Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-10 / 4. szám

Békéscsaba, 1932 január 10 Vasárnap 59-ik évfolyam, 4-ik szám BEKESMEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP uuuuuuuvj^gnnriruxxTruTn^ EISfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 penRő. gy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint uuirjyjiTji-TjmnjwininJinnnna^ — A holnapi konferencia Január 10-ikén uj jóvátételi konferencia ül össze, egyelőre még bizonytalan programmal és pontosan ki nem jelölt feladatokkal. A konferercia alapja a nemzetközi pénzügyi szakértők baseli jelentése, de éppen most folyik a leghevesebb diplomáciai csatározás, hogy a kormánykőzi értekezlet programját kiszélesítsék és minden aktuális politikai, gazdasági és pénzügyi problémát megvitassanak. Amerika például csak abban az esetben hajlandó a konferencián résztvenni, ha ott nemcsak a jóvátételi fizetések kérdésé kerül a tárgyalásra, hanem a nemzetközi gazdasági kérdések teljes komplexuma. Ez*el szemben az érdekelt hatalmak egy része mindent elkövet, hogy a tárgyalásokat kizárólag a jóvátétellel kapcsolatos kérdésekre lokalizálja. Egyelőre még teljesen bizonytalan, hogy melyik felfogás fog győzedelmeskedni. De ha ugy fordulna a dolog, hogy a kormányközi értekezlet tárgysorozatából kirekesztik a világgazdaság minden égető problémáját, kétségkívül csak muló értékű megállapodásokat létesíthetnek és legfeljebb csak elodázzák a konferencia igazi feladatait. Ha nem most januárban, egész bizonyosan még ebben esztendőben programba kell venni azoknak a kérdéseknek gyökeres megoldását, melyek a mostani konferenciáról esetleg kiszorulnak. A jóvátétel kérdése elkülönítve a világgazdaság problémáitól, végeredményben akkor sem vezethez gyógyuláshoz, ha ujabb átmeneti moratoriumokkal esetleg sikerül is pénzügyi szempontból kedvező megoldást találni. Ez a megoldás a legjobb esetben is csak pillanatnyilag enyhíthet a helyzeten, de semmii sem javít a világgazdaság legsulyosabbbajain Ha Németország nem fizet Franciaországnak, ha a franciák nem fizetnek Angliának és Anglia moratoriumot kér Amerikától, a legfőbb háborús hitelezőtől, az érdekelt nemzetek taián rá fognak jönni, hogy tulajdonképpen egy fikció kedvéért szorongatták egymás torkát és vájkáltak egymás zsebében. Kiderülhet, hogy lényegében senkit sem ér károsodás, ha háborús adósságot nem kap, de nem is fizet. Még Amerika Újra rendkívüli közgyűlést akarnak összehívni a vármegyei ellenzéki bizottsági tagok is, a legfőbb hitelező, csak számjegyeket veszíthet az elmaradó európai fizetéseken, de nyer helyette munkát, termelést, zavartalan árucserét. A nemzetközi konferenciának nem a meddő arany vándorutját kell kiegyengetni egyik országból és egyik világrészből a másikba, hanem a produktív munkáért kell sikraszállnia, mert a világot csak ez mentheti meg az összeomlástól, csődtől, anarchiától ! (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már a mult közgyűlést megelőzően. jóval a közgyűlés megtartása előtt jelentette a Közlöny, hogy a vármegye törvényhatósági bizottságának ellenzéki tagjai, ezek között a szocialisták is — egy rendkívüli közgyűlés összehívására aláírásokat gyűjtenek. A törvényben előirt aláírásokat meg is szerezték és igy a főispán a rendkívüli közgyűlést egybe is hívta, mely nemosak zejcs, de bizonyos tekintetben botrányos jelenetekkel zárult. Most, mint értesülünk, a törvényhatóság ellenzéki tagjai ujabb rendkívüli közgyűlés összehívását akarják kérni és erre az inpulzust Zalavármegye legutóbbi közgyűlésének határozata adta meg. Csakhogy Zalavármegye törvényhatósága az idők komolyságához méltóan emelte fel kérő szavát a kormányzóhoz és semmiféle pártpolitikai célokat nem akart szolgálni, amidőn a nemzet egyetemes érdekeiért síkra szállt. A zalamegyei felirat bevezető részében rámutat arra, hogy a magyar nemzet államiságáért folytatott évszázados küzdelemben az országgyűlés mellett a vármegyék is nem egyszer éltek felirati jogukkal s kérték bizonyos helyzetekben az államfő intézkedő beavatkozását. Történelmi visszapillantást vet arra az időre, mikor egy évtizeddel _ ezelőtt a vármegye felirattal fordult az államfőhöz és emlékezetünkbe idézi a kormányzó látogatását és belekapcsolódik a vármegye területén elmondott szavaiba, melyek szerint vállvetett munkával, minden széthúzás félretételével, a hazafias alkotás terére kell lépnünk, hogy biztosithassuk az ezeréves magyar nemzet jövőjét és hódoló tisztelettel kéri, hogy az államfő most is adjon olyan irányítást a magyar alkotmányos és politikai élet működésének, hogy a gazdasági válságot minél kevesebb szenvedéssel és veszteséggel élhessük át. Ha ilyen értelemben kérik a békésmegyei ellenzéki bizottsági tagok a rendkívüli közgyűlés összehívását — a közvéleménynek ez ellen semmi féle észrevétele nem lehet, de az ellen eleve tiltakoznunk kell, hogy csupán a kedélyek nyugtalanítása végett gyűljön össze ismét a vármegye törvényhatósága és a megyei közéletben egy politikai hátterű és előre kieszelt botránynapot könyvelhessünk el. Ma fontos ülést tart a 33-as bizottság Korányi és Walkó miniszterek ma uiazfak el Genfbe (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ma, szombaton délelőtt 10 órára hívták össze a 33 as bizottságot, amelynek napirendjét nem közölték a sajtóval. Politikai körökben ugy tudják, hogy a transzfermoratóriummal összefüggő kérdéseket fogják tárgyalni. De szóba kerülnek azok a kérdések is, amelyek a költségvetés ujabb redukciójával vannak összefüggésben. Ezen az ülésen fog eldőlni, hogy a tisztviselőfizetések csökkentésére milyen intézkedések •válnak szükségessé. Korányi és Walkó miniszterek ma utaznak el Genfbe és a 33-as bizottság mai ülésén genfi utjukról tájékozást fognak nyújtani a bizottság tagjainak. MMMMMMMM^^ A csabai tisz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Dr. Donner László Békéscsaba város tisztifőorvosa a mult évről szóló kimerítő jelentését most terjesztette be a város polgármesteréhez. A jelentésből kiemeljük a következő érdekes adatokat: Békéscsabán a mult 1931. évben született 616 fiu és 572 leány. Meghalt 456 férfi és 434 nő. 1931. évben Békéscsabán 9 uj orvos telepedett le. Az orvosok száma 56, több, mint amennyi a város lélekszámának megfelel. Oltóorvosok voltak a múltévben dr. Szalay Dezső és dr. Kultsár évi jelentése Sándor. Beoltatott 1073 csecsemő ujraoltatolt 1052 gyermek. A szegény betegek gyógyszerköltségeire mindössze 3.800 pengő állott rendelkezésre, amely természetesen oly csekély összeg, hogy a szegénybetegeknek gyógyszerrel való ellátása nagy nehézségekbe ütközött. A mult esztendőben a rágályos betegségek közül a legtöbb áldozatot kivánt a roncsoló toroklob. Az egyiptomi szembetegségekben (trachoma) szenvedőket állandó gyógykezelésben részesitették és a betegség terjedését sikerült meggátolni.