Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-17 / 6. szám

4 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 január 10 Macchiaveliismusról beszélnek. Miért gondolnak éppen Macchiaveilire, azt nagyon nehéz megmondani. A nagy francia újságírók bizonyára jobban ismerik Macchiavellit, mint én, de én a végtelenül okos olasznak csak egy mondását ismerem, amely a rnai helyzetre alkalmazható és ez körülbelül igy hangzik : Semmilyen veszélytől nem lehet j megmenekülni veszély nélkül. Ha gondolt Brünir.g Macchiavellire, akitől pedig még egy államférfiú sem áloit olyan mesze, mint a német kancellár, akkor csak erre az igazságra gondolhatott. Németországot és vele együtt egész Európát a pusztulás veszélyétől csak j ugy meníheite meg Brüning, ha kiteszi országát annak a veszélynek, amellyel jár minden igazság hirdetése es különösen annak az igazságrak a hirdetése, amely a Páris körüli békéket papirrongyokkent tépi szét, mert Európa különben újból dolgozni és alkotni nem tud. Vájjon valóban jár e ves2éiylyel Brüning igazságának har goztatása ? Tud-e Franciaország még egyszer egy nagy ententet magaköré csoportosítani az ellen a Németország ellen, amely tovább fizetni nem tud ? Amennyire az angol és amerikai lapokból meg lehet itélni a helyzetet, nyugodt lélekkel azt felelhetjük, hogy Franciaország még egyszer életre hívni a nagy ententet nem tudja. Sem Angliának, sem Amerikának taián nem rokonszenves a huszadik században az olasz renaissance legnagyobb politikai genije Machiavelli, de ismerik az olasznál is nagyobb angol Veruháni Bacont, aki századokkal azelőtt, hogy az arany a francia nemzeti bankban felhalmozódott már megmondta, a pénz, az arany olyan, mint a trágya, csak akkor érték, ha szét van szórva, egy halomba rakva, őrizze bár azt a halmot a legcsudálatosabb páncélvár, nem ér semmit. Az angolok és amerikaiak ugylátszik megunták már a világ aranyának vándorlását a irancia bank pincéibe és megértük azt a gesztust, amely ennek békés módon véget akart vetni és amely ismét a javak forgását, a javak kicserélődését óhajtja, hogy Európában élet legyen s ne az a halál előtti tespedés, amelyben ma élünk. Mögöttünk a chaos, a köd, amelybe a világháború burkolta a világot, előttünk is köd. Nem tudjuk mit hoz a holnap, de hinnünk kell abban, hogy hozza az uj Európát, a munka és az élet szabadságának Európáját, mert a szeretet, a megértés nem emberi találmány, amit szét lehet rombolni, az Isteni örökségünk, az pedig megmarad örökre. Verbum dei manet in aeter num. Takarékoskodniok kell a vidéki iskoláknak, mert a községek nem bírják ei az iskolai terheket Dr. Gáli Géza Bethlen a pápánál Budapestről jelentik: XI. Pius pápa kihallgatáson fogja fogadni gróf Bethlen István, aki ezután a pápai államtitkárnál is látogatást tesz. A római lapok fenntartják azt, hogy Bethlen olaszországi látogatása csupán magánjellegű. Mint a lapok irják, Olaszország álláspontja a Duna, vagy más konföderációs tervek tekintetében ugyan olyan változatlan maradt, mint az a rokonszenv, amely az olasz és magyar barátságnak az alapja. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kultuszminiszter rendeletben hivta fel e vármegye közigazga- ; tási bizottságának figyelmét a községek háztartásaira nehezedő iskolai terhekre. A belügyminisztert kérte közbenjárásra a kultuszminiszter az iskolai terhek enyhitése érdekében, miután az 1931. évi községi költségvetések felülvizsgálására kiküldött megbízottak jelentéséből tudomást szerzett arról, ho^y a községek által fenntartott és segélyezett iskolák kiadásai suhos teherrel nehezednek a községekre.és az 1926. évihez képest csaknem megkétseereződnek, úgyhogy a községek köztudomásúan nehéz anyagi helyzetükben az egyre fokozódó iskolai terheket elviselni képtelenek. Emiatt az iskolai közigazgatásban több helyütt fennakadás is állt be. A kultuszminiszter felhívta a közigazgatási bizottságot, intézkedjék, hogy a falügyelete alá tartozó iskolák költségvetéseiket az iskolák szükségleteinek megfelelően, de a lehető legnagyobb és okszerű takarékossággal állítsák össze, mindennemű nagyobb beruházástól egyelőre tartózkodjanak, a felettes tanügyi hatóságoknak pedig az iskolai költségvetéseket a legszigorúbban kell felülvizsgálniok. H me§|^ei fakereskedők s a kamara Megírta annak idején a Közlöny, hogy a békésrppgyei fakereskedők erősen ellenezték a „Sel" román tüzifakiviteli szindiká'us létrejöttét, mert ezzel egzisztenciájukban érezték megtámadottnak magukat. Most erre vonatkozólag a szegedi kereskedelmi és iparkamara a következő értesítést küldte lapunknak : „Még december folyamén a bébésmegyei fakereskedők azzal a kéréssel fordultak a szegedi kereskedelmi és iparkamarához, hogy tűzze napirendre a „Sel" román lüzifakiviteli szindikátus ügyét, amely á román kormány részéről neki biztosított tüziíakiviteli monopoliumot olyan módon használja fel, hogy szokatlan eladási feltételek és magas áraknak feladása révén, lehetetlen helyzet elé áliiija a romániai behozatalra utalt tbzántu'i f-<kereskedelmet. Ebben az ügyben a békésmegyei fakereskedők Békésvármegye alispáni hivata'ának kezdeményezésére ülést is tartottak, amelyen a kormány védelmét kérték a románszindikátus működésével szemben. December 21-én Békéscsabán megtartott ülés határozati javaslatát a szegedi kamarának megkiildötte, amely azonban már e határozati javaslatok bevárása nélkül is felterjesztésben tárta fel a tűzifakereskedelem helvzelé! a kereskedelmügyi és földrnivelésügvi miniszterek előtt és megfelelő intézkedések foganatosítását hozta javaslatba. Ezen tulmenőleg a szegedi kamara kedvezményezésére a budapesti, debreceni és szegedi kamarák, valamint a?. Országos Magyar Kereskedelmi Eavesülés és az érdekelt fakereskedők részvételével Budapesten országos jellegű gyűlést tartottak, amelyen a fakereskedők előadták panaszaikat és sérelmeink orvoslására vonatkozó javaslataikat. Az értekezlet lénvegében alátámasztotta a szegedi kamara előterjesztését és az előterjesztettek értelmében felkérték a kamarák és az OMKE elnökségét, hogy a kormányhatóságokkal megtartott tárevalásaikat tovább folytassák". Mint értesülünk, ebben az ügyben a kereskedelemügvi minisztérium egy kiküldöttje Romániába utazott, hogy ott a felelős tényezőkkel ezt az ügyet a magyar fakereskedők kívánsága szerint realizálja. A vidéki városokra is ki kell terjeszteni a vasúti jegykedvezményt Az utóbbi időben sok szó esett már a budapesti közlekedés fogyatékosságáról, amely ellen egymásután merülnek fel a jogos panaszok. Az általánosan ismert anomáliák a városi idegenforgalmi, ipari es gazdasási szempontból rendkívül hátrányosan érintik. Az a furcsa helyzet adódott elő, hogy egy város, amely Budapesttől mindössze 145 kmre van, annyi idő alatt járható meg, amennyi alatt Párisba utazhatunk. Ez a kérdés alkalmul szolgálhat általában a vidéki városok mellőzöttségére rámutatni a közlekedés tekintetében. A MÁV tudvalevően minden egyes budapesti vásári megmozdulásra és alkaKREPSZATIN tisztaselyem az összes báli színekben 12-40 pengő helyett 9 pengő 80 fillér Összes selyem ruhacsipkéinket kiárusítjuk Az árakat az eddipinek éppen fele értékére szállítottuk le KULPIN ÁRUHÁZ Békéscsaba lomra utazási kedvezményt biztosit a fővárosba utazóknak. Hogy a vidéki ipar és kereskedelem mit szenved emiatt a centralizálási szisztéma miatt, arra mo3t nem akarunk kitérni. Ez a kedvezmény Budapestre csábítja a publikumot, de ugyanekkor a vasúti kedvezmény nem terjed ki a vidéki városok meglátogatására. Hogy ez a kifogás nem lokális hang, mutatja, hogy a fővárosi sajtó egy része is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a vidéki vá'osok szempontjából is be kell következnie egy olvan intézkedésnek, amely lehetővé teszi azok meglátogatását. Vagyis a vesuii kedvezményeket nemcsak a fővárosra, hanem az azon innen, vagy túleső vidéki városokra nézve is ki kell terjeszteni. Ezek megállapításával felhívjuk a város vezetőségének és az Idegenforgalmi Hivatalnak figyelmét a szükséges akció megindítására. Dr. Bánoczv László és Baló Elemér Békéscsabán A napokban már jelez'ük. hogv a Magántisztviselők e hó 23 án tartják legközelebbi kulturestéjüket melynek műsorán két rendkívüli értékes programszám is szerepel. Dr. Bánóczy László, a kiváló esztétikus előadása „A művészet és a társadalom" cimen és Ba'ó Elemérnek, a legkiválóbb Ady interpretátornak előadó estje. Dr. Bánóczy Lász'ót most lesz alkalmunk először hallani Békéscsabán, éppen ezért szükségesnek tartjuk pár szóval megemlékezni arról a kulturhistóriailag nagyjelentőségű munkásságról, mely az ő nevéhez fűződik Hevesi Sándorral együtt 1904-ben ő alapította ugyanis a Tháliát, melvnek elnöke, a színháznak pedig rendezője, később igazgatója lett. Ekkor jegyezte el magát a szinpadnak s ez a kapcsolata később sem szakadt meg. A Thália megszűnt^ után a Vígszínháznak, majd az Unió színházaknak volt hosszú időn át dramaturg-rendezője. Több esztétikai tanulmánya jelent meg, melyeket a Kisfaludy társaság dijazássaal tüntetett ki. A Székesfőváros törvényhatóságában kulturés szociálpolitikai munkásságával vezetőszerepet játszik. Kiváló előadó, budapesti előadásai mindenkor komoly kultur-eséményt jelentenek. Baló Elemért Békéscsabáról is jól ismerjük, az Aurora kör többizben is szerepeltette már, hiszen a modern költői irodalom interpretálásában nincsen nála nagyobb művész, A fővárosban el sem lehetet képzelni Ady-estet Péchy Blanka és Baló Elemér nélkül, a legtöbb Ady vers az ő hangjaikkal cseng most is a fülünkben. Műsorán Ady versek szerepelnek a modern lira egyéb remekeivel együtt. Az előadást 23-án, szombaton este tartják fél 9 órai kezdettel az Egyesület saját helyiségében (a Nádor volt télikertje). Belépődíj egységesen 1. pengő. Az est pontosan kezdődik, mert az előadók még az esti vonattal visszautaznak a fővárosba. — A békéscsabai pénzintézetek közlik t. ügyfeleikkel, hogy pénztári órákat egyöntetűen f. hó 18-ától, csupán délelőtt fél 9 —l-ig tartanak.