Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám
1932-01-10 / 4. szám
2 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 január 10 üyakkendo, kaiap f keztyü, pizsama,^am©Si#ll@lPllͧl ernyő nagy választékban, I — mélyen leszállított árban M Andráss y" u t 7. Az arany átka A középkorban Itália volt a világforgalom központja, ahova az arany éppen ugy áramlott, mint ma Franciaországba, a világ politikai központjába. Itáliát még a rómaiak hálózták be kereskedelmi utakkal, az utak mentén városokkal, úgyhogy örökségképpen szállott az olaszokra a kereskedelmi forgalom. S ez a kereskedelem nem az árucserén alapult, mint Európa többi országaiban, hanem aranyban fizetendő készpénzben. Olaszország az első, ahol bankok nvilnak, a lombardirozás fogalma is olasz eredetű, még az első zálogházakat is ott találni s hogy mennyire aranyon nyugodt ez egész kereskedelem, látni abból is, hogy a zálogházaik cimtáblájain három arany golyó volt látható. A pénznek ezt az éhségét elsősorban Itáliában találjuk meg, nem hiába, éppen az olasz Dante átkozza el >az arany istenverte éhét*. Különösen Genua, Firenze és Velence forgalma lendül fel oly hihetetlen mértékben, hogy önálló állami életet éltek, rendes hadseregük volt, háborút üzentek és békét kötöttek. Különösen Velence lendült fel, a lagúnák titokzatos városa, ahol a dogé vezetése alatt a hirdedt Tizek tanácsa uralkodott véres és félemletes emléket hagyva hátra a történelemnek és a regényirodalomnak, Roppant küzdelemmel épült föl a város, a tenger iszapjába cölöperdőket vertek, azok tetejére boronaszerü rácsokat s ezt füvei, moszattal kitömték s erre épült föl a város. A nagv küzdelem megedzette őket, életerős, életkedvelő emberek lettek, ekiknek végcéljuk az életmüvészet volt. Élni és élvezni, ez volt Velence jelszava s ehhez a kereskedelemhez csak ugy ontolta az aranyat. Velence közvetítette a kisázsiai kereskedelmet Északeurópa felé a Brenner hágón át s közben a tejfelt mindenből lefölözte. Gyönyörű palotái telve a kelet szőnyegeivel, boraival, gyümölcseivel s fűszereivel. Nehéz levantei borok borostyán poharakban, pompás keleti gyümölcs arany edényekben, mindenütt virág, csipke, üvegnemü, csillárok. Nyomukban a legsötétebb bünük, emberi aljasságok, kegyetlen kivégzések és borzalmas börtönök. Vér és arany együtt, mint Ady Endre mondja. Néha megcsillan a művészet ezerhuros hárfáján az isteni szikra. Tizian megfesti a Krisztus és a vámszedő c. képét, melyen két fej két világnézet élet-halálharcát ábrázolja. Sok szép Madonna kép jelenti, hogy itt mégis emberek laknak. De a sok bün tovább burjánzik s a játék vége az lett, hogy I. Napoleon megjelent Velencében s mikor pénzben akartak kiegyezni Napoleonnal, ez azt válaszolta, nem akarok több inkvizíciót és szenátust látni, Velence kormányzatának el kell pusztulnia. 1798-ban megszűnt az ézeréves velencei köztársaság s bevonult az osztrák hadsereg. Utolsó dogéja e szavakkal adta át fövegét szolgájának : 'Tartsd meg magadnak, nekem már nincs rá szükségem®. Uj idők jöttek, melyben az aranynál is erősebb hatalom lépett sorompóba : a nemzeti lelkesedés s az aranyra épült Velencét besorozta az egységes olasz királyságba. Ma a franciák épitik aranyra hatalmukat s abban a pillanatban beteljesedett sorsuk is. Igaz lesz rájuk, amit egy költő mond : •Meghalni ? Ah, arra még ráérünk holnap! Pedig te szegény már tegnap meghaltál, csak még nem tudsz róla*. Ez év közepéig mindenki megkapja a hadikölcsönsegélyét (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az utóbbi időben mindinkább elterjedtek azok a hirek, hogy a népjóléti minisztérium megfelelő fedezet hiányában nem tudja minden hadikölcsönkárosultnak kiutalni a hadikölcsönsegélyét, ami érthető visszatetszést és riadalmat keltett a hadikölcsönsegély igénylők körében is. A hirrel kapcsolatban illetékes helyről azt jelentik, hogy a hadikölcsönsegélyek hiutalása rendben történik és minden igényt kielégítenek a népjóléti minisztériumban. ,' A kisjövedelmű hadikölcsönkárosultak támogatására fölvett 4 millió pengő és a középosztálynak szánt 500 ezer pengő rendelkezésre áll. A rendes hadikölcsön hitelből naponként átlag 450 folyamodó részesül segélyben. Természetesen 40—50 ezer kérvényt egyszerre elintézni nem lehet, de az év közepéig minden igényjogosult kérvénye elintézést nyer. 1 táblai birák beosztása (A Közlöny eredeti tudósitása.) Láng-Miticzky Ernő dr. táblai elnök elkészítette a szegedi itélő tábla büntető és polgári tanácsainak beosztását az 1932. évre. A tanácsbeosztás a következő : Az /. számú büntető tanács elnöke : Skultéty István táblai tanácselnök : Tagjai: Hubay László dr. és Juhász István ítélőtáblai bírók. A tanács jegyzője: Klein Béla dr. A tanács hétfőn, kedden és szerdán tárgyal. A II, számú büntető tanács elnöke : Kovács Rókus dr. ítélőtáblai tanácselnök. Tagjai : Szabó József dr. és Horánszky Miklós ítélőtáblai birák. A tanács jegyzője : Slammer László dr. A tanács csütörtökön, pénteken és szombaton tárgyal. A polgári ügyeket tárgyaló tanácsok beosztása a következő: Az /. számú polgári tanács elnöke : Elekes Gyula tanácselnök. Tagjai :Elemy Sándor dr., Curry Richárd és Sáfár Sándor Ítélőtáblai birák. A tanács jegyzője: Ujváry István dr. A tanács pénteken és szombaton tárgyal. * A II. számú polgári tanács elnöke : Muntyán István dr. tanácselnök. Tagjai: Nagy Antal, Lehóczky Károly és Vikor István dr. ítélőtáblai birák. A tanács jegyzője : Paraszkay Gyula dr. A tanács hétfőn és kedden tárgyal. A III. számú polgári tanács elnöke : Láng-Miticzky Ernő dr. ítélőtáblai elnök. Helyettese: Korpásy Gyula dr. ítélőtáblai biró. A tanács tagjai: Szkicsák István dr. és Csillag László ítélőtáblai birák. A tanács jegyzője : Richter Béla dr. A tanács szerdán és csütörtökön tárgyal. Pesti mozaik Meghalt egy színész. Nem jól fejeztem ki magam, Meghalt a színész. Mert Palágyi Lajos olyan színész volt, akinek 'mestersége a művészetté kristályosodott ki. — Emberábrázoló volt a szó legnemesebb értelmében. És minden erénye mellett — nyilt koponya, nagyműveltségű ember is volt. Kevés magyar színészben párosult annyira az intelligencia a művészi kvalitásokkal ... A miskolci, majd pedig a szegedi színházak igazgatását a vidéki nívónál sokkal magasabb szintre emelte. Reformer volt, aki szerette az újszerűséget előadásban és szinpadi termékben egyaránt . . . Csupán egy esetet ragadok ki színigazgatói működéséből . . . Ernst Didring svéd írónak „Hoches Spiel" című színjátékát „Veszélyes játék" cimmel lefordítottam magyar nyelvre. Rendkívül izgató, újszerű szindarab volt a Didring müve, de én hiába kilincseltem végig a pesti drámai színházak igazgatóságait, seholsem vállalkoztak arra, hogy bemutassák ezt a rendkívül érdekes és finom lelkiproblémával foglalkozó — színdarabot ... Le is mondtam az elhelyezésről s odaadtam a darabot Valentin Lajos színházi ügynöknek azzal az utasítással, hogy talán Kolozsvárott dr. Janovics kapható lesz a „Veszélyes játék" bemutatására ... És mi történt? Palágyi bevetődött Valentinhez, aki csak ugy per-tangentem megemlítette az igazgatónak, hogy volna egy igen érdekes darabja . . . Palágyi a kezébe vette a darabot, lapozgatta, olvasgatta — azután egészen belemélyedt az olvasásba — és ott a színházi ügynök irodájában az utolsó jelenetig elolvasta. - Én ezt a darabot előadom! — szólt.. Magam is játszani fogok benne. Én azt hiszem — nagy siker lesz! És egy nehéz problémát feszegető darabbal — igaz, hogy remek előadásban — olyan sikert aratott Miskolcon, amire még alig volt példa ! . . . Tizenötször játszotta el — zsúfolt nézőtér előtt. Nagyszerű kollega, melegszívű barát ment el Palágyi ILajosban. ízig, vérig művészember volt, aki a színjátszást nem mesterségnek tekintette, hanem lelki saükségletnek tartotta. Palágyi abból a színész fajtából való volt, akiről Petőfi Sándor igy dalolt : „A költő ir, ha kedve tartja, A képíró, ha kedve tartja, fest, De a színészt befogják az igába — Mindjárt, ha hallálal sújtja őt az est!" ... A Nemzeti Színház egy kitűnő művészt, én pedig igaz, jó barátot vesztettem el! . . . * * * . . . Meleg üdvözletemet küldöm Oroszlány Gábor felelős szerkesztő barátomnak abból az alkalomból, hogy a „Békésmegyei Közlöny" napilappá alakult át . . . Régi, kipróbált újságírói tolla végre megfelelő teret kap, ahol képességei érvényesülhetnek . . . Üdvözlöm dr. Reisz József ügyvéd urat. főszerkesztői tisztségében . . . Nagy az én örömöm, hogy Békéscsaba egy olyan orgánumot kap, amely bizonyára hivatottságának a legtökéletesebb mértékben meg fog felelni. Örvendek azért is, mert egy kis vérségi kötelék füz a „Közlönyhöz", hiszen Írásaim révén talán, nevem nem egészen ismeretlen a jó csabaiak előtt. Örvendek sok másért is, de főként azért, mert szeretem, ha a magyar zsurnalisztika újszülöttét. — két olyan erőteljes kéz tartja a keresztvízre, mint dr. Reisz József főszerkesztő és Oroszlány Gábor felelősszerkesztő. . . . Kívánom, hogy ugy a szülők, mint az újszülött a körülményekhez képest érezzék jól — magukat ! Adorján László Franciaország egy évi moratóriumot akar adni Párisi jelentés szerint Franciaország álláspontja a jóvátételi kérdésben a következő: A moratóriumot csak egy évvel hosszabbitanák meg, mert fennakarják tartani azt a lehetőséget, hogy szükség esetén a jövő évben újra tárgyalhassanak e kérdésről. A moratórium ideje alatt Németországot teljesen mentesítenék a feltételhez kötött adósságok alól. A feltételhez nem kötött adósságrészt rögtön német birodalmi vasúti kötvényben rónák le. A csehek hajlandók tárgyalni Prágából jelentik, hogy a cseh kereskedelmi delegáció Budapestre értesítést küldött, mely szerint a jövő héttől kezdve készen ál! a tárgyalásokra.
