Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-24 / 37. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 február 24 Szerda 59-ik évfolyam, 37-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP ElAfizetési dij»k • Helyben és vidékre postén küldve negyed­é>Te 6 pengő e<y hónapra 2 pengő. — Példényonkint 10 fillér. Főszerkesztő: DP. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám • 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatí Hirdetés díjszabás szerint Viharos közgyűlést tartott Békéscsaba város képviselőtestülete (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lassan gyülekeztek a városatyák és három óra már régen elmúlt, amikor a képviselőtestület tagjai igen csekély számban bevonullak a közgyűlési terembe. Távolma­radásukkal tüntettek a gazdakép­viselők, noha a tárgysorozat több pontja nagyobb érdeklődést vál­tott ki, különösen gazdakörökben s igy a jelenlevő képviselőtestületi tagok nem védhették meg érde­keiket a tulszámban képviselt el­lenfrakcióval szemben. Mindennek dacára állandó vi­haros felszólalások és fegyelme­zetlenséget eláruló közbeszólások mellett zajlott le a közgyűlés, úgy­annyira, hogy az elnöklő polgár­mester kénytelen volt a közbe­szólót rendreutasítani. A legnagyobb izgalmat a Kis­gazdák Egylete és a Kereskedelmi •Csarnok 20—20 ezer pengős köl­csönnek kérelme idézte elő. A sok vihar és sok üres felszólalás nem vezetett eredményre és igy győ­zedelmeskedett az állandó választ mány javaslata, amely szerint a kérelmet nem utasítják el, de nem is teljesitik azt. A közgyűlés lefolyásáról egyéb­ként az alábbiakban számolunk be: A tárgysorozat első pontja a polgármesteri je.'entés, amely szo­morúan számol be arról, hogy az ipar és kereskedelem helyzete nap­ról-napra kedvezőtlenebb és a kisiparban a munkanélküliség olyan méreteket ölt, hogy az ön­álló iparosok egy része inségmun­kára van rászorulva, mivel ipará­ban huzamosabb idő óta kereset­hez nem tud jutni. A polgármesteri jelentés kap­csán Nyilas András a kisiparosok szomorú helyzetét tette szóvá, Neumann Miksa a szellemi szük­ségmunkások foglalkoztatásáról in­terpellált, Szobek András az in­ségakció felülvizsgálata folytán előállott segélymegvonást tartja igazságtalannak, Kolcza Miklós pedig eseteket sorol fel arról, hogy a leventeoktatók akkor is birság­gal sújtják a meg nem jelent le­ventéket, ha azok cipő, vagy ru­ha hiányában maradnak el a le­venteoktatásról. Szeberenyi Zs. Lajos: A mai nehéz viszonyok közepette a nyo­morgók megsegítése nem egy párt, hanem mindannyiunk köteles­sége. Olyan helyzetbe kerültünk, hogy nemcsak azoknak kell adni, akik fölösleggel rendelkeznek, ha­nem azoknak is, akiknek az ada­kozással szemben önmegtagadást kell tanusitaniuk. Jánossy polgármester reflektált az interpellációkra. Az inségakció felülvizsgálását a segítő bizottság rendelte el és ez a vizsgálat a legnagyobb körültekintéssel törté­nik. A szellemi szükségmunkások mindenkor a jelentkezések sor­rendjében, arányosan voltak fog­la'koztetva. A leventeoktatóknak kötelességük a büntetéseket ki­szabni akkor, ha a leventeköteles ifjúk indokolatlanul elmaradnak az oktatásról. A felsőbb hatóságoktól érkezett rendeletek tudomásul vétele után éles összecsapások folytak a so­rompóvém felállítása kötül, amely végül az állandó választmány ja­vaslatának elfogadásával nyert be­fejezést és igy a vámsorompót a közeljövőben felállítják. A kereki dülőut ügyében Le­pény János és társai aital beadott kerelemmel már hosszasabban fog­lalkoztunk lapunkban es most csak arra szorítkozunk, hogy Já­novszky és társai ellenkéivényt adtak be. Hosszas eszmecsere után az ügyet le\ettték napirend­ről. Ismeretes, hogy a Kisgazdák Egylete és a Kereskedelmi Csar nok 20—50 ezer pengős kamat­mentes kölcsönt kertek a varostól. Elsőnek Kovács Pál szóialt fel, aki a Kisgazdák Egylete kérelmét oda módosította, hogy a kölcsönt nem tiz évre, hanem hat hónapra óhajtják igénybevenni. A földmi­velésügyi minisztertől ugyanis Ígé­retük van erra, hogy ezt az ösz­szeget hat hónapon belül kiutalják részükre. Beliczey Géza : Nem adományt, hanem kölcsönt kérünk és arra kérem a képviselőtestületet, hogy ezt szavazzák meg. Szeberenyi Zs. Lajos: Méltá­nyosnak találja a kérést, mert hi­szen tudott dolog, hogy a gazdák voltak azok az őslakók, akik ezt a várost alapították és igy joggal fordulnak a városhoz. De ha a város nem tud segíteni, akkor