Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám
1932-01-17 / 6. szám
Békéscsaba, 1932 január 17 BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY 3 Csipkék, harisnyák, c satto k, gombok, strasszok a legnagyobb választékban, mélyen leszállított árban SELYMEK ftíARAOÉK ÁRBAN PKEARUHAZ GUTVILL FRIGYES BÉKÉSCSABA Krónika Ugy félek én pár nap óta! Tudjak most már! Kinek mi a Kenyere, S azt is tudják: Egyik-másnak Mért oly finom, bársonyos a Tenyere. Hogyha nálunk elhallgatnák! tz volna jó, üdvös dolog Es csodás, Nem kellene bevallanom: Hogy mi mindent dolgozik a Krónikás. Parlamentünk nagysokára Hosszú, kínos szünet után Megnyílt már, S Puky Endre az első nap Mentelmihez segítségért Kiabál. Puky Endre kiáltása Nem volt hangos, nem volt sértő, Robbanó, Az egész csak arra volt jó, ijedjen meg baloldali Kis Manó. Nálunk is van egy s mds újság, Miről lehet pár nap óta Hallani: Megérkezett városunkba Regi, kedves jóbarátunk: Vadnai. Közönségünk jól fogadta S erre senkit nem is kellett Kérlelni, Mit használ ez Vadnaynak? Hogyha Csabán ki sem akar Béreim. Az egyiknek nincsen pénze, A másik meg otthon is lát Dramakat, Ha elviszik adó cimén Falon lüggö képekről — a Rámakat. Nincsen helye a sirásnak, Oh nélküli kesergésnek Minálunk, Ahol — tudjuk — Hitler ék sem Zavarták meg rózsaszínű ózép álmunk. Más sem zavar meg bennünket, nagyjait nyugton munkálkodni A népet, Mert joi tudják : Nem vagyunk mi Oly hunculok, mint például A német. Huncutságra farsang táján Mifelénk is sok atyafi Kapható, De csak azért, mert ugy sejtik, Ezért senki kérdőre nem Vonható. Ilyenkor a sok gyászvitéz Ügy eltűnik, mint a szappanBuborék, tlősé válnak és tánc közben Beszédjüktől a kis lányok t'üle eg. S ez még nem baj, merte hősnek Mindkét szeme, mint a gyémánt Ügy csillan, L)e húshagyó kedden aztán •A mj hősünk, mint a kámfor Elillan. erde > TWTTtf. Cím nélkül. • » Elhatározták illetékes helyen, a zöld asztal mellett, hogy a lótenyésztést okszerűen fejleszteni kell és szükséges. Ennek értelmében tehát elrendelték, hogy lóbejelentő lapot kell a gazdáknak sürgősen kiállítani. Hogy hívják, hol született, mikor született, ki volt a papája, meg a mamája ? Hol lakik jelenleg? Főbérlő, vagy albérlő, családi állapota, felekezeti viszonyai ? stb. Külön rovat, hogy nem-e nálhás. Ezeket a lóbejelentő lapokat f. hó 20-ig kell beadni, különben jön a büntetés. Természetes, hogy, ezt a munkát is ingyenesen a városnak kell csinálni. Es sok minden egyebet, ami nem is közigazgatási adminisztráció. De hát — rendelet — rendelet. És hány ilyen rendelet van, ami nagy munkát ad és a végén csak egy akta lesz belőle a minisztériumban. Csabán bejelentőlapozni kell néhány ezer lovat és a végén nem lesz szükség rá és lóvátelték az embert. WWW.?. •MMMDMMMM , Útban az ipartestületek reformja Életrehivják az Ipartestületek Országos Központját (A Közlöny eredeti tudósítása.) f A kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elő az ipartestületekről s az ipartestületek központjáról. Az iparosság még törvénytervezet formájában foglalkozott a törvényjavaslat intézkedéseivel, amelyek szerint az ipartestületi hálózat teljes kiépítésének, esetleg kényszertársulás formájában is öt év alatt kell megtörténnie. Az ipartestületek anyagi helyzetének egészségesebb megalapozása céljából a javaslat a tagsági dijaknak progresszív érvényesítését mondja ki. Igen lényeges intézkedés az ipartestületi szék felállítása, mely már az egyesek közölt felmerült Árvaszéki ülnökből árvaszéki biró Újjászervezik az árvaszéket ellentéteknél is, mint döntőbíróság fog működni. A javaslat alapján megvalósul az Ipartestületek Országos Központja, mely hivatva lesz az iparosság egységeses területi szellemét megteremteni s a kereskedelmi és iparkamarákkal együtt fog törekedni a kézmüiparosság helyzetének javításéra. A javaslat 100.000 pengőben állapítja meg a központ fenntartásának terheit s annak felét az államkincstár, negyedét a kereskedelmi és iparkamarák s csak a fennmaradt negyedrészt viseli majd a kézmüiperosság. A javaslat egyúttal megjelöli az országos szerv feladatait is. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint arról már hirt adtunk, a miniszterei nökségen fontos reformjavaslatok előkészi tése folyik. A tárcaközi értekezletek a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozólag különböző javaslatokat készítenek elő. • A javaslatok közül legelső lesz az a reform, amelyet a gyámügyek terén készítenek elő. A gyámügyi közigazgatás egyszerűsítésének keretében megoldják az egész árvaszéki problémát s egyszer s mindenkora lehetetlenné válik az, hogy az árvaszéknél jogi abszurdumok forduljanak elő. Az árvaszékeknél eddig a kvalifikációs törvény egyáltalán nem érvényesült. Ennek hatályát most kiterjesztik és a jogvégzettséget megkövetelik. Ezenkívül a gyámhatóságoknak olyan irányú egyszerűsítését tervezik, ami az állami és megyei háztartások szempontjából lényeges megtakarítást jelent. Budapesti tudósítónk ugy értesül, hogy az árvaszéket — tervszerűit — az illetékes járásbíróságok közé ékelik be és a cime is megváltozik, amennyiben „árvaszéki bíróság" lesz az elnevezése. Tetmészetes, hogy a mai árvaszéki ülnökök megmaradnak, állami státusba jutnak és állami „árvaszéki biró" lesz a cimük. KULTURA KÖNYV- ÉS PAPÍRKERESKEDÉS KOLCSONKONYVTÁRA ANDRÁSSY-UT 4. Köd előttünk, köd utánunk... A Vígszínház Szilveszter-esti kabaretjén Nagy Endre a maga utánozhatatlan humorával megmagyarázta a konferencier feladatát, ami nem más, mint húzni az időt, mialatt a függöny mögött uj díszleteket állítanak fel. Igazának bizonyításául elmondta azt is, hogy az ugyanabból a tőből eredő konferencia szó is csak annyit jelent, mint időhúzás, amit nagyszerűen bizonyítanak a genfi és egyéb világhírre vergődött konferenciák, A publikum nagyot ka.cagott a tréfán és ameddig ki nem jött a színházból, a festett falak és az illúziók világából, addig mindig tréfának hitte azt, amiről kint az utcán, s a valódi falak között, a gondokkal teli lakásban, reájött, hogy az nem tréfa, de szivbe és agyba markoló valóság. Brüning az egyéni gondolataival és útjaival a világot folyton ujabb és ujabb meglepetések elé állító német kancellár, bizonyára nem tud semmit erről a budapesti Szilveszteri tréfáról, de megunva azt a másik játékot, amely Európa millióinak idejét lopja és idegeit gyötri, egyszerűen reácsapott az asztalra és kijelentette, nem huzzuk az időt tovább, nem szavak kellenek, de tettek. Mi csak ugy megyünk el Lausannebe, a konferenciára, ha nem lopjuk az időt, de alkotunk és az alkotás alapfeltétele, hogy az u. n. győztesek elengedik a reparációkat, amelyet a németek úgysem tudnak megfizetni. Nincs ebben a felfogásban, nincs ebben az elhatározó gesztusban semmi meglepő. Hisz a legnagyobb francia vidéki hírlap, a népszerű foulousei radikális újság szinte a franciák újévi ajándékaként kívánta ezt a nagy gesztust az egész világ részére. Es mégis alighogy Brüning nyilatkozott, Franciaország máris idegesen félreveri a harangokat, már ijesztenek, már a durva német
