Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-13 / 153. szám

MKlfMMWit ifcíM't-W Békéscsaba 1929 novmber 13 ZStttt TESCHERNEL ANDRASSY-UT © kezelni. Az elmondottak bátoríta­nak engem arra, hogy szerény személyemmel talán kelleténél többet foglalkozzam mai beiktatá­somkor. De mielőtt ezt teszem, tartozom a vármegye közönségé­nek egy becsületes vallomással. — Beismerem a vármegye tisz­telt közönségének, hogy hosszú ideig vonakodtam a legmagasabb kegyet elfogadni és a kormány rendelkezését teljesíteni. De most, e pillanatban, amidőn e főispáni székbe beiktattatam, büszke va­gyok személyem ily rendkívüli és képességeimet messze felülmúló értékelésére. De büszke vagyok arra is, hogy ily szép és nemes, az ország kormányzatában is fon­tos helyet elfoglaló vármegye fő­ispánja lehetek. Beiktatásom előtt az Isten házában leborulva kér­tem a Mindenhatót, hogy adjon nekem, öreg embernek még annyi testi és szellemi erőt, hogy a reám ruházott súlyos és felelősségteljes feladatnak megfelelhessek. Program nélkül — Teljes szeretettel és őszinte jóakarattal közeledem ugy a hi­vatalos vármegyéhez, mint annak társadalmához és kérem, hogy ajándékozzanak meg azzal a bi­zalommal, amelyet a magyar em­ber a jószándékkal közeledő ma­gyartól megtagadni nem szokott és amely bizalom nyújtása zálo­gát fogja képezni a vármegye jó­léte érdekében kifejtendő közös munkánk sikerének. Értékesnek és egyedül célhoz vezetőnek lá­tom a vármegye közönségével való egyetértést ápolni. Kormány­zati programot nem nyújtok. A kormányzó parancsára és a kor­mány bizalmából foglalván el e méltóságot, természetes, hogy a jelenlegi kormánnyal és annak kormányzati elveivel mindenben egyetértek. Bethlen István gróf mi­niszterelnököt tartom vezéremnek és mindaddig kivánom az ő kor­mányzatát támogatni, amig a mi­niszterelnök és a kormány bizal­mát birom és a magam felfogását kormányzatukkal azonosíthatom. — Törvényhatósági szolgálatban kezdtem hivatali pályámat és ha hosszú ideig hivatásom a birói székbe szólított, ez alatt a törvény­hatósági élet szeretete és megbe­csülése bennem nem halványult el ; a törvényhatóság kormányza­tát tiszteletben fogom tartani. Bát­ran tehetem ezt az Ígéretet, mert Békésvármegye hazatias közönsé­géről nem tételezem fel, hogy va­laha is a nemzeti érdekkel szem­behelyezkedne, vagy törvényes jo­gait túllépni óhajtaná. „Dolgozni akarok,, — Dolgozni kívánok Békésvár­megyéért, lépéseimben és tényke­déseimben a jóakarat, a szociális érzék, a vármegyei lakosság min­den rendű és rangú lakossága iránti szeretet fog vezetni és leg­főbb törekvésem lesz az, hogy a vármegye lakossága életbevágó kérdéseiben bennem támaszát lelje. Rendet és fegyelmet kívánok tartani a megye kormányzatában, mert csak a belső erő gyűjtése tudja biztosítani hazánk érvénye­sülését a külpolitikai vonatkozá­sokban is. Szeretettel fogom ke­zelni a vármegyei tisztikar ügyeit, de megkívánom tőle kötelességei­nek szigorú teljesítését. Ismételten kérem a