Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-16 / 11. szám

50 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1 1934 január 3 mert Papp József ismeri a kézmű­vesiparosság sérelmeit. Barát József (Gvula) annak a véleményének adott kifejezést* Hogy Pcpp Józsefnek elég egy igazgatói állás. Töltessék ezt be máraal. Papp József arra kérte Kovács Mihályt, hogy ezt az indítványt egyelőre vegyék le napirendről. Többek hozzászólása utón igy határozott a körzeti gyűlés. Ugyancsak Kovács Mihály in­dítványára elhatározták, hogy a jövő évi körzeti gyűlést Szarvason fogdák megtartani. Ezután egyhangú lelkesedéssel elfogadták Kovács Mihály azt az indítványát, hogy a körzeti gyűlés táviratilag üdvözölje Fabinyi Tiha­mér dr. kereskedelmi minisztert és örffy Imre dr. országgyűlési kép­viselőt. A körzeti gyűlés Kovács Mihály zárószavai után fél kettő órakor ért véget. Gyűlés után az Ipartestület ter­mében bankett volt, melyen a hely­beli és megyei iparosság tekinté­lyes számban vettek részt. Az első felköszöntőt Kiss M. Lajos ipar­testületi elnök mondotta Papp Jó­zsefre. Papp József Moldoványi János dr. főszolgabírót köszöntötte, mig Moldoványi János dr. főszol­gabíró Körmendy Mátyás további munkálkodásának sikereihez kérte Isten áldását. Egyhangúlag a régi tiszfikartválasztották meg a Kaszinó közgyűlésén A Békéscsabai Kaszinó vasár­nap délután 4 órakor tartotta egye­sületi helységében 79. évi rendes közgyűlését. Berényi Antal dr. já­ráshirósági elnök, elnöki megnyitó szavai utón vitéz dr. Gárdonyi járásbiró, háznagy, terjesztette elő tartalmas évi jelentését. — A gazdasági válságot sajnos meg kellett éreznie az egyesület­nek is — mondotta —, a fizetés­csökkentések, sőt elbocsátások a Kaszinó életében is nyomot hagy­tak. A költségvetési egyensúlyt fenn tudtuk igy is tartani, de ez csak ugy volt elérhető, hogy az előirányzott kiadásokból több té­telt lefaragtunk. — A viszonyokat tekintve fog­lalkozni kell azzal a kérdéssel is, csökkentsük-e a tagdijakat? A vá­lasz csak az lehet, nem, mert a mostani bevétel feltétlenül szük­séges ahhoz, hogy a mai szinvo­nalakat fenntartsuk. Tagdij kisebbe­désről tehát csak egy esetben le­hetne komolyan beszélni, ha a ta­gok létszáma megnövekedne. — Az 1933-as mérleg azt mu­tatja, hogy a Kaszinónak (az ed­digi leltárérték 20 százalékos csök­kentésével) még moít is van tiszta vagyona, több mint 2000 pengő. A háznagyi jelentéssel kapcso­latban Reisz Hermann szóvá­tette, hogy vezető állásban mű­ködő köztisztviselők, jogos indo­kok nélkül, az év folyamán kilép­tek az» ; egyesületből, holott a Ka­szinó támogatása — mint mon­dotta — közérdeket képez. Indít­ványozta, hogy a kilépetteket tár­sadalmi uton vegyék rá szándékuk megmásitására. A tisztújításon egyhangúlag a régi tisztikart választották meg. A tagok legnagyobbfoku bizalmukról biztosították a vezetőséget s annak lelkiismeretes munkásságáért elis­merésüket fejezték ki. A tisztikarban az eltávozott dr. Bírd Károly bankfőnök. Kovács Károly, postafőnök és Roth József _ »bankigazgató választmáayj, tegpk ! J- B^d ; a Nérrv ! dr. Barabás J?rő postafőnök és dr. B ;ró Emil ügyvéd került, mig a számvizsgáló bizottságban bol­dpgejopJékezetü /W* GYUI*, fő. helyébe Btr^no, . N** I *SS3WSW<JC* 'zeli Bank helyi fiókjának főnöke, I fönz ügyvnddel töltötték be, Katonai diktatúra Gubában Havannából jelentik, hogy San I redessé lett Battista, a forradalom Martin elnök ma lemondott az megindítója vette át s igy előre­ország ügye nek vezetéséről. I láthatóan katonai diktatúra követ­A hatalmat az őrmesterből ez- ' kezik. Gömbös Gyula Sátoraljaújhelyen „Csak ugy tölthetem be nagy történelmi hivatáso­mat, ha a magyar nép támogat küzdelmemben" Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnap nagyszámú, nemzeti e«y­ségespárti képviselő kíséretében Sá­toraljaújhelyre utazott, ahol részt vett a párt zászlóbontó nagygyű­lésén. Az uton a miniszterelnököt mindenütt ünnepléssel fogadták. Sátoraljaújhelyen Kozma György főiapán fogadta a miniszterelnököt. A főiapán megnyitó szavai után Gömbös Gyula miniszterelnök ál­lott fel szólásra. Arról beszélt, hogy amikor átvette mir,i»zterel­nöki hivatalát, rendkívül súlyos belcö és külső feladatokkal kellett megküzdenie. Szilárd elhatározás­sal megy előre utján, melyet a magyar jövendő u'jának tekint. választáti hangulatot akar teremteni, hanem olyan pártot, amely a magyar történelem cél­jainak szolgál éa ránehezedik a magyar közéletre, hogy használjon az egész nemzetnek. Nagy kote­lesaég«i vannak, mert a rendet és rn unalmat minden körülmények köiött fenn kell tartania. A tiszt­vi>e!őkérdésről szólva kijelentette a miniszterelnök, hogy hive a ra­cionalizálásnak, mert a jó tisztvi­selőt nem kell a nyugdíjtörvénytől félteni. Annak semmi baja sem történhet. A legközelebbi felada­tokról szólva kijelentette, hogy külpolitikai tekintetben megmarad az eddig követett irányvonalaknál. A jósiándékot minden irányból a legnagyobb barátsággal fogadjuk, da tovább is hirdetjük, hogy el kell tűnni azoknak az igazságta­lanságoknak, amelyek guz&ba kö­tik Magyarországot. A kormány legközelebbi tervéről szólva ismertette, hogy az igaz­sá&ügyminiszteriymban elkészítet­ték a közigazgatási bíróság, a gyámügyek és a fővárosi törvény reformját. A belügyminisztériumban gyűjtik az adatokat a választójog reformjára. A földmivelésügyi mi­nisztérium az erdőtörvényen kivül tető alá hozza az irányított gaz­dálkodás intézményét. Az alapelv nem az, hogy a gazdákat valami­lyen termény termesztésére kész­tessék, hanem az, hogy felvilágo­sítsák, mi az ő érdeke és ezzel együtt mi az ország érdeke is. A kereskedelmiminiszteriumban meg­történtek az egységes közlekedési politikára vonatkozó intézkedések. A kormány 23 kartelt szüntet meg, gondoskodik az ifjúság elhelyezé­séről is és miután a tisztviselők számát 2500-aI apasztották, 1200 ifjút helyez el. Végeredményben 6 5 milliós megtakarítást jelent ez. — Külpolitikailag — mondotta Gömbös Gyula miniszterelnök — Magyarország helyzete megerősö­dött. Magyarország, nem csak mint politikai tényező számottevő Európában, hanem vezető gazda­sági tényező is, mert a súlyos helyzet ellenére is sikerült <\z or­szágnak 81 milliós kivit«li felesle­get elérni. A revízióról, mint konkrétumról, még nem beszéltem, mert hibának minősíteném, ha addig, a mig mint magyar miniszterelnököt a nem­zetközi fórum elé nem hívnak, már előre közöljem, hogy mit ér­tek én reviaió alatt. Meg kell erő­síteni azokat a gátakat, amelyek a nemzetet megvédik. Ne csak én járja rí' magyar hittal és kitartással a ,söiét magyar éjszakát. Csak ugy tölthetem be nagy történelmi hivatásomét, ha a magyar nép minden tegja felismeri a nemzet céljait és önzetlenül támogat küz­delmemben — fejezte be szavait a minissíterelnök. •r- A miniszterelnök nagyhatású be­szédét sok&zor szakította félbe tetszésnyilvánítás, éljenzés és taps. Több felszólalás után obéd volt, amelyen Sztranyavszky Síndor kö­szönte meg Sátoraljaújhely közön­ségének a meieg fogadtatást. A miniszterelnök és kísérete délután visszautaztak a fővárosba, Időjárásjelenté* Várható időjárás a kö vetkező 24 órára A Dunántulon és a Duna-Tisza fközén enyhe idő. sok helyen ujabb havazás keleten a hideg tovább tart és legfeljebb f sak kevés hó lesz. Élénk keleti és dél­keleti szél. Duna—Tisza csatornát akart építtetni Egy ál-méltóságo$ ur szélhámosságai Debrecenben a Terra nevű le­csapolási vál'alal megbízásából