Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám
1929-11-17 / 154. szám
Ara 12 fillér Békéscsaba, 1929 november 17. Vasárnap 56-ik évfolyam, 154-ik szám BEKESMEGI EOZLONT POLITIKAI LAP Előfizetési dijak i •Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, «gy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés dijszabás szerint, Az ellenség Nem lehet megdöbbenés és aggodalom nélkül elmenni ama megállapítások mellett, amelyeket érdemes közgazdászok most sütöttek ki és dörgedelmes hangú bomba gyanánt vágtak bele a világ gondolkozó embereinek köztudatába. Ez a megállapítás röviden, de igen találóan és vésztjóslóan akként hat, mint Kolumbusz hiresnevezetes tojása. És olyan egyszerű is a reája való ráhibázás. Tudniillik nem kevesebbet állapítottak meg, mint azt, hogy a világon szerte beütött mezőgazdasági tulprodukciónak, mellette kisebb mértékben azonban az ipari pangásnak is a gépek rohamos elszaporodása az oka. A tétel végtelenül egyszerű és kristálytisztán világos, mindenekfelett pedig igaz: minél jobban szaporítják a gépi termelést, annál kevesebb azoknak száma, akiknek számára s főleg élvezetére a jfantasztikus teljesítményt kierőszakolták. Minél több gép kezd dolgozni, annál kevesebb emberi munkára, tehát emberre lesz szükség s mivel maga a gép nem fogyaszt sem ruházati cikket, sem élelmiszert, a gép munkáját végzett emberek által fogyasztott cikkeknek nem akad fogyasztójuk. Tehát annyival kevesebb ruha, ^élelmiszer kell. A gép tehát az emberi munka, ^ munkalehetőség, az ember legnagyobb, legközvetlenebb, legkönyörtelenebb ellensége 1 A gépek megölték az állatok nagy tömegét, amelyek korábban a mezőgazdasági termelés legfontosabb eszközei s a föld termeivényeinek ugyanolyan jelentőségű fogyasztói voltak mint az emberek és feleslegessé, vásárlóképtelenné tették azokat, akiknek érdekében a termelés mai eszközei és méretei életre hivattak. A nagy mezőgazdasági katasztrófának — amely az egész világot egyformán sújtja — tehát az az oka, hogy a gép megöli a föld leghatalmasabb élőlényeit, az embert és az áljatot, vagyis a fogyasztókat. Éppen ezert szinte alig érthető meg, hogy erre csak most figyelnek fel, amikor az -egész világon bekövetkezett a mezőgazdasági termelés válsága. Hiszen már 1926-ban kitűnt, hogy a világ évi gabonatermése átlag legalább 100 millió métermázsával haladja meg a szükségletet, azóta pedig a többtermelési prop-ganda folytán a termés annyira fokozódott, hogy a tavalyi 150 millió mázsás felesleg mellett még az az 500—600 millió métermázsa is rendelkezésre áll, amelyet az elmúlott három esztendőben kicsépeltek, de nem fogyasztottak el. A mai gépi üzemü mezőgazdaság évente legalább 100 millió métermázsát tud a szükségletnél többet termelni, amivel szemben a gépi többtermelés nyomán az ellátandók száma és szükséglete állandóan csökken, annyira, hogy mig például 1913-ban a világ ember- és állatállományának évi szükséglete (vetőmaggal együtt) gabonafélékben 5 milliárd métermázsa volt, ma ez a szükséglet alig éri el a 4'5 milliárd métermázsát is... Mindez azt bizonyítja, hogy ha a gépek uralmának mai üteme tovább tart vagy pláne fokozódik, akkor belátható időn belül feltétlenül elkövetkezik az összes mezőgazdasági államok csődje s az emberi és állati pusztulásnak olyan nagy mértéke, amely a statisztikák szerint a múltban ismeretlem volt A gép gyilkoló versenye egyelőre csak a mezőgazdasági termelésben jelentkezik, de a fentiekből világos, hogy ha a gépek garázdálkodásának szabad folyást engednek, ugy ez a veszedelem át fog terelődni az ipari termelésre is, mert hiszen egyrészt a mezőgazdasági gépek nyomán kimúló fogyasztók amúgy is elvesznek az ipar számára, másrészt az ipari gépek elterjedése és fejlődése ujabb es ujabb munkástömegeket szőrit ki munkahelyeikről. S ez a katasztrófa rémesebb !esz minden eddig megtörtént borzalomnál, amit az emberiség ellenségei müveitek. Mert ez az ellenség mindegyiknél rémesebb és könyörtelenebb. Ez a legrettenetesebb ellenségünk 1 A gép.. A belügyminiszter kitűzte a megyei városok képviselőválasztásának idejét Január 31-ig kell megtartani a képviselőtestületi választást és február 15-ig az általános tisztújítást (A Közlöny eredeti tudósítása.) Előre látható volt, hogy már az idén lehetővé teszi a belügyminiszter a városi választások megartását. Az erre vonatkozó ren-t deletet tegnap kapta meg az alispán, aki rövidesen ki is fogja tűzni a választások idejét. A belügyminiszter rendelete értelmében december 15-től január 31-ig kell megtartani a képviselőtestületi választásokat. A választás megtartását követő 10 napon belül alakulóközgyülésre kell öszszehivni az uj képviselőtestületet, melynek első érdemleges teendője az általános tisztújítás határnapjának kitűzése lesz. A belügyminiszter errevonatkozóan akként intézkedett, hogy február 15-éig mindenütt le kell bonyolítani a tisztújítással kapcsolatos teendőket. Igy a jövő év első hónapjaiban az összes megyei városokban az uj összeté'elü közigazgatási szervek veszik át az ügyvezetést. Hogy Békéscsabán mikor tartják meg a választásokat, erről még nem határoztak. Abból a körülményből, hogy e hó 20-án tartja alakuló közgyűlését Békésvármegye uj törvényhatósági bizottsága, amely rövid határidőre kitűzi a tisztújítást, arra lehet következtetni, hogy december első napjaiban megtörténik a megyeházán a tisztviselőválasztás. Ha ez igy lesz, akkor valószínűen még december hó második felére kiírják a békéscsabai általános képviselőtestületi választást, rövidesen összehívják az alakuló közgyűlést és a továbbiak tekintetében is ugy intézkednek, hogy még ebben az esztendőben, vagy január első napjaiban megtörténjék az általános városi tisztújítás. Korniss Géza dr. kulturtanácsos, polgármesterhelyettes, akihez kérdést intéztünk a választások ügyében, közölte velünk, hogy a város az alispántól mindezideig semmiféle utasítást sem kapott a képviselőtestületi választásokra vonatkozóan. A választást elrendelő miniszteri rendelet ismeretére pedig minél előbb szükség van, egyrészt, hogy a választási előzetes intézkedések (hirdetmények készíttetése, választási elnökök kijelölése, stb.) jóelőre megtehetők legyenek, másrészt pedig, hogy tisztában lehessenek azzal: titkosan vagy nyíltan fognak-e megtörténni a szavazások ? A városi választásokra ugyanis a régi rendelkezés mérvadó, t. i. hogy ugy, mint az országgyűlési képviselőválasztásoknál, a városi választásoknál is nyíltan kell szavazni a megyei városokban. Ez pedig furcsa és zavarokra adhat alkalmat ma, amikor csak pár hete folytak le a megyei választások, amikor viszont titkosan kellett szavazni. Lehetséges, hogy a rendetet itt egységes intézkedéseket tartalmaz, ami helyénvaló is. Markovics Rodion irodalmi estje A .„Szibériai Garnizon" szerzője Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Érdekes irodalmi szenzációval szolgál az Aurora Kör, amikor Markovics Rodiont, a „Szibériai Garnizon" és „Az aranyvonat" nagyhírű szerzőjét mutatja be a békéscsabai közönségnek. Markovics Rodion érdekes egyénisége és nem közönséges irói pályája erősen foglalkoztatja a nagyközönség fantáziáját és igy indokolt volt, hogy a publikum személyesen is megismerje őt. Az est másik közreműködője: Szabados Piroska, a csabaiak régi kedvence, aki évekkel ezelőtt többször járt városunkban és mint Gyóni Géza költeményeinek nagyszerű előadója és Ibsen nőalakjainak utolérhetetlen ábrázolója, mindnyájunknak élénk emlékezetében van. Az est ma, vasárnap este fél 9 órakor lesz a Kereskedelmi Csarnokban. Jegyek az esti pénztárnál 1 pengőtől felfelé kaphatók. Gajdács Pál halála Pénteken temették el Tótkomlóson (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar evangélikus egyháznak és a magyar irodalomnak gyásza van. Gajdács Pál tótkomlósi ág. h. ev. lelkész, a kormányzói érdemérem tulajdonosa, a Magyar Luther-Társaság örökös tagja, a Hollós Mátyás Társaság tb. tagja, Békésvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, stb. lelkészi működésének 57-ik, a tótkomlósi gyülekezetben való működésének 47-ik s áldott életének 82-ik évében hosszas szenvedés után f. hó 12-én este 10 órakor csendesen elhunyt. Az elhunyt 1847-ben született Békéscsabán. Tanulmányait Selmecbányán. Szarvason, Pozsonyban, Berlinben és Halleben végezte. Már egész fiatal korában, diákévei alatt, irodalmi működését kezdte kifejteni. Munkatársa volt Jókai „Üstökös"-ének, majd megírta Tótkomlós monográfiáját. Számos maradandó becsű irodalmi müvet alkotott, ezek közül a leghíresebb a Hunyadiak cimü trilógia, amelyért a Kisfaludy Társaság értékes pályadiját kapta meg. Nagyobb és maradandóbb értékű müvei voltak még: a Simonyi óbester, Gyöngyi Piroska stb. stb. í CSUKOTT | S Z E M É LY BÉRAUTÓK EJJEL-NAPPAL KAPHATOK SUHAJDA GARAGEBAN TELEFON 93 m