Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-05-13 / 107. szám
1934 május 13 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 t int Irta : Líng Ida Fekete fenyőfák koszorújában néma bérc-bálványok között sötét tengerszem hallgatja a messzibe halt vihart • . . A hóesés hideg pillangói remegnek a fákon, -mint játékos álom a szempillákon ,.. Haragos arcú szikla-óriás barnult homlokén ,-pihen a hó és a hold sugára .. . A szilt szélén álom-halott a csend s hallgat a virágtalen világ. ;OIy végtelen itt a csend, mintha az Isten, a nap és az idő '.megállt volna egy percre, hogy gyógyító fénycseppjeit széjjel hintse .a vérhullotta föld sebei fölöttLegyőzött betegségek Irta : Bársony Elemér, v- népj. miniszter. Ma, amikor az orvostudomány állandó fejlődése igen sok betegséget gyűrt maga aló, nem lesz érdektelen rámutatni arra, hogy 1000 év alatt milyen ragályos betegségek pusztítottak hazánkban. Európában 1071—1089-ig rettenetes betegség pusztított, amit a történet irók „Ignis sacer pestis ignea" néven neveztek el. Ez a betegség hazánkat sem kímélte meg 6 akik azt megkapták, azoknak végtagjai először teljesen megieketedtek, majd elhaltak. A betegségből nagyon kevesen gyógyultak fel, de azok is ugy, hogy kezüket, lábukat elvesztették. A tatárok rablásai után 1242Jben hazánkban éhínség uralkodott, aminek a következménye az volt, hogy a pestis ezrével pusztította el az embereket. Pethő Gergely „Magyar Krónika" cimü munkájában és azután Turóczy a maga történelmi könyvében is megírja, hogy olyan nagy volt az éhínség, hogy önkívületi állapotban egymást öldösték az emberek. Érdemes megállapítani, hogy pestis alatt mit is értettek elődeink. Valószínű, ho«y ez gyűjtőfogalom volt s minden olyan betegséget, ami heves kórtünettel, gyors és teljes kimerüléssel járt. ragályos volt és végül halólt okozott, pestisnek neveztek. A XI. századtól, tehát a keresztes hadjáratoktól kezdve pestis alatt a hólyagos himlőt értették. Ez olyan méretekben pusztított Európában, hogy a történetírók félmillióra becsülik a hólyagos himlőben rövid idő alatt elhaltak számát. A XIII. században uj és rettenetes betegség, a lepra pusztított Európában. Ez fájó bőrkiütéssel kezdődött, majd undorító fekéllyé vált s lassanként az egész testet elroncsolta. A betegségben szenvedők elvesztették orrukat, füleiket, testükön vörös foltok voltak, terjes, doboru, sötétszürke varrakkai petyegtetve. Kezükön, mint minden pillanatban lemáló rész, lógtak az ujjaik, amelyeket a legkisebb ütésre is elvesztettek. Rendszerint süketek és vakok lettek és fogatlan szájukból értelmetlen gagyogó hörgésként tört ki a beszéd. Ez a rettenetes betegség, amit az orvosok gyógyítani nem tudtak, annyira elterjedt Európában, hogy 19.000-re rúgott a bélpoklos kórházak száma. A XI., XII. és XIII. században nálunk is voltak bélpoklosok. Szt, Lászlónak egy 1082 ben kelt okmánya megemlékezik „A bélpokAjánlunk saját készítésű nyári férfiingeket nyolc kü'önféle kivitelben, nyári mosoés tropikál férfi szöveteket ULFINMRUHAZ • • losok útjáról". Szt. István legendájában szintén előfordul, hogy koporsójának felnyitásakor a bélpoklosok tiszta bőrűvé változtak. Budavéros „Statútumainak" 344. §-a szintén megemlékezik a bélpoklosokról. 1348 ban újra döghalál uralkodott nálunk, amit „fekete hálálnék" „mors nigra"-nak neveztek. 1375 ben uj betegség lépett fal a „Chorea Ssrcti Johannis". Ismertető jele az volt, hogy akik e görcsökben nyilvánuló betegséget megkapták, addig táncoltak, izmaik addig rángatóztak, mig elájultak. Ez ájulásnak sokszor halál volt a vége. 1494 ben uj és következményeiben az eddiginél is rettenetesebb betegség támadt az emberiségre. Á bujakór volt ez, amely most is rengeteg áldozatot sz*d s amelynek pusztításáról dr. Csordás Elemér, Budapest Székesfőváros tisztifőorvosa éppen a napokban festett megdöbbentő képet. Mint érdekességet emiitjük meg, hogy abban az időben a bujakór a levegőn, a vizén ót, tehát a fürdő közvetítésével is fertőzött s csak jóval később kötődött meg ugy, hogy a közvetlen érintkezés, tehát helyi fertőzés utján terjedt el. 1541-ben egyszerre támadt hazánkra a pestis és a vérhas. Ritius Pál fedezett fel ez ellen győívszert, emely az „Electuárium regis" nevet kapta, tekintettel arra, hogv három cjászár, mégpedig I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf eredménnyel használták. 1556-ban megint uj járvánnyal ismerkedtünk meg, amit „Febris ; casterensis"-nek hívtak s amelyben rövid idő alatt harmincezer katona pusztult el. 1709 tői 3 teljes évig újra pestis pusztított hazánkban. Ennek külön érdekessége az. hogy ekkor alakult meg az esztergomi prímás elnöklete alatt Pozsonyban az első magyar egészségügyi bizottmány, amely már rationális intézkedéseket tett a súlyos járván v leküzdésére. ^ 1791-ben fedezte fel Jenner Eduárd angol orvos a védhimlő oltási, amely egyszerre óriási mértékben szállította le a himlőben elhaltak szómát. Jenner igy az emberiség egyik legnagyobb jóitevőjévé vált 8 ezért őt az angol parlament az akkori időkben óriási összeggel. 30.000 font sterlinggel jutalmazta. 1830-ban megint uj betegség, a kolera pusztított hazánkban. A kimutatások szerint harminc év alatt négy8zázhatvanöiezer beteg közül közel kétszázezer pusztult el. Az orvosi tudomány heroikus munkával lassanként megfékezte CSABA MOZQO < Május 12, 13, szombat fél 7. fél 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 Vasárnap a 3 át»ai előadás zóna Az utolsó ischli vadászat: Régi jó idők Történik I. Ferenc ]ózsef idejében Bécs, S:hőnbrunn y Ischl és a bécsi Burgban Kari Ehmann, Hanci Niese Gretl Theimer, Leo Slezák Gyönyörű felvétel, külön élmény: A karácsonyi mese Szines trükkfilm MAGYAR HIRADÓ HA MEGTERHELTE A GYOMRAV, CSEPEGTESSEN KOCKACUKORRA So'sborszeszt £S SZOPOGASSA EL i HÁNYINGERE -EMELY6ESE MEGSZÜNII^ GÖRCS ÓS FÁJDALMAI ENYHÜLNEK J WMMWWMMMWMWWMWWMM a betegségeket. A különböző oltóanyagok és szérumok hatása alatt azok a betegségek, amelyek alig egy évszázaddal ezelőtt hazánk egyes részeit majdnem teljesen kipusztították, ma már le vannak srvőzve. De a harc tart tovőbbl Ha az egyik betegséget legyőzte a tudás, jön az uj ellenség a maga ismeretlen pusztító bacillusaival. Alig, hogy megfékezte Silvarsan a vérbajt, itt van már az uj, hatalmas ellenség, a rák. Fontos tehát, hogy a tudósok kutató munkájával szerves egészet képezzen a jó közegészségügyi szolgálat. Ezért fontos az is, hogy megzabolázzák azokat a kuruzslókat és drogéristákat, akik minden tudás és lelkiismeret nélkül belekontárkodnak az orvosok és gyógyszerészek munkakörébe. Eltűnt egy gyomai gazda Kurchió László gyomai földműves kerékpárral azzal távozott e! lakásáról, hogy kimegy a Gyoma határában lévő tanyájukra. Azóta azonban sem a tanyán, sem a gyomai lakásukon nem jelent meg. Pár napra rá Gyema északi részén, a Hármas Kőrös folyó hídján megtalálták a kerékpárját, így alapos a gyanú, hogy Kruchió öngyilkossági szándékból a Kőrösbe ugrott. Személyleirása : Született 1904. julius 13 ón, 165 cm. magas, arca kerek, szeme kék, haja barna, jobb karján égési sebhely. Ruházata : Szürke ceig kabát, ugyanolyan csizmanadrág, csizma, szürke kalap, fehér vászoning és alsónadrág. Összes építési anyagok oltott mész legjobb minőségben, legolcsóbb árban, homlokzat és lábazati disztégla, fayence, keramit, stb. lapok, samotáru gyári áron kapható Werner Edéné és társa telepén Andrássy-ut 27. szám Beliczey utca sarok.