munkásokat toboroztak a Duna — Tisza csatorna megépítéséhez. Ed­dig 322 embert le is szerződtettek. A rendőrség megállapította, hogy Terra nevű vállalat nem létezik. A munkástoborzók ellen, akik or­vosi bizonyítványok kiállítása és a munkások lefényképezési díja cí­mén egy-egy pengő sápot szedtek a munkásoktól, megindult az eljá­rás. A munkástoborzás vezetője egy Rády Gusztáv nevű buda­pesti ember volt, aki magát mél­tóságos urnák címeztette. A debreceni rendőrség átirt a budapesti főkapitányságra, hogy sürgősen nyomozza le a munkás­toborzás vezetőjének előéletét. Le­foglalta a debreceni rendőrség a megkötött és teljesen szabálytalan munkásszerződéseket, amelyeken 3 pengő 55 fillér napszámot, napi egy kiló barna kenyeret és egy kiló sózott szalonnát ígértek a munkásoknak. A munkásszerző­désekben a., muoka.méKkpzdM­nek idejet április 1-ében hatá­rozták meg. A^ foecpapotf,, debreceni munká­ik most azt hangoztatják, hogy „áprilist járattak velünk a méltó­fságos úrék". Rádvék több alkal­í mazottat is szerződtettek debreceni irodájukhoz s miután ezeket fillér s nélkül otthagyták, a rendőrség kényszerutlevéllel volt kénylelert őket elutaztatni Debrecenből. A munkástoborzás ügvéj>en in­dult kutatásba most belekapcsoló­dott a csendőrség is és a rendőr­ség által összeszedett adatok fel­használásával az egész országra, kiterjedő nyomozást indított. A csendőrséghez érkezett jelentés szerint ugyanis az ügyes trükkel dolgozó munkástoborzók más vidéken is megkezdték míikp' désüket, hasonlóan a debreceni módszerhez és orvosi bizonyít­ványt és fényképeket követeltek a jelentkezőktől. Csongrádon 300 munkást akartak leszerződtetni, de o»t már egyszerűbb esrközökkel dolgoztak, mellőzték a nyomtatott szerződési mintákat s csak gépelt lapokat használtak. R.ídyt Budapesten letaróztatták. Három éure ítélték a kistelki gyilkost Emlékezetes még az a halálos­végű összeszólalkozás, amely Kis­telén 1933 szeptember 22 én folyt le Papp Ferenc kisgazda és szom­szédja, Horváth Ferenc napszámos között. Papp a kérdéses alkalom­mal kanászával kihivatta Hoíváthot az udvarra és igy szólt hozzá, összetaposott s megdézsmált diny nyeföidjére mutatva; — Odanézz, mit csináltak a fiaid! Papp közölte Horváthtal, hogy a fiait a kenásza az előbb kapta rajta azon, hogy az ő dinnyéit és napraforgóit lopják és el is fogta volna őket, ha a lopott dol­gokat eldobva, el nem menekülnek. Horváth rosszallotta, hogy Papp az ő fiait ilyesmivel gyanúsítja ; ezen azután összevesztek. A szó­váltás egyre élesebb lett és amikor — Papp vallomása szerint — Hor­váth a kezében levő bicskát fe­nyegetően felemelte, Papp felka­pott egy közel két méter hosszú, vastag szőlőkárót és Horváth felé sújtott. Az ütés Horváthot a fején találta és azonnali halálát okozta. A szegedi törvényszék Gömőry­tsnácBa szombaton vonta felelős­ségre tettéért, a gyilkossággal vá­dolt Papp Ferencet. A tárgyaláson azt vallotta, hogy nem volt szán­dékában embert ölni, ő csak a szú­rásra emelt bicskát akarta kiütni a szőlőkaróval Horváth kezéből, ez azonban leguggolt az ütés elől, de vesztére, a karó ebben a hely­zetben pont a fejét találta el. Ács Sándor dr. orvosszakértő szakértői véleményében előadta, hogy Horváthot valóban gugguló helyzetben érte az ütés, amely azért okozta azonnali halálát, mert az elhalt koponyacsontja pár mil­liméterrel vékonyabb volt a nor­málisnál és az aránylag súlyos ütés következtében beszakadva, szabad utat engedett a karónak az agyhoz. A kihallgatott tanuk azt vallot­ták, hogy Horváth és családja lo­pós természetű volt, akik állandóan megkárosították a környék gazdáit lopásaikkal. Illyés Tivadar dr. ügyész, a vád képviseletében szándékos ember-

Next

/
Oldalképek
Tartalom