Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-05 / 75. szám

1934 április 1 BEKESMEGYE1 KÖZLÖNY Tletn igaz, hogy a húsvéti ünnep a po­litikában is csak két napig tart. ÍREK Ezen a hátén Réthy, Südy és Dolesch gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Változások az orosházi és a békési főszolgabiróságon. Az orosházi járás föszolgabiróiógának lisztikarában május elsején válto­zás történik. Korossy Gvörgy fő ispán ugyanis Marsall Ferenc dr. tb, főszolgabírót Békésre, az ot tani főszolgabirósághoz helyette .át és helyette Békésről Forgách Bála tb. főszolgabírót osztotta be szolgólattételre. — 33 százalékos utazási ked­vezmény Budapestre április 7-től ápr. 15-ig. Igazolványok a Menet­jegyirodában kaphatók. — Gyermeknyaralt itás. A bé­késcsabai szegény iskolás gyer­mekek nvaraltatására dr. Pollner Aladár 10 pengőt adományozott. — Az Aurora kör V, bérleti hangversenye ápr. 9-én esta fél "9 kor lesz a Városi Színházban. Az est szereplői Hannover György hegedűművész a Budapesti Hang­versenyzenekar koncertmestere és Engel Iván. Műsorukon Mozart, Beethoven, Schubert, Ravel, Bar­tók stb. szerepelnek. — A Kereskedelmi Csarnok választmányi ülése. A Kereske­delmi Csarnok választmánya folyó hó 5-én, csütörtökön este fél 9 órakor ülést tart. Az ülésnek leg­fontosabb tárgya a vendédői- és szállodai üzem házikezelésbe való vételével kapcsolatos teendők és a házbizottság, továbbá az üzemi bizottságok megatakilása. Tekin­tettel a fontos tárgyra, pontos meg­jelenést kér az elnök. — Az Aurora kör második irodalmi estje ápr. hó közepén lesz, amelyen Schöpflin Aladár a kiváló kritikus és szindarabiró fog előadást tartani. — Bombák robbantak Bulgá­riában. Szófia: A Dél Bulgáriában fekvő Madan községben a húsvét hétfőre virradó éjszaka bomba­merényletet követtek el. A tette­sek Musev földmives lakásába három nagy bombát dobtak. A bombák majdnem teljesen elpusz­tították a házat. Musevet és fele­ségét súlyos sérülésekkel emel­ték ki a romok közül. Az asz­szonynak egyik karját az e?yik bombaszilánk letépte. A rendőrség a helyszínen elfogta a két tettest, akik mindketten falubeliek és ál­lítólag személyi bosszúból követ­tek el merényletet. — A vonat elé vetette magát egy vásárhelyi földműves. Katona Sándor 25 esztendős hódmezővá­sárhelyi földműves a vonat elé vetette magát, melynek kerekei halálra gázolták. Tettének oka ismeretlen. Suvich vasárnap utazik Londonba Páris: Az Echo de Paris lon­doni értrsülés alapján azt irja, hogy Suvich olasz külügyi állam­titkár vasárnapra bejelentett lon­doni utazásának célja az, hogy tájékoztassa az angol kormányt Olaszország középeurópai törek­véseiről. Lehetséges, ho;?y Suvich láto2atá3a Dollfuss j. londoni útját készíti elő. Djlfuss kancellár hír szerint április 16 án a londoni osztrák kiállítás megnyitása al­kalmából Londonba utazik. Istambul lesz a balkáni unió székhelye Athén: A balkánértekezlet ta- | balkáni népek parlamentje és tár­nácsa elhatározta, hogy az érte- sadalmi uniója néven nevezik el kezlet szervezetét a jövőben a I é* állandó székhelye Istambul lesz. Háború vagy béke? Irta: Verő Henrik Ez a probléma ma aktuálisabb mint valaha, azt érezzük mi sok­sok milliónyian, akik az 1914 — 1919-es világháborút végigéltük, már tapasztalaiból tudjuk, hogy az államok által szorgalmasan, semmi áldozatot nem kiméivé összegyűjtött puskapornak egyszer­re robbannia kell — kifelé — mert ha ez a fegyverkezési verseny a végtelenségig menne igy tovább, az államok gazdasági