ál­dozzanak a bankok ... Hankó Mihály : ha a Kisgazdák Egylete, mint háztulajdonos for­dúlna a képviselőtestülethez, kész­séggel hozzájárulna a kölcsön fo­lyósításához, de tekintettel arra, hogy itt részjegytulajdonosokról van szó, helyénvalónak találná, hogy ezek a részjegytulajdonosok hozzanak áldozatot a saját érde­kükben. Szeberényi: A Munkás-Otthon is kapott a várostól. Hankó: Mi csak azt kaptuk, ami jogos, mert mi dolgozunk. Neumann : Ezenkívül rendőr­kardot is kaptunk. A közbeszólót Jánossy polgár­mester rendreutasítja. Dr. Forray Lajos : Azok a gaz­dák, akik anyagi erejükön felül meghozták áldozatukat a székház felepitésekor, ma olyan viszonyok között vannak, hogy ujabb ál­dozathozatalra emberi számítás mellett képtelenek. Dr. Tardos Dezső : A kisgazdák adóssága — tudomása szerint — 55.00U, mig a Kereskedelmi Csar­nok 134.000 pengővel tartozik. A képviselőtestület tagjainak belátá­sára bizza, hogy megszavazza-e a kölcsönt és ha igen, akkor ezt pótadó alakjában vessék ki az adózókra. Dr. Reisz József: A kölcsönök folyósítását nem tartja keresztül­vihetőnek, mert ha a közgyűlés meg is szavazná ezt, a felsőbb hatóságok nem hegynák jóvá, azon­kívül pedig a város csak hasznos beruházásra kaphat a mai viszo­nyok közepette kölcsönt. A hosszura nyúlt vita után Já­nossy Gyula polgármester szava­zás alá bocsájtotta a kérést egy szavazat ellenében 35 szavazattal az állan­dó választmány javasla­tát fogadták el, amely oda konkudál, hogy a polgármester a főispán bevonásával együttesen járjon el az illetékes minisztériumoknál a köl­csönök megszerzése ér­dekében, mert a város nem adhat. es Schwézner Károly, a Fiume bérlője beadványában megkereste a várost, hogy jelenlegi bérlemé­nyéből átenged a város részére több helyiséget. Linder Károly dr. főügyész bejelentette, hogy a Fi­ume bérletére uj bérlő jelentke­zett és a tárgyalások befejezése után az eredményt ismertetik a képviselőtestülettel. A gőzfürdő részvényeiből még 638 darab hiány van, ennélfogva az állandó választmány javasolja a fürdőigazgatóságnak, hogy ujabb propoziciót dolgozzon ki és eizt terjedsze a képviselőtestület elé. Uhrin Pál adótisztnek 50, Uhrin Judit, volt városi szülésznőnek 20 pengő havidíjét szavaztek meg. A városi üzletek és lekások bérlőinek kérelmét kiadták egy bizottságnak. A bizottság tagjai: Dr. Forray Lajos, Zsíros János, Bayer Béla, Filipinyi János és Steinberger Imre. Babarczi Mihály dohányárusitó bódéjának eladásával kapcsolat­ben a képviselőtestület javasolja a pénzügyigazgatóságnak, hogy a tulajdonjogot két, vagy három hadirokkantra ruházza rá. Az erzsébethelyi elöljáróság helységeit, amelyek szük voltuk­nál fogva nem felelnek meg ren­deltetésüknek, két helységgel megne gyobbit iák. Teljesítették a CsAK kérelmét s a Réthy-uccai futballpályát ujabb hat évre 15 arany pengő dijért ren­delkezésre bocsátották. Az AEGV bizottság tagjai lettek : Baukó András, Linder Károly dr., Hollender Lipót dr., Korossy Lász­ló és Tevan Rezső. Nem fogadták el az állandó választmánynak azt a javaslatát, hogy a jelenlegi forgalmi adó el­lenőrök egyszersmind végrehajtók is szerepeljenek. A Szucsu ház megvétele ügyé­ben Lipták János, Reisz József dr., Baukó András és Szeberényi Z. Lajos dr. képviselőtestületi tagok­ból álló bizottságot bízták meg a tárgyalások folytatására. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság arra kérte a várost, hogy a helyszíni azonosítás tárgyalásá­hoz több tagot jelöljön ki. Az OFB nagy népszerű­Károlyi miniszterelnök meghozta az Ítéletet Dréhr Imre ügyében (Budapestről táviratozzák) Dréhr Imre volt népjóléti államtitkár ügyé­ben gróf Károlyi Gyula miniszter­elnök a következő ítéletet hozta : Dréhr Imre államtitkárt vétkes­nek mondom ki egyrendbeli szolgálati vét­ség, egyrendbeli súlyos szolgáleti vétség és 14 rendbeli legsúlyosabb szol­gálati vétség elkövetésé­ben továbbá hivatalának oly mérték­ben való elhanyegolása miatt, hogy abból az államkincstár­ra kár háramlott. Ezek miatt hi­vatalvesztésre ítélem, egyben vele szemben az államkincstárnak oko­zott 82.752 pengő kár eréjéig a va­gyoni felelősséget kimondom és ezen összegnek 60 nap alatt le­endő megfizetésére kötelezem. Az ítélet 36 oldal terjedelmű és részletes megokolás követi. A bűnvádi eljárás megindítása vé­gett az ügyészséget a szükséges adatok közlése mellett értesitik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom