Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám
1932-12-25 / 285. szám
POLITIKAI NAPILAP ElOfizetéai dijak i Helyben és vidékre postón küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengi. — jiJi/iTJiviAam'LT^m'X'u^'n on nnlii ri "n~n Főszerkesztő: DR*. Reisz József Vigyázzunk. Irta: Dr. Reisz József. Az ország közgazdasági életére ihe s tova két éve már folyton erősbödő, sürü köd bcrul. Hozzájárul ehhez a sok álnok jelszó, mely még jobban elhomályosilja a jóhiszemű emberek látását. Talán nem vagyunk túlságosan szerénytelenek, ha megállapítjuk, hogy a „Békésmegyei Közlöny" folyton növekvő olvasótáborában intő szavának némi része volt abban, hogy ha a zavar ma még nincs is oszlófélben, de annak okai és eredményei közismertté váltak. Senki sem vitatkozhatik azon, hogy a jövő problémája a gazdasági válságok ütötte sebek gyógyítása. A szociáldemokrácia szervezkedése, a kisgazdaérdekek külön politikai programként való szerepeltesse csak nemrégiben is betöltötték az országot. Sajnos, ideális jelszavak páltpolitikai fegyverekké degradálódnak és ezért kell, hogy siettessék az irány elhalványulását. A mi ideálunk is egy demokrata állam, amelyben minden polgárnak egyenlők a jogai és kötelességei, azonban minden polgárnak a boldoguláshoz egyaránt meg van a joga és ez csak a szerves fejlődés utján érhető el, de sohasem lesz lehetséges pártpolitikai programok alapján összetákolni. Amint nem lehet Magyarországon sem a szervezett szociali/mus pártpolitikai programja alapján kormányozni, éppúgy nem lehetséges az agrár-érdekek politikai programja alapján sem. Nem mindenki destruktív, aki ellenzéki és nem mindenki konstruktív, aki kormánypárti. Egy bizonyos azonban, hogy a forradalmi ösztönöket sohasem szabad felpiszkálni. Hogy pedig nyugalom legyen, a kicsinyes nézőpontokat alá kell rendelni az államérdeknek. Nincs abszolút demokrácia, még a demokrata államokban sem, ott is lesznek mindig ellenzékieskedők, akik a kitagadottak és jogfosztottak jelszavaival agitálnak, ezek azonban egyszerűen a demagógia emberei; emberek, akik a belátás és a lelkiismeret balasztját könnyen elhajítják és a szenvedélyek fellobbanó lángjaira spekulálnak, mert szükségük van e görögtüzre, mely nélkül az ismeretlenségből elő sem tűntek volna. Már egyszer a szervezett szocializmus éket vert 'Magyarországon, a polgárság és a munkásság kö2é. Most az agrárérdekek, mint pártpolitikai fegy verek, igyekszenek éket verni a polgárság egyéb rétegei, lateinerek, kereskedők, hivataN nokok stb. és a gazdák közé. Bizonyos, hogy az ország nem ért el a megpróbáltatásainak a végére és ha nem fogunk birni Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabe: Ferenc József-tér 20. Telefon : 176. Gyula : Kneifel-utca 13. szám alatt Hird. tétek di.szabás szerii t. önuralommal, szörnyű válság pusztításainak leszünk szenvedő szemlélői. Nem szabad mesterségesen szítani a válság kimélyülését, mely eddig mégis csak a polgárság józanságán hiusult meg, mondjuk — vagy higyjük, hogy az annyira megtiport és kétségbeesett nemzet fölött éber szemmel virraszt a gondviselés. Jánossy Gyula nyilatkozik (A Közlöny eredeti tudósitasa.) Már a hét közepe óla lehet érezni, hogy karácsony ünnepére készülünk. Békéscsebén még egyhangúbb lett az élet, mint eddig, a szürke hétköznapokon volt. Úgynevezett holtszezon van a városháza berkeiben is. Tegnup délelőtt látogatást tettünk Jánossy Gyula polgármesternél. Máskor telp szokott lenni még az előszoba is várakozókkal, de most a tumultuózus jelenetek elkerülése végett táblákat függesztettek ki, amelyek szerint a néj jóléti ügyeket a Népházban intézik. Igy is is vannak azonban a polgármesternek látogatói, hisz a városrak nemcsak Ínséges lakói vannak, hanem más ügyes-bajos dolgok is adódnak elő s hová mennének orvoslást kérni ? A polgármesterhez. De azéit nem kell azt hinni, hogy Jánossy Gyula türelmetlen ember. Ellenkezőleg. Mindenk't meghallgat és sokszor ugy le van kötve, hogy nem tud lapokat olvasni, vagy privát levelezést intézni. Mert elintézetlen akták nem fekszenek a polgármester előtt. A bürokráciának ellensége. Amikor nála jártunk, akkor sem egyedül volt. Tárgyalt 2-3 úrral is. De azért szívesen rendelkezésünkre állt, mikor felkértük • mondjon valamit a nyilvánosság száméra karácsonykor. — Nehéz kérdést adott fel. Mit mondhat az ember ebben a nyomorúságos világban? Rosszat? Ebből eleget hallunk. Én arra kérem Békéscsaba város lakosságát : fogjon össze társadalmi különbségre való tekintet nélkül, mert igy előbbre juthat a város és az ország is. Nem szabad tul sötét színekben látni a világot és az összefogás használhat. Minden polgárnak kellemes ünnepeket kívánok. Az ünnep az, amikor mindenkinek összelehet forrni. A város első embere hittel, meggyőződéssel beszélt. Látszott.'rajtái hogy amit kiejt a száján, erősen megfontolja és átérzi. Mi nagyon szeretnénk, ha a vébékéscsabai polgármester a Békésmegyei Közlönynek ros lakossága teljesítené az érte j egybe forrva dolgozunk a szebb dolgozó polgármester kívánságát | jövendőért, melynek pirkadó hajs a szeretet ünnepén fogadná meg: I nala már közeleg ... békéscsabai televény titkai Irta: dr. Haan Albert A keresés, kutatás vágya vele- I születik minden emberrel. Megvan az mindnyájunkban, tulajdonké pen a vadász, halász és ezerféle dolog sok millió gyűjtője mind ennek hódol. De még az is, aki sohesem vadászott, vagy halászott, sőt — ha ugyan lehetséges ilyen ember — még bélyeget sem gyűjtött soha, az is éppen olyan jól ismerheti a kutatás gyönyörűségeit. Mr:t olyan ember azután igazén nincs, aki régi lim lom közt ne kutatott volna, minden tárgy előszedésénél, minden skatulya kinyitásánál várva, hogy valami rég nem látott, vagy soha nem látott tárgyra bukkan. A vadász, halász, vagy gyűjtő azonban legfeljebb olyasmit találhat, ami már nem ismeretlen fogalom. De van egy tere a ku'a tásnak, ahol a kutató szenvedélyt még az a gondolat is szitja, hogy rr.inden pillanatban tárulhat fel előtte valami, amiről senki sem álmodott eddig és aminek puszta megtalálása még az emberi tudást is jelentékenyen gyarapíthatja. Ez a kutatási mód az áratás. Aki először hall őskori n.arad ványok utáni ásatásról, az rende. sen ugy gondolja, hogy csak rítk-% ! kivételes esetben lehet ilyent ered"i ménnyel rendezni. Pedig éppen ellenkezőleg áll a dolog. Az ország minden részében „laknak, akik a lelőhelyek egész /sokaságát ismerik. Ami pedig Békéscsabát illeti, itt szinte teljes biztonsággal meg lehet mutatni, ahol az ásás feltétlen eredménnyel jár. Évezredekkel ezelőtt ugyanis városunk határát viz borította, csak egy aránylag keskeny földhát emelkedett ki a vizből és volt lakható szárazföld. Ez a földhátkezdődik keleten Fényesnél, innen átnyúl a Köröscsatorna túlsó partjára, Ott a Kanálisi szöllőkön és a hatodik kerületen keresztül ismét átterjed az innenső csatornapartra. Itt a Ferenc József-téren és a Szent István-téren vonul át. Legmagasabb pontját a nagytemplomnál éri el, azután a harmadik kerületen végig Mezőmegyer felé húzódik. Ha tehát az őskorban néhány kisebb, különálló emelkedést kivéve csakis itt lakhattak emberek, ugy egyedül ezen a hosszúkás föidháton érdemes kutatni, de ennek aztén majd minden pontján találtak már régiségeket. Különben a földalatti Békéscsaba hasonlít valamiben a föld felett levőhöz. Fent az emberi lakások száma nagy, de ezek egyébként nem jelentékenyek. Lent a halottak öröklakásának száma nagy, de eltekintve a tudományos szemponttól, szintén nem jelentékeny értékűek, csontokon kivül leginkább csak cserépedény akad bennük, fémtárgy és legkivált arany, már sokkal ritkábbak. Rendesen azt szokták kérdezni tőlünk, hány évesek ezek a tárgyak? Erre legjobb mindjárt megmondani az igazat, hogy — nem tudjuk. Akkor jön mindjárt a másik kérdés, hát körülbelül hány évesek? Az bizonyos, hogy legnagyobb részük a szarrrata-jazig népek maradványa. Ezekről tudunk annyit, hogy körülbelül Krisztus születése idejéig éltek itt, de mikor telepedtek a mi vidékünkre, száz, ezer, vagy kétezer évvel időszámításunk előtt? Erre még nincs felelet. Hogy azonban előttünk más népek is laktak ezen a vidéken, annak igen érdekes bizonyítékai vannak. Banner Benedek tanár tárt fel a Gazsó—Árvay tanya mejlelt olyan sirokat, melyekben