összerop­panásának kellene bekövetkeznie. Ebben az atmoszférában sokan foglalkoztak a világbéke megol­dásának lehetőségén, köztudomásu különben, hogy a világháború után síámos ily tervezet látott már nap­világot. Az általam irt „Problémák" cim alatt román és magyar nyelven már megjelent (a francia kiadás sajtó alatt) könyv szintén a világ­béke megteremtését tárgyalj* — esy eddig teljesen ismeretlen meg­oldásilehetőség keretében. Ugyanis a könyvet olvasva teljesen uj fo galmakkal ismerkedik meg az ol­vasó. A „Problémák"-ról, amely csak 1934 január végén hagyta el a sajtót, hasábos kritikákat irtak már eddig is. Sajnálattal kellett konsta­tálnom, hogy a kritikusok egy része nem értette meg az intenciómat. A Problémák megírásával egyálta­lában nem volt célom, hogy mától kezdve az összes diploma­ták a leszerelés és világbéke kér­dését a könyvben körvonalozott elvek szerint oldják meg. Nem, célom egészen más volt. A Problémák megírásával csu­pán az volt a szándékom, hogy az emberek minél nagyobb tömege foglalkozzék a világbéke megol­dásának problémájával, eléje tár­ván egy szimpatikus, lehetőleg mindenkit kielégítő megoldási mó­dozatot, ezzel közvetve rábírjam őket, hogy hivei legyenek a tár­gyilagos, igazságos és főleg humá­nus békének. Első pillanatban ta­lán szerénytelennek látszik a szó banforgó kívánság. Azonban az a széleskörű érdeklődés, ami a Prob­lémákkal szemben, a kiadástól eltelt alig néhány hét alatt mutat­kozik, feljogosít annak feltétele­zésére, hogy ha egyébbel nem is, de egy gyakorlati eszme téglada­rabjával magam is hozzájárultam a világbéke várának felépítéséhez. Különbsn a Problémák tartalma röviden a következő : A „nemzetközi csere-párhadsereg" Es a furcsa uj fogalom : a hi­vatást továbbképző és biztonsági csere-oár sereg. Amit ugy képzelek el, hogv a leszereléssel egyidejűleg, vagy at­tól függetlenül is minden állam besorozná a lakossá? egv száza­lékát éíy különös hadseregbe, amelynek csak hívsásukban már teljesen iskolázott 18—30 év kö­zötti férfiak lennének taerjai. tehát tanulmánvaikat befejezett orvosok, mérnökök, ügvvédek. ÍDarosok. stb. A besorozottak az első hat hónap­ban, habár kaszárnyába laknának, nem szakítanák félbe rendes hi­vatásukat sem, csak éppen délelőtt kapnának kimondottan sportszerű testnevelést, idseen nyelveket ta­nulnának és megismerkednének az újfajta intézmény lénvegével. A hat hónBp elteltével valameny­nvit kiküldenék három évre különböző országokba, illetve azon államokba, amelvek az ui intéz­ményhez csatlakoztak. Külföldön ezek a cserekatonák az etaő év­ben azzal töltenék az idejüket, hogy reggel katonatisztek veze­tése alatt sportszerű kiképzést kap­nának, délelőtt tanulnák az illető ország nyelvét, földrajzát, történe­tét, gazdasági konstrukcióját, dél­után pedis rendes hivatásuknak élnének. És nehogy ez a csereki­küldés túlságosan megterhelje bár­mely állam büdzséjét is, törvénv kötelezné a csatlakozott országok vállalatait, hotry bizonvos számú cserepárt rendes fizetéssel alkal­mazzon. Este az idegen cserepá­rok társadalmi életet élnének, hogy alkalmuk legyen összeismerkedni az illető ország népével s annak sajátosságaival. A második évben azok a cserepárok, akiknél ez szükséges, folytatnák az elméleti kiképzést, a többi végezné a ren­des dolgát. A harmadik évben mindenki csakis a hivatásának élne. Ezzel a rendszerrel rövid tiz-husz év alatt el lehetne érni, hogy az egé3z világ ismerné egy­mást és megszokná a másikat és igy rengeteg hasznos ismeret és kölcsönös segités mellett olyan lelki kaDCSolat alakulna ki az egyes népek között, amely lehetetlenné tenne minden háborús súrlódást köztük. Az uj Népszövetség A cserepár intézményének ez azonban csak egyik oldala. Mert az igy lelkileg összhangolt tömegek tulajdonképpeni feladata a világ­béke biztonságának megvédése lenne. A könyv abból az egyszerű, de kézenfekvő elgondolásból indul ki, hogy a magánfelek közli kon­fliktusokban ez ember időtlen idők óta belenyugodott abba, hogy alá­vesse matját egy bi'ói fórum dön­tésének. Miért ne lehetne ugyanezt az elindulási módot bevezetni? A hágai nemzetközi döntőbíróság és maga a Népszövetség már vala­melyes kezdet ebben az iránvban, de Hágának nem áll rendelkezé­sére semmiféle végrehajtó hata­lom, a Népszövetségnél meg az a baj, hogy a döntéssel elégedet­len fél esryszerüen otthagyja fa­képnél. Ezek helyébe a könyv olyan nemzetközi jogokból szer­kesztett törvénykönyv alapjón Ítél­kezne rendes bírói eljárással. Min­den világrész kap na egy ilyen fő­törvényszéket. am elynek az egyes fővárosokban kire ndeltségei len­nének. A biróság ítéleteinek és rendelkezéseinek végrehajtását — nem amint a franciák javasolták, hogy nemzetközi katonaság, hanem — nemzetközi csendőrség garan­tálja. Ezt a csendőrséget minden ország lakosságának arányában a cserepárokból szerveznék meg és a modern technika minden vív­mányával szerelnék fel. Vád alá helyezett államok Az eddigi konferenciák kimu­tatták, hogy minden fegyverkezés legfőbb akadálya a hatályos el­lenőrzés lehetetlensége. Ez az ellenőrzés azonban nagyszerűen megvalósítható a cserepárok be­avatkozása révén. Tudvalevő, hogy minden államban az odaküldött idegen cserepárok hivatalból benn ülnének minden iparvállalatnál és intézménynél, tehát azonnal módja volna észrevenni, ha va­lamelyik ilyen gyár vagy intézmény háborús célokra alkalmas eszkö­zöket állit elő vagy csak tervez. Est a cserepórok azonnal jelente­nék a nemzetközi törvényszék ot­tani kirendeltségének, amely hely­színi kiszállással megállapítaná, hogy a feljelentés igaz-e vagy sem. Ha nem igaz, akkor nem is emel­nek vádat az illető gyár, illetve állam ellen, hanem eljárás indul meg a gyanusitók ellen. De ha a vád beigazolódik, az illető államot vád alá helyezik. Ennek azonnal kellemetlen következményei lehet­nek és pedig az, hogy az idegen cserepárok parancsot kapnak az illető ország elhagyására és ugyan­akkor a saját cserep árjait külföl­dön őrizetbe veszik, vagy depor­tálják. Amennyiben az illető ál­lam nem engedné ki az idegen cserepárokat, a nemzetközi csend­őrség akár fegyveres beavatkozás­sal is kényszerítené erre. A vád alá helyezett állam ellen rendes bírói eljárást folytatnak le. Képletesen tíz őrizetbe vett cse­repárat ültetnének a vádlottak padjára. Ha a tárgyalős során a vád alá helyezett állam kormánya nem azonosítja magát a vádat ké­pező cselekménnyel és igazolja, hogy semmi köze nincs az inci­denshez, akkor felmentik. E llen­kező esetben elitélik. Az ítélet szólhat a világon mindenütt talál­ható saját cserepárjainak elzárő­sára, nagyösszegü birságra, vagy súlyosabb esetekben bojkottra, amelyek végrehajtását a nemzet­közi csendőrség biztosítaná. Esen az u'on a renitens országoknak hamarosan elmenne a kedve at­tól, hogy kalandokkal veszélyez­tessék a világbékét. Ez röviden a tartalma a Prob­lémáknak, amely eddig három nyelven : francia, román és ma­gyar nyelven kezdte meg a pá­lyafutását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom