Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám
1934-01-16 / 11. szám
1934 január 16 Ara 10 fillér Kedd 61. évfolyam 11. szém BEKESME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP E* őfize*ési dijak • Helyben es vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Pétdányonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. nKinr ru iiuer yinjAJViruirLmTmfruvifi i^^ 1 it * - •" * •" •' •' Ankét volt a kultuszminiszternél az állástalan diplomások érdeké, ben. Már éppen ideje volt. Az állástalan diplomások szá2ai és ezrei régóta zokognak, régóta keseregnek. Szüntelenül, meg-megujuló erővel hangoztatták, hogy történjék már végre valami érettük is. Mert szónokolni sokat szó nokoltak róluk. Ebben a szerencsétlen országban talán nincs is olyan politikus, aki beszé dei során ne tért volna ki az állástalan diplomások szomorú sorsára s ne követelte volna az állástalan diplomások megsegítését. A szónokok tarsolyában az állástalan diplomások tragikus helyzete és tömege volt az a csodaszer, mellyel mindenkor fel lehetett hangolni a hallgatóságot. »Mert ti vagytok a nemzet jövője" — szokták mondani a szónokok. De a «nemzet jövője" a szép és felette hangzatos szónoklatokon kivül más egyebet sose kapott. Mert, ha egy állástalan diplomás felbátorodva a sok di csérettől, a szürke, ünneplésmentes napokon bekopogtatott a méltóságos urak szobájába (ha ugyan addig felkerülhetett) s ha a méltóságos uraknak előadta bajait és segítséget kért, akkor azt tapasztalta, hogy a méltóságos urak csak a szószékről szeretik őt, csak a szószékről tekintik őt a „nemzet jövőjé"-nek. Sok szomorú tapasztalata van a diplomás ifjúságnak, mely hosszú évek alatt megtanulta azt, hogy a pártpolitikai szónokoktól nem várhat semmit A keserű csalódás egy nagy, roppant táborba tömöritette az eddig külön-külön lázongó állástalan diplomásokat, akik mostmár magához a kormányhoz fordultak bajaikkal. Hóman Bálint kultuszminiszter most hóna alá akar nyúlni a diplomás ifjúságnak. Ankétra hivta össze a gyárosokat, hogy velük beszélje meg, miképpen lehetne segíteni az elesett intelligens fiatalságon. A gyárosok helyeselték a kultuszminiszter elgondolását s Ígéretet rétiek, hogy saját hatáskörükben mindent megtesznek az állástalan diplomások elhelyezése érdekében. Rendben van. Ezt örömmel olvassa az állástalan diplomásokkal együtt mindenki ebben az elszegényedett országban. Csak aztán az ankétezést s az ígéreteket tett, komoly tett is kövesse, mert a „nemzet jövője" nem akar örökké „nemzet jövője" lenni, hanem szeretne, sürgősen s miharsbb beleilleszkedni a nemzet mostani, jelen életébe. A békésmegyei iparosság lyillése táviratilag üdvözölte Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi minisztert A békésmegyei iparoaság körzeti j gyűlése vasárnap volt Békésen. A j gyűlésen megjelentek a megye iparosai és a kissé hosszura nyúlt gyűlés lefolyásét mindvégig türelemmel, figyelemmel kisérték. Egy-egy beszéd kapcsán voltek hevesebb közbeszólások is. Az elkeseredésnek, a bizalmatlanságnak szomorú hangjai jutottak el füleinkhez, ami élénken tükrözteti vissza az iparosság túlnyomó részének tarthatatlan helyzetét. Bérmilyen fójdalmes, elszomorító jelenség ez a kifakadás, ennek be kellett következnie és — ahogy az egyik illusztris szónok mondta — ha a gyors segitség meg nem érkezik, akkor súlyos katasztrófáktól lehet tartani. A gyűlés lefolyásétól tudósításunk a követkoző: A zsúfolásig megtelt békési ipartestület nagytermében összesereglett iparosok között megjelent Békéscseba, Gyula, Szarvas, Orosháza es Mezőberény iparossága. A gyűlésnek érdekességet adott, hogy megjelentek Körmendy Mátyás országgyűlési kepviselö, Papp József, az IPOK elnöke, dr. Lippay István, az IPOK igazgatója, Moldoványi János, a békési járás főszolgabírója. Forgách Béla tb. főszolgabíró és Kiss B. Mihály főjegyző. Békéscsabáról jelen voltak: Kovács Mihály, az Ipartestület örökös tiszteletbeli elnöke, Elekes Gyula ipartestületi jegyző, Suhajda András kocsigyártó, Kauczil Emil kárpitos, Dorn István mérnök, Leelőssy Albert asztalos, Irimy Illés és Nyilas András. A gyűlést Kiss M. Lajos, a békési ipartestület elnöke nyitotta meg. Megnyitójában üdvözölte a megjelent illusztris vendégeket. Moldoványi János, a járás főszolgabírója üdvözölte a megjelenteket, majd kijelentette, hogy tudja, érzi az iparosság katasztrofális helyzetét, azonban Istenbe vetett hittel, bizalommal tekintsünk a közel jövőbe, amelynek meg kell hozni az emberibég sorsában beálló, eredményes javulást. A tetszéssel fogadott beszéd ütőn Kovács Mihály tiszteletbeli elnök üdvözölte a vendégeket. Röviden vázolta a szervezés munkájának eddigi eredményét, amelyek csaknem száz százalékig Papp József einök érdemei, aki mindenkor önzetlenül és nem minden eredmény nélkül munkálkodik a kézműves iparosság érdekében. Papp József, az IPOK elnöke nagy csendben kezdte meg beszámolóját. Az egybegyűltek általános figyelem közepeit lesték a szavakat arról a küzdelemről, amelyet Papp Józsefnek ki kellelt fejteni. Nem volt könnyű dolog — mondotta — az adózás terén elért eredményeket kiharcolni és az OTI hátralékoknak részletekben való törlesztése, valamint a tatarozási hitelnek 6 millió pengőről 15 millió pengőre való felemelése, de — megismerve az iparosok jogos kérelmét — készséggel csatlakozott hozzám Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi miniszter. (Zajos éljenzés.) Majd arra intette az iparosságot, hogy ha további eredményeket óhajtanak elérni, akkor hagyjanak fel eddiei magatartásukkal, folytonos széthúzásukkal, ne nehezítsék meg amugyis nehéz helyzetet, hanem összefogva, egymásnak testvéri jobbot nyújtva, álljanak mellé. A zajos tapssal fogadott beszéd ulán Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Megköszönte a szivea fogadtatást. Nagy szükség van ma az egyetértésre, hogy a lehetetlen világgazdasági helyzeten keresztül törjük magunkat. Kutatják, keresik azt az utat, amely a legmegfele lőbb lenne a haladás elérésére, amelyet az iparosságnak nem téllenül, hanem felkészülve kell várni. Szomorú jelenség, hogy az iparosság kicsinyes szempontokért feláldozza az iparosság érdekeit. Ha előfordul, hogy egy-egy iparosnak sikerül a többi közül kiemelkedni, akkor az iparosság arra törekszik, hogy visszarántsa elhivatott iparostérsát. Egy másik nagy baj, hogy az iparosság érdekei nincsenek kellőképen képviselve a parlamentben. Ez pedig nagy baj. Ennek tudható be, hogy a különféle elakulatok, szövetkezetek élére nem gyakorlati és nem szakemberek kerülnek. Lehet-e ilyen módon csodálkozni, hogy minden ilyen, egyébként üdvös intézmény súlyos ráfizetés után megszűnik. Beszélt a kisipari hitelről, amely —• jóllehet — az első pillanatban nevetségesnek látszik, azenban ha komolyan, mélyebben gondolkozunk, akkor elismeréssel kell adóznunk a kormányzatnak a kisipari hitel létrehozásáért. Összetartásra hivtd fel az iparosságot, mert a most következő idők még az eddigieknél is nehezebbek lesznek és ha az iparosság széthull, könynyen katasztrófákat idézhetnek elő. Hosszantartó, zajos tapsvihar kisérte Körmendy Mátyás beszédét, melynek elhangzása után Lippay József dr., az IPOK igazgatója beszélt az ipartestületek megreformálásáról. Majd rátért arra, hogy az adóhátralékok tulajdonképen azért állottak elő, meri túladóztatás van. Beszéde kapcsán rátért a kontárkérdésre, a nagytőke tulkapáséra, valamint az Ipartestületi Szék mielőbbi megalakítására. Utána Elekes Gyula ipartestületi jegyző olvasta fel az elmúlt évről szóló jelentést. Nyilas András arról beszélt, hogy az iparosság helyzete nem javult, hanem rosszabbodott. A vezetőséget arra kérte, interveniáljanak a kormánynál, hogy a közmunkákat azonnal indítsák meg, mert az iparosság szomorú helyzetén csak ugy lehet segiteni, ha a munkanélküli nagy tömegeket újból fogyasztóképessé teszik. Az iparosság munkájának értéke évről évre lefelémenő tendenciát mutat, ezzel szemben az adók emelkednek. Ilyen körülmények között el lehet-e képzelni, hogy a felgyülemlett adóhátralékok és OTI tartozások a 24 százalékos kamatokkal kiegyenlítést nyerjenek ? Nagy, elkeseredett vitát provokáltak a különféle indítványok. Ezek között elsősorban a csabai Irimy és Olláry cég indítványa, mely oda konkludál, hogy egyesek, akik kellő tőkével rendelkeznek, férfiruhék készítésével is foglalkoznak és ezáltal lehetetlenné teszik az amugyis vergődő kisiparosság fennmaradását. Végülis ugy határoltak, hogy illetékes helyen kérni fogják az idevonatkozó 47. szakasz teljes eltörlését. Némi módosítással elfogadták a Gyulai Ipartestület 6 indítványát, a Békési, Orosházi Ipartestületek indítványait, mig a Kauczil és Bielik cég indítványát levették a napirendről. Több felszólalős után parázs vita indult meg Kovács Mihály indítványával kapcsolatban is. Kovács Mihály ugyanis azt indítványozta, hogy az IOKSz igazgatósági helyét Papp Józseffel töltsék be. Szükségét érzi enneti, azért is.
