-nagyon ön­tudatos költő — és magvar. A fajáról beszélt, a fajunkról, Háló szoba, ^lli^ljWWW'HHIilfH^HTJlM mgS Hl Ul i g.Ii l llll HI Hl MWWIfflf ti WÍWPK^M^mia*^ ebédlő, kombinált bútorok, konyhák stb. óriási választékban nagyon olcsó árakon kapkatók OPST bútoráruházban BÉKÉSCSABA, | Andrássy-ut25.sz.j Ferenc József-tép 12. se. a. üzlethelyiségnek használható I szut errén helyi­ség bérbeadó. Felvilágasitástnyújt VARGA GÉZA ügyvéd uwmw hi hi w^ mi n-tnif erről a Keletről idehullt s ősi kin­cseit eltékozolt ma«varsá?ról, mely a Duna—Tisza fáján sehogvR<vn képes megtalálni önmacrát s örök, fájdalmas mairakereséséban egy olvan hálóba került, melyből nem találja a kiutat Mennyi fajszeretet, fajimádat rezdült meg hangjában. És mi­csoda álmai vannak! Istenem, mi­csoda álmai I Be szerettem volna, ha «gész MagyarorszőghallBatta volna Sinka Istvánt, ezt a valóban keleti tele­vénybengyökeredző, érintetlen tisz­taságú magyart, aki valahol Vésztő mellett egy kis sárkunyhóban s pár lépésnyi földön olyan rettene­tes élet-igőt huz, de aki minden keserve és nyomorult sorsa elle­nére i« tündéri álmokat sző s isteni célok felé halad. Igy kell hinni a magvar jövőben, ahogvan Sinka István hisz, aki minden gazdasági válság é3 meg­csonkitottsáa ellenire vallja, hogy ez a faj trónra kerül még Közép­európában. Persze az irodalomról is beszél­gettünk. Hotjy miket mondott? Miket mondhat egv öntudatos magyar ember, aki látva látja, hogy mi­csoda üzlet folyik itt az irodalom nevében, hogy micsoda kalmár­kodást űznek egyes „irodalmi üze­mek" ezzel a nagy nemzeti kincs­csel. Csillogó, sőt most az egvszer bikatekinlettel beszélt arról, hogy hogy elsöpörne egyeseket, akik a Pernasszuszre tornászták fel magu­kat s elnemzetietlenitet^k a Be­lássák, Bnzsenyik, Csokonaik, Petőfik, Adyk által teremtett ma­gyar irodalmat. És Békéscsabáról is beszélt. Békéscsabáról, mely oly ügvesen átvette Nagvvárad és Arad örökét gazdasági téren, de megfeledke­zett arról, hosry Nagvvárad szel­lemi örökének legalább kis részét átvegye és tovább ápolja. És illatozott, illatozott elöltem ez a remek vadvirág. Ontotta, szórta csodáját, a magvar parasztzseni ősi csodáját, kinek minden reme­gése, szava, könnye, fájdalma, öröme és cselekvése a magyarság boldogulását kivánja. Szabó Ferenc. Szoba ellátéssal már napi 9 pengő­től. Budapesten pengővel fizethető. Felvilágosítást nyújt fenti szálloda és Auguszt cukrászda Budapest, I., Krisztina-tér 3. szám. Könyvek, folyóiratok, kereskedelmi nyomtatványok rendelésénél forduljon bizalommal Corvina nyomdiához Békéscsaba, Ferencz József-tér 20 Telefonszám: 176.

Next

/
Oldalképek
Tartalom