Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-08-10 / 173. szám

«ra iu Tiisev* Békéscsaba, 1932 augusztus 10 Szerda 59-ik évfolyam, 173-ik szám MEGYEI POLITBKA1 NAPILAP Elöfixctéai dijam Helyben és vidékié postán küldve negyedévre 6 pengő f gy hónapra 2 pengő. — Példénvonkint iO fillér Titletoiitzám : 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker, Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felterjesztést küldenek a földmivelésügyi miniszterhez a békésmegyei katasztrofális termés ügyében A Békésmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának mozgalmas ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Gazdasági Egyesület tegnap Ferenc József-téri helyiségében igazgató-választmányi ülést tartott, amelyen megjelentek a többi között Wenckheim László és Jenő grófok, Pongrátz Jenő gróf országgyűlési képviselő, Wolfinger Alajos, Jakabffy László dr., Sebők Elek dr. ügyvéd, több földbirtokos és gazdaliszt. Az egész megye képviselve volt. Az ülésen, amelyen csákói Geiszt Gyufa társelnök elnökölt, sajnálattal vették tudorrásul, hogy az egyesület közszeretetben ál!ó agilis elnöke: Beiiczey Géza felsőházi tag beteg s nem jelenhetett meg. A gyűlés táviratilag köszöntötte Beliczeyt s javulást kivánt neki. A gyűlés első pontja az volt, hogy a békésmegyei katasztrofális terméseredményről beszámoljanak és megtárgyalják a szükséges teendőket a termelők érdekében. Sólyomi Lipót ügyvezető titkár ismertette azt a kilenc pontból álló telterjesztést, amely a segités módozatait foglalja magában és hangsúlyozta, hogy a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara már felterjesztéssel élt a földmivelésügyi kormányhoz és ebben feltárta a katasztrófát, mely a gazdatársadalmat a rozsdakár által érte. Az igazgató-választmány magáévá tette a kamara javaslatait némi bővítéssel, melyek a napi aktualitások körül mozognak. Az ismertetett memorandumhoz Geiszt Gyula, Kohn Dávid gyulai kataszteri hivatali vezető, Csizmadia András országgyűlési képviselő, Serli Kálmán főintéző, Meissner Károly debreceni kamarai titkár, Láng Frigyes dr. ügyvéd-ügyész, Szathmáry Elek és Péter jószágfelügyelők szólaltak fel, végül is elfogadták a memorandumot. Ezután dr. Piukovich József tb. főszolgebiró, a Pestmegyei Gazdasági Egyesület legelő- és rétjavitó szakosztályának ügyvezetője tartott propaganda előadást, mire elhatározták, hogy itt is megalakítják a legelő- és rétjavitó szakosztályt. A szervezet a közeljövőben megalakul és megkezdi működését. Végül a Cukorrépatermelők Országos Szövetségének leiratával foglalkoznak és megalakították az itteni körzetet is. Elnök lett gróf Pongrátz Jenő országgyűlési képviselő, alelnök csákói Geiszt Gyula dr. Ezzel az érdekes ülés, amelyen a gazdabajokat tárták föl, befejeződött. Mozgalom a városi tisztviselők fizetési osztályba sorozása érdekében Hegedűs Lóránté. Hegedűs bele is betegedett működésébe, Teleszky eddig még nem. A volt pénzügyminiszter az államcsőd ellen hadakozik, de ugganakkor megfeledkezik a lelkek csődjéről. Vissza kell állítani a tisztviselők fizetését, mert ezzel emelik a fogyasztást. Telegdy ezután az ólláshalmozok ellen kelt ki, majd rámutatott arra, hogy a bankok és kartelek milyen káros működést fejtenek ki. Itt kopogjon Teleszky kék ce(A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tisztviselők körében érdeklőeéssel beszélnek a szegedi városi tisztviselők kezdeményezéséről, melynek célja, hogy a városi tisztviselők előlépési lehetőségeit országos mozgalom révén biztositsák. Szeged városa most ért oda, hogy a tisztviselők 25 százalékos pótlékát megvonni készül. A hátrányért a tisztviselők ugy szeretnék magukat rekompenzálni, hogy ha részükre is biztosítanák az előléptetési lehetőségeket. A helyzet ugyanis az, hogy a városi tisztviselők fizetése a szolgálati évekkel legfeljebb csak egy fokozattal emelkedhetik. Ennél nagyobb fizetést a tisztviselő nem érhet el, akár ötven évi szolgálat után sem. Országos viszonylatban zavart okoz ez a körülmény, hogy a tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvény nem szünteti meg azt a méltánytalanságot, hogy az ország egyes városainak tetszésére van bizva a pótilletmények megszabása. Igy például Debrecenben és Győrött a városi tisztviselők jelentős pótilletményt kapnak, mig más helyeken a pótilletményt teljesen megszüntették. Éppen ezért a tisztviselők azt fogadnák el megnyugtató megoldásnak, ha a fokozatos előlépést biztosítva a városi tisztviselőket az államiakhoz hasonlóan fizetési osztályokba soroznák. ötmillió pengő az adóhátralék Bákésmegyáben (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi lapunkban gyulai tudósítónk jelentése nyomán beszámoltunk a közigazgatási ülés elejéről és ismertettük Márky Barna dr. alispánnak minden kérdést felölelő, tészletes jelentését. A jelentéshez elsőnek Telegdy Lajos dr. szólt, s ölömmel állapította meg, hogy az aratás simán folyt le és a munkásság sehol sem tagadta meg a munkát. EJ ufón a ketasztrofális terméssel foglalkozik és kéri, hogy az adóbehajtásokat addig szüneteltessék, amíg a kapás növények betakarítása meg nem történik. Az ollószérumok árát le kell száilitani. Állítson fel az állam gyárat és tegye kötelezővé a sertésollást ép ugy, mint a himlőoltást. A továbbiakban Teleszky János volt pénzügyminiszter működését kritizálta. Szerinte Teleszky szereplése éppen olyan, mint volt ruzaja. Sok olyan állás van, amelynek jövedelmebői százan megélnének. Nagy baj, hogy Budapesten, az ország sorsát intézők mindent rózsaszínben látnak. Márky Barna dr. alispán válaszában utalt arra, hogy az adóbehajtás általános felfüggesztését nem tartja keresztülvihetőnek. Elismeréssel szólt a vármegye munkásságáról. A sertésvész elleni oltásról tett indítványt magáévá teszi. Apor Vilmos báró arról beszélt, hogy a román területen levő védőtöltések javítása és felemelése terén eddig még nem történt semmi intézkedés. A bizottság felkérte a főispánt, interveniáljon a kormánynál és diplomáciai uton kötelezzék a románokat az árvédelmi munkák elvégzésére. Elek Lajos helyettes pénzügyigazgató szerint a megyében az adózés terén zaklatás nem folyik, igy feliratra nincs szükség. A bizottság végül ugy határozott, hogy feliratban kérik a normálstátus revízióját, a sertésvész elleni oltószer kötelezővétételét és az oltóanyag leszállítását. A pénzügyigazgató közlése 4,575.299 pengő adóhátralékról számol be. Elkobozták a Népszavát Budapestről jelentik A vizsgálóbíró utasítására a Népszava mai számát osztályellenes izgatást tartalmazó vezércikke miatt elkokozták. Brazília vizipolózőit kizárták a versenyből, mert botrányt rendeztek Magyar győzelmek Los Angelesből jelentik: Pelle Istvánnak, a legkiválóbb magyar tornásznak nagy tehetsége és akarata meghozta végre az első magyar olimpiai bajnokságot, amelynek nyomán felröppent végre az olimpiai stadion főárbócára a magyar zászló. Az olimpiai tornászversenyek első számában a müszabadgyakorlatokban tegnap mérkőztek a világ legjobb tornászai és elsőnek a szinte artista ügyességig tökéletesedett különféle nemzetiségű tornász között Pelle István 28.8 ponttal győzött. A csapatversenyben az amerikai csapat 103 ponttal vezet, mig második Magyarország 101 ponttal, harmadik Olaszország 99.4 ponttal, negyedik Franciaország 99.2 és ötödik Japán 86.3 ponttal. Az úszócsarnokban a magyar vizipolócsapat a japánok ellen mérkőzött és fölényes játék után 18:0 arányban győzött. A mérkőzés mindvégig a szabályok keretén belül folyt le, a japánok teljesen sportszerűen tűrték a magyar csapat gólzáporát és megsemmisítő fölényét. A mérkőzést a nürnbergi Hoffmann biró vezette. A magyar csapatban Barta védett, Német 8, Halasi 6, Keserű Ferenc 2 és Vértesi 2 gólt dobott. Az epée csapatversenyt a francia csapat nyerte. Ennek befejezése utón megkezdték az epée egyéni versenyek előmérkőzéseit. Benkő Tibor szépen kezdett, a francia, kanadai és svéd ellenfeleit legyőzte, de a középdöntőből kiesett. Somfayt a 4000 méteres futás annyira megviselte, hogy az epée versenyben nem tudott indulni. A 400-as gyorsúszás előfutamai során a legjobb időt a ja-