Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-16 / 11. szám

1934 január 16 Ara 10 fillér Kedd 61. évfolyam 11. szém BEKESME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP E* őfize*ési dijak • Helyben es vidéken postán küldve ne­gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Pétdányonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. nKinr ru iiuer yinjAJViruirLmTmfruvifi i^^ 1 it * - •" * •" •' •' Ankét volt a kultuszminiszternél az állástalan diplomások érdeké, ben. Már éppen ideje volt. Az állástalan diplomások szá­2ai és ezrei régóta zokognak, régóta keseregnek. Szüntelenül, meg-megujuló erővel hangoz­tatták, hogy történjék már végre valami érettük is. Mert szónokolni sokat szó nokoltak róluk. Ebben a sze­rencsétlen országban talán nincs is olyan politikus, aki beszé dei során ne tért volna ki az állástalan diplomások szomorú sorsára s ne követelte volna az állástalan diplomások meg­segítését. A szónokok tarsolyában az állástalan diplomások tragikus helyzete és tömege volt az a csodaszer, mellyel mindenkor fel lehetett hangolni a hallga­tóságot. »Mert ti vagytok a nemzet jövője" — szokták mondani a szónokok. De a «nemzet jövője" a szép és felette hangzatos szónokla­tokon kivül más egyebet sose kapott. Mert, ha egy állástalan dip­lomás felbátorodva a sok di csérettől, a szürke, ünneplés­mentes napokon bekopogtatott a méltóságos urak szobájába (ha ugyan addig felkerülhetett) s ha a méltóságos uraknak előadta bajait és segítséget kért, akkor azt tapasztalta, hogy a méltóságos urak csak a szó­székről szeretik őt, csak a szó­székről tekintik őt a „nemzet jövőjé"-nek. Sok szomorú tapasztalata van a diplomás ifjúságnak, mely hosszú évek alatt megta­nulta azt, hogy a pártpolitikai szónokoktól nem várhat sem­mit A keserű csalódás egy nagy, roppant táborba tömöritette az eddig külön-külön lázongó ál­lástalan diplomásokat, akik mostmár magához a kormány­hoz fordultak bajaikkal. Hóman Bálint kultuszmi­niszter most hóna alá akar nyúlni a diplomás ifjúságnak. Ankétra hivta össze a gyá­rosokat, hogy velük beszélje meg, miképpen lehetne segí­teni az elesett intelligens fiatal­ságon. A gyárosok helyeselték a kultuszminiszter elgondolását s Ígéretet rétiek, hogy saját ha­táskörükben mindent megtesz­nek az állástalan diplomások elhelyezése érdekében. Rendben van. Ezt örömmel olvassa az állástalan diplomá­sokkal együtt mindenki ebben az elszegényedett országban. Csak aztán az ankétezést s az ígéreteket tett, komoly tett is kövesse, mert a „nemzet jö­vője" nem akar örökké „nem­zet jövője" lenni, hanem sze­retne, sürgősen s miharsbb beleilleszkedni a nemzet mos­tani, jelen életébe. A békésmegyei iparosság lyillése táviratilag üdvözölte Fabinyi Tihamér dr. keres­kedelmi minisztert A békésmegyei iparoaság körzeti j gyűlése vasárnap volt Békésen. A j gyűlésen megjelentek a megye iparosai és a kissé hosszura nyúlt gyűlés lefolyásét mindvégig türe­lemmel, figyelemmel kisérték. Egy-egy beszéd kapcsán voltek hevesebb közbeszólások is. Az elkeseredésnek, a bizalmatlanság­nak szomorú hangjai jutottak el füleinkhez, ami élénken tükrözteti vissza az iparosság túlnyomó ré­szének tarthatatlan helyzetét. Bérmilyen fójdalmes, elszomo­rító jelenség ez a kifakadás, en­nek be kellett következnie és — ahogy az egyik illusztris szónok mondta — ha a gyors segitség meg nem érkezik, akkor súlyos katasztrófáktól lehet tartani. A gyűlés lefolyásétól tudósítá­sunk a követkoző: A zsúfolásig megtelt békési ipar­testület nagytermében összesereg­lett iparosok között megjelent Bé­késcseba, Gyula, Szarvas, Oros­háza es Mezőberény iparossága. A gyűlésnek érdekességet adott, hogy megjelentek Körmendy Má­tyás országgyűlési kepviselö, Papp József, az IPOK elnöke, dr. Lippay István, az IPOK igazgatója, Mol­doványi János, a békési járás fő­szolgabírója. Forgách Béla tb. fő­szolgabíró és Kiss B. Mihály fő­jegyző. Békéscsabáról jelen voltak: Kovács Mihály, az Ipartestület örökös tiszteletbeli elnöke, Elekes Gyula ipartestületi jegyző, Suhajda András kocsigyártó, Kauczil Emil kárpitos, Dorn István mérnök, Leelőssy Albert asztalos, Irimy Illés és Nyilas András. A gyűlést Kiss M. Lajos, a bé­kési ipartestület elnöke nyitotta meg. Megnyitójában üdvözölte a megjelent illusztris vendégeket. Moldoványi János, a járás fő­szolgabírója üdvözölte a megje­lenteket, majd kijelentette, hogy tudja, érzi az iparosság kataszt­rofális helyzetét, azonban Istenbe vetett hittel, bizalommal tekintsünk a közel jövőbe, amelynek meg kell hozni az emberibég sorsában be­álló, eredményes javulást. A tetszéssel fogadott beszéd ütőn Kovács Mihály tiszteletbeli elnök üdvözölte a vendégeket. Röviden vázolta a szervezés mun­kájának eddigi eredményét, ame­lyek csaknem száz százalékig Papp József einök érdemei, aki minden­kor önzetlenül és nem minden eredmény nélkül munkálkodik a kézműves iparosság érdekében. Papp József, az IPOK elnöke nagy csendben kezdte meg beszá­molóját. Az egybegyűltek általános figyelem közepeit lesték a szavakat arról a küzdelemről, amelyet Papp Józsefnek ki kellelt fejteni. Nem volt könnyű dolog — mondotta — az adózás terén elért eredmé­nyeket kiharcolni és az OTI hát­ralékoknak részletekben való tör­lesztése, valamint a tatarozási hi­telnek 6 millió pengőről 15 millió pengőre való felemelése, de — megismerve az iparosok jogos ké­relmét — készséggel csatlakozott hozzám Fabinyi Tihamér dr. ke­reskedelmi miniszter. (Zajos éljen­zés.) Majd arra intette az iparos­ságot, hogy ha további eredmé­nyeket óhajtanak elérni, akkor hagyjanak fel eddiei magatartá­sukkal, folytonos széthúzásukkal, ne nehezítsék meg amugyis nehéz helyzetet, hanem összefogva, egy­másnak testvéri jobbot nyújtva, álljanak mellé. A zajos tapssal fogadott beszéd ulán Körmendy Mátyás ország­gyűlési képviselő emelkedett szó­lásra. Megköszönte a szivea fo­gadtatást. Nagy szükség van ma az egyetértésre, hogy a lehetetlen világgazdasági helyzeten keresztül törjük magunkat. Kutatják, keresik azt az utat, amely a legmegfele lőbb lenne a haladás elérésére, amelyet az iparosságnak nem tél­lenül, hanem felkészülve kell várni. Szomorú jelenség, hogy az iparos­ság kicsinyes szempontokért felál­dozza az iparosság érdekeit. Ha előfordul, hogy egy-egy iparosnak sikerül a többi közül kiemelkedni, akkor az iparosság arra törekszik, hogy visszarántsa elhivatott ipa­rostérsát. Egy másik nagy baj, hogy az iparosság érdekei nincse­nek kellőképen képviselve a par­lamentben. Ez pedig nagy baj. Ennek tudható be, hogy a külön­féle elakulatok, szövetkezetek élére nem gyakorlati és nem szakem­berek kerülnek. Lehet-e ilyen mó­don csodálkozni, hogy minden ilyen, egyébként üdvös intézmény súlyos ráfizetés után megszűnik. Beszélt a kisipari hitelről, amely —• jóllehet — az első pillanatban nevetségesnek látszik, azenban ha komolyan, mélyebben gondolko­zunk, akkor elismeréssel kell adóz­nunk a kormányzatnak a kisipari hitel létrehozásáért. Összetartásra hivtd fel az iparosságot, mert a most következő idők még az ed­digieknél is nehezebbek lesznek és ha az iparosság széthull, köny­nyen katasztrófákat idézhetnek elő. Hosszantartó, zajos tapsvihar kisérte Körmendy Mátyás beszédét, melynek elhangzása után Lippay József dr., az IPOK igazgatója beszélt az ipartestületek megrefor­málásáról. Majd rátért arra, hogy az adóhátralékok tulajdonképen azért állottak elő, meri túladóztatás van. Beszéde kapcsán rátért a kontárkérdésre, a nagytőke tulka­páséra, valamint az Ipartestületi Szék mielőbbi megalakítására. Utána Elekes Gyula ipartestületi jegyző olvasta fel az elmúlt évről szóló jelentést. Nyilas András arról beszélt, hogy az iparosság helyzete nem javult, hanem rosszabbodott. A vezetőséget arra kérte, interveniál­janak a kormánynál, hogy a köz­munkákat azonnal indítsák meg, mert az iparosság szomorú hely­zetén csak ugy lehet segiteni, ha a munkanélküli nagy tömegeket újból fogyasztóképessé teszik. Az iparosság munkájának értéke év­ről évre lefelémenő tendenciát mu­tat, ezzel szemben az adók emel­kednek. Ilyen körülmények között el lehet-e képzelni, hogy a felgyü­lemlett adóhátralékok és OTI tar­tozások a 24 százalékos kama­tokkal kiegyenlítést nyerjenek ? Nagy, elkeseredett vitát provo­káltak a különféle indítványok. Ezek között elsősorban a csabai Irimy és Olláry cég indítványa, mely oda konkludál, hogy egye­sek, akik kellő tőkével rendelkez­nek, férfiruhék készítésével is fog­lalkoznak és ezáltal lehetetlenné teszik az amugyis vergődő kisipa­rosság fennmaradását. Végülis ugy határoltak, hogy illetékes helyen kérni fogják az idevonatkozó 47. szakasz teljes eltörlését. Némi módosítással elfogadták a Gyulai Ipartestület 6 indítványát, a Békési, Orosházi Ipartestületek indítványait, mig a Kauczil és Bielik cég indítványát levették a napirendről. Több felszólalős után parázs vita indult meg Kovács Mihály indítványával kapcsolatban is. Ko­vács Mihály ugyanis azt indítvá­nyozta, hogy az IOKSz igazgató­sági helyét Papp Józseffel töltsék be. Szükségét érzi enneti, azért is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom