Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-17 / 154. szám

2 Mm^msMii ígmiunwTí Békéscsaba 1929 novmber 17 kötöttáruk, nyakkendő, kalap különlegességek TESCHERNEL ANDRÁSSY-UT 7 Huzamosabb időn keresztül volt munkatársa lapunknak is és jóizü, jobbára humoros irásai és versei sok élvezetes órát szereztek olvasóközönségünknek. Temetése pénteken délelőtt 10 órakor folyt le a tótkomlósi ev. temetőben óriási részvét mellett. A derék, kiváló képességű lelkészt utolsó útjára nemcsak hivei kisérték el tömegesen, hanem a vármegyéből és Budapestről is sokan jelentek meg a végtisztességen. Nélkülözhetetlen szakkönyv autóvezetők és tulajdonosok részére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szenzációs könyv hagyta el a napokban a sajtót, melyet az élet, az autókon, motorokon rohanó élet termelt ki. A könyvet egyik legnagyobb vidéki gépjármükerület rendőrhatóságának szakreferense irta, aki benne él a soffőrvizsgáztatásban, a közlekedésrendőri és műszaki kérdésekben. Az egyik szaklap a könyvet és a szerzőt a következőkép ismerteti: „Dr. Derner József, a pécsi gépjármű . kerületi hatóság rendőrkapitányának szakavatott tolláról és szerkesztési képességeiről, gyakorlati és elméleti tudásáról tesz tanúbizonyságot azon körülmény, hogy a „Tudnivalók a gépjármütulajdonosok, kereskedők, vezetők és vezetői vizsgára készülők számára" cimü könyvének első kiadása hamarosan elfogyott. Most jelent meg a könyvpiacon, a közeljövőben életbelépő közlekedési rendeletre való tekintettel, teljesen átdolgozott, számos szemléltető ábrát tartalmazó, bővített kiadása. E hiányt pótló szakmunkáról csak az elismerés hangján beszélhetünk. A könyv 300 sűrűn nyomott oldalnyi terjedelmű. Benne számtalan tanács, útbaigazítás, amelynek felhasználása anyagi előnyt jelent az autósoknak és motorosoknak. Igen értékes oldala, hogy a gépjárművezetői viszgaanyagot képező közlekedési szabályokat és műszaki ismereteket világos és könnyen érthető módon, kérdésfeleletben közli és a fentebb már emiitett szemléltető ábrákkal világítja meg az egyes kérdéseket. Emiatt a vezetői vizsgát tevők számára nélkülözhetetlenné lett e könyv. A munka minden egyes fejezetéből a szakember szava száll az olvasó felé, szabatos kifejezésmódjával. Az Ízlésesen kiállított könyv szép címlapja, melyet KálmándyPapp László festőművész tervezett, ügyesen juttatja kifejezésre a tartalmat. A könyv szép nyomása a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. cég munkáját dicséri. A könyv ára 7 pengő, ami hasonló szakmunkák áraihoz viszonyítva, elég jutányos. Megrendelhető a szerzőnél is. A pénzügyminiszter nem ad adóa csabai iparosoknak Az Ipartestület elöljárósági ülése — A budapesti kiküldött szervezkedésre hivta fel az iparosságot (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Ipartestület csütörtökön tartotta rendes havi ülését, amelynek elnöki megnyitója után üdvözölte a Budapestről érkezett Molnár Lajos szerkesztőt, az IPOSz tb. főtitkárát. A tagforgalmi jelentés ismertetése után az elöljáróság Rosenthal Adolfnak a testület részére adott 1000 pengő kamatmentes kölcsönért az elöljáróság éljenzése közben jegyzőkönyvi kivonatban hálás köszönetet szavazott. A pénztári jelentést egyhangúlag elfogadván, Suhajda Andrást a gazdabizottságba választották. Felolvasták ezután a pénzügyminiszter leiratát, amelyet az Ipartestületnek adómérséklés iránti kérvényére küldött. A miniszter nem tesz a kérelemnek eleget, mert az idei adó a mult év jövedelme után vettetett ki. Ha ez évben az iparosságot veszteségek érték, ugy a jövő évi adókivetésnél kell az adó aránytalanságát helyrehozatniok. A BIME uj tisztikarának bejelentését az Ipartestület támogatásának ígérete mellett, tudomásul vették. Suhajda János indítványát elfogadva, egy husz tagu bizottságot választottak, melynek feladata lesz a tél folyamán a szórakoztató és kulturális összejövetelek rendezése. A téli hónapokban az iroda hivatalos óráit délután 3 óra helyett 2 órakor kezdi. Az elnök ezután átadta a szót Molnár Lajos budapesti kiküldöttnek, aki hosszabb lelkes és mindenre kiterjedő beszédében a szervezkedésre hivta fel az iparosságot, hivatkozva a szakszervezeti munkások áldozatkészségére és annak eredményére. Napi két fillér megtakarítására hivta fel saját érdekében az ország iparosságát, ameiy csekély összeggel is nagy eredményeket tudna elérni. Az elnök köszönete fejezte be az értékes előadást, mire az előadó, látva beszédének sikerét, kijelentette, hogy a békéscsabai Ipartestületnek bármikor rendelkezésére áll. ^ Vásároljon I ÁDÁM PÁL | női divatárúházában II., Szt István-tér 18. • Kői télikabátok f legolcsóbb beszerzési helye | állandó olcsó árusitása % • Kedvező fizetési feltételek | Tisztviselőknek árengedmény | A vagyonváltság s a békésiek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Köztudomásu, hogy a békési határban igen tekintélyes nagyságú terület jutott vagyonváltságföldekből igényjogosult kisembereknek. Az is köztudomásu, hogy a vagyonváltsági, mint a földbirtokreform eljárási során kisajátított s kiosztott földekkel sok baj volt, van és lesz ezután is. Éppenséggel nem váltották ki az alkalmazásba vett eljárási rendszerek sem a volt, sem az uj tulajdonosok lelkéből a teljes megelégedést. Országszerte kerekszámban mintegy 500.000 kat. hold került vagyonváltság cimén a kincstár rendelkezése alá s az elismert igényjogosultak között kiosztásra. Ha csak 1000 P-vel vesszük is nagy átlagban kat. holdanként ennek a területnek értékét, akkor is 500 millió pengőhöz jutott, vagy fog jutni ezen a réven a kincstár. Nem éppen közömbös dolog tehát a nyilvánosság szempontjából sem, hogy ez a nagy probléma miként bonyolódik le végeredményében. Mennyit emészt fel évről-évre a vagyonváltságföldek ügykezelése, nem tudjuk, de még az erre fordított költségek levonása után is igen nagy összegnek kellett s kell megmaradni az állam, a köz javára. Az állam végső fokon, az igényjogosultakkal való közvetlen érintkezésben a községi közigazgatás erejét, munkáját vette s veszi igénybe — mint tudjuk, díjtalanul, holott az eljárási, végrehajtási munkáknak éppen az igényjogosultakkal való közvetlen érintkezés a legnehezebb s legkínosabb része„ Egyes kisebb községekben, ahol sem maga a földterület, sem az igényjogosultak száma nem nagy; vagy ahol a kiosztott földek miveIése bármely oknál fogva kedvezőbb, jövedelmezőbb s igy az igényjogosultak fizetőképessége s készsége megkönnyíti a községi adóügyi közigazgatás helyzetét is, még csak megy valahogy a dolog, de bizony olyan nagy községben,, mint Békésen, ahol a rendes adóügykezelés is csak megfeszített munkaerővel s idegekkel bonyolítható le, ahol a kiosztott földekből az igényjogosult a vetőmagnak, igásmunkának s saját napszámmunkájának kiadásait, költségeit sem igen tudja kivenni, mert a kapott földek részint nagy távolságra vannak a községtől, részint gyenge minőségűek, részint pedig az összeállított termeivények az ottani piacon rossz árakon, sokszor pedig alig értékesíthetők: szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik a vagyonváltsági földekből származó kötelezettségeknek pontos teljesítése s a kezeléssima pénzügyi lebonyolítása, rendbentartása. Persze felülről, a magasságokból, a minisztériumokból nem könnyű meglátni az alant nyüzsgő élet mindennapi bajait, küzdelmeit, nehézségeit. Egyszerűen s ak'aszerüen tehát csak azt állapítják meg, mint ahogy meg is állapították,, hogy a kékésiek rossz fizetők, elégedetlenkedők, rezonirozók s hogy a békési adóügyi közigazgatás nem eléggé buzgó, de nem nézik,, nem látják, nem is láthatják azokat a mélyenfekvő igazi okokat,, amelyek ezt a kétségtelenül szánalmas állapotot, kényszerhelyzetet előidézik. A békési földhözjuttatottakkal s a békési adóügyi közigazgatással szemben kifejezésre jutó panasz nem indokolt, nem méltányos s csak a valódi helyzet nem ismeretéből származhatik. Kötelességünk a szorgalmasan, becsületesen dolgozó, kötelességeiknek mindig eleget tenni kész békési földhözjutottak, valamint a hivatalos órákon kivül s tul is, szinte idegkimerülésig dolgozó békési adóügyi közigazgatás érdekében ezeket a tényeket leszögezni s tájékoztató felvilágosításokat megadni mindazoknak, akiket illet. Kötelességünk pedig azért, mert a békési földmunkásoknak a mult század parasztmozgalmaiból rossz hirük kerekedett s ilyen híresztelések még ma is közszájon forognak s érdemetlenül is könnyen, hozzájuk tapadnak. Mint a világon mindenütt, Békésen is lehetnek izgága, dologkerülő, kötelességeiket nem teljesítő, könnyelmű emberek, de általában a békési munkásnép megbízható, szorgalmas, dolgos, becsületes, törvénytisztelő, családját, földjét, hazáját szerető emberekből áll, akiknek