Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-05 / 75. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 március 5 Patkányt, egeret, mezelegeret csak „RATINOL" Svábbogarat. csótányt, rusznit, hangyát „RUSSIN" irí gyökeresen I Más élatra-emDerre veszélytele n Szállítja : „RATINOL" Laboratórium. Bpest, VII., Péjerfy Sándor-utca 44. Telefon i 31—5—86. . ii i

w

> i

iiWJiAi

VW

Wi

^i

niMuw—

•i ii'm akarta az elnök Amerikára zúdítani. igy történt a Pálfordulás, hogy az elnök, minekutánna a dollárt egyszer alaposan felhígította — nyakra főre sietteti azt megszilárdítani, mi több, sz goruan utasította a kongresszust, hogy többé ne szavazzon meg olyan hiteleket, amelyek nem feltétlenül szükségesek és ne folyósítsa sem azokat a segélyeket, amelyeket a munkanélkülieknek, sem azokat az előlegeket, amelyeket a farmereknek már elő is irányzott. Ez a hátrálás bizalmat gerjeszthetett p Wall Street embereiben, de a munkanélkülieknek, akiknek száma ma a családtagjaikkal együtt harminc millió körül jár, aligha lehetett különösen az inyére, nem is szólva a farmerekről, akik nyíltan lázonganak megrövidítésük ellen. Akár hajszra, akár csára fordította az elnök a szekere rúdját, akár ablakon szórta ki a pénzt, akár a ládafiába rejtette azt amit igért, a munkanélküliség leküzdését és a mezőgazdaság talpraállitását sem igy, sem ugy meg nem valósította. A munkanélküliség nem akart eltűnni, akár milyen varázsigéket mormoltak a táltosok felette. Nem akart eltűnni még akkor sem, amikor a heti munkaidő huszonnyolc órára zsugorodott. És nem tűnt el azért, mert — amint a Federal Work Booard keserűen és szomorúan megjegyzi — a racionalizálás és a gepiesités hallatlan arányokban nyomul előre nemcsak az ipar. de a mezőgazdaság terén is. És valóban hátborzongást kell éreznünk, ha a fenti hatóság jelentését olvasván megtudjuk, hogy az amerikai gyárakban és farmokon az 1933 év folyamán az emberi munka hatvan százalékát tették feleslegessé az újonnan bevezetett erőmüvek. És tudomásul vesszük ugyanonnan azt is, hogy a termőterületek kor látozása szintén olyan rendszabálynak bizonyult, amely többet ártott semmint használt. Hogy egyebet ne említsünk, a gyapot ültetvényesek kötelezve lettek minden harmadik barázdát parlagon hevertetni és a müvelés alól kivont területek ellenértékeként jelentős állami segélyt élveztek. És mégis ez 1933 i aratás nem maradt el semmiben az 1932 es mögött, amely felett pedig nem őrködött az állami tervgazdaság cséplőhadarója. Az ültetvényesek u. i. a silányabb területeket hevertették parlagon, mig az államsegély arra szolgált, hogy a müvelés alá fogott termőterületeket annál gondosabban és kiadósabban trágyázhatták és igy azok hozamképességét fokozták. Ami elveszett a vámon, bejött a reven s a termésmennyiség egyáltalán nem csökkent. Mint ahogy ennek folytán nem csökkent az agrárolló téqulata sem. „Sok hűhó semmiért" — igy jellemezte G. B. Shaw Roosveit próbálkozását és megeshetik, hogy — mint annyi sokszor — a bohócoknak ie»z igaza. (lg) Idöjárésjelentés Várható időjárás a következő 24 órára: Keleti, délkeleti légáramlás, kevesebb csapadék, lassú hőemelkeaés^ Nem ér semmit a balkáni paktum — mondja Jorga Bukarest : Jorga volt román miniszterelnök a Zora cimü lap szerkesztőjének nyilatkozott a balkáni egyezményről. Kijelentette, hogy az egyezménynek semmi hasznát nem látja. Hangoztatta, hogy továbbra is olaszbarát marad és azt kívánja, hogy Románia Bulgáriával is jó viszonyban éljen. Az egyezménynek m ég a revízió kérdésében sincs se mmi haszna, mert a balkáni államok egymás közölt aligha fognak háborút kezdeni. Titulescu szerinte személyes po litikát űz s ez a legrosszabb, mert csak fecseg, ahelyett, hogy csendben dolgozna. Színház és cirkusz ízléstelen dolog holttesteken nyargalni. A napisajtó krónikásának sokszor tul kell tennie magát ezen a gondolaton, nemcsak azért, hogy az olvasóközönséget tájékoztassa, hanem azért is, hogy mindenki okuljon belfle. Pár héttel ezelőtt járt városunkban az Országos Kamaraszínház, amelynek Déri Béla volt az igazgatója. Ma már nem az, mert a kultuszminiszter — nagyon helyesen — megvonta a koncessziót. A koncesszió megvonására az szolgáltatott okot, hogy Déri Béla — ahogy mondani szokták — két helyre tartozott: fűnek és fának. A színészeknek nem folyósította fizetéseiket, aminek következtében az előadások nivótlanná váltak, a színpadon játszék piszkos gallérban, gyűrött nadrágban vezérigazgatót. vagy herceget igyekeztek megszemélyesíteni. Ezt a lehetetlen helyzetet Dáriék ittléte alkalmával is ostoroztuk. Vigasztaló momentum, hogy Dári Bála társulata nem fog többet a csabai színházban szerepelni, azonban fogalmunk sincsen arról, hogy csonka országunkban, hány Dérihez hasonló társulat élősködik a közönség jóhiszeműségéből. Éppsn ezért helyénvaló lenne, ha a szinügyi bizottság a rendes színtársulaton kivül csak olyannak adna játszási engedélyt, aki igazolni tudja, hogy tagjait rendesen fizeti. * Anélkül, hogy a szinügyi bizottság intézkedését kritizálni akarnánk, hangsúlyoznunk kell, hogy vétek volt a színházat odaadni húsvét két napján az amerikai varietének. Enyhén szólva közönséget még ugy nem csaptak be, mint ahogy a jelen esetben lóvá tették a csabai közönséget. Azok, akik művészetet vártak, legjobban csalódtak, akik pedig szórakozni akartak, szomorúan állapították meg, hogy verejtékkel szerzett pénzükért olyasmit kaptak, amit a vándorcirkuszok ostoba Augusztjai disztingváltabban adnak be a közönségnek. Nam tudjuk, kik jártak jobban, azok, akik vasárnap este voltak a színházban és a csaknem három órás műsort „élvazték" végig, vagy azok, akik hétfőn este másfél órás műsort kaotak ugyanannyiért. A közönség megrövidítése azért történt, mert az „igazgató" nem fizette ki Vidák Gyu lát, aki — nagyon helyesen — nem volt hajlandó tovább dolgozni s igy — zene nélkül több szám lemaradt. Elmúlt. Vessünk fátyolt reá. Aionban, ha a közel jövőben egy tényleg abszolút művészi értékű est alkalmával üres széksorok lesznek a színházban, ne csodálkozzék rajta senki, mert — vnló igaz — a közönséget hozzá lehet szoktatni a színházba járáshoz, de ugyanilyen módon el is lehet riasztani a színházba járástói. Ignotus Néhány szó a rádióműsorról El kell ismerni, hogy a rádió nemcsak a falusi, de a városi embernek is a legjobb barátja, a megfizethetetlen jó pajtása — volna, ha történetesen olyan műsorral szórakoztatnának bennünket, amelyre mindenki és mindenkor örömmel felfigyelne. Az is tagadhatatlan, hogy a hétről-hétre ismétlődő gyenge műsoron nincs mit csodálkozni, mert hiszen tudott dolog, hogy a rádió monopolisztikus vállalkozás s igy a 2 40 pengőt fizető rádió előfizető boldog lehet, ha bus magányéban Tiangokat hal'. Az meg éppen felemelő érzés, ha reggelenként ismétlődnek a tornagyakorlatok, amelyeket a jobb sorsra érdemes előfizető — a gyakori ismétlés folytán — jobban tudja, mint a mikrofon előtt tempót diktáló nénike. A torna kell. Arról senki sem tehet, hogy a Stúdió tornatudása annyira vérszegény, hogy hónapokon keresztül egy és ugyanazon gyakorlatokat diktálja. Dél előtt nincs műsor. Ez nem is. foni tos. De délután, amikor az elő1 fizetők zöme pihenés közben szórakozni akarna, akkor kapunk a gyakori „balelajkán" kívül mezőgazdasági előadást. Nam tudjuk, hogy a rádióelőfizetők közül hány százalék a gazdaelőfizető, da azt sejtjük, hogy ezek a gazdaelőfizetők nem a rádióból akarják megtanulni, hogy mikor kell vetni, vagy milyan mélyen kell szántani. A Stúdiónak tisztában kell lenni azzal, hogy a rádióelőfizetők csak egyet akarnak : Szórakozni. De nemcsak a szórakoztatás hiányét érezzük. Az újságot olvasó rádióelőfizető nap-nap után arról is kénytelen meggyőződni, hogy azokat a híreket, amelyeket délutáni lapjában olvasott, azokat a Stúdió este 10 órakor, mint friss híreket továbbítja. E sorokkal nem célunk rádióellenes propagandát kelteni, ámde önkéntelenül is ajkunkra tolul a kérdés, hogy mire fordítják azt a sok-sok 2 40 pengőt, amelyek havonta befolynak. Mert ebből a hatalmas összegből — szerény számitásunk szerint — lehetne hétről-hétre olyan műsort összeállítani, amely az általános elégedetlenség helyett, az előfizetők megelégedését váltaná ki. Végül idekívánkozik az is, hogy a hosszantartó gramofonlemezek leadása közt alig találunk egykét magyar dalt. Arra igazán nem gondolhatunk, hogy a külföld ilyen módon csinálna propagandát — a rádión. Beck lengyel külügyminiszter Bukarestbe utazik Bukarest: B®ck lengyel külügyminiszter éDrilis végén, vagy május elején Bukarestbe utazik. •üU

tf

unt

Tvi . ^gawtfwwMt Gyárfás Elemér ma is felszólal a román szenátusban Bukarest : A román képviselőház 18 órá hosszat ecrvfolvtában tartó ülése után hajnali 4 órakor megszavazta a mezőgazdasági és vároM adósságok csökkentéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat ellen csak egy képviselő szavazott. Ma délelőtt a szenátus is megkezdi a javaslat tárpvalésát A magyar óért nevében Gyárié* Elemér szólal fel. Kifogásolni fogja, hogy a javaslat nem eléggé széleskörű, nem terjed ki minden fidósra, a párt azonban megszavazza a javaslatot. m»rt m^g igy is érezhető könnyítéseket okoz a gazda3ági életben. Az angol munkásság nem csatlakozik a szovjet internacionálehoz London: A független angol munkáspárt elhatározta, hogy nem csatlakozik a szovjet internacionalehoz. Magyar diákok Rómában Róma: A magvar nemzeti diákszövetség küldöttsége, amely a fasiszta egrvetemi hallgatók vendégként Rómában tartózkodik, ma reggel 9 órakor megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékét. Délután Stracehoz, a fasiszta párt főtitkáréhoz hivatalosak, holnao valószínűleg Musszelini fogadja a magyar diákokat. Havannában ismét kitört a forradalom Havannából jelentik, hogy a szélsőbaloldaliak forradalmi megmozdulásba kezdtek. Felgyújtották a gépkocsiraktárt s éltalános zavart idéztek elő. A katonaság igyekezett elfojtani a lázongást, de ezideig eredménytelenül. A halottak száma eddig 11, mig a sebesültek száma meghaladja a százat. Április 9-én tart ülést a közigazgatási bizottság Korossy György főispán elnöklete alatt április 9-én, hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel tartja meg rendes havi ülését Békésmegye közigazgatási bizottsága, amelyen a szokásos jelentéseket tárgyalják. A törvényhatóság kisgyülését pedig április 10-én, kedden délelőtt 9 órára hivta össze Korossy György főispán. A kisgyűlés tárgysorozatán több fontosabb vármegyei ügy kerül tárgyalásra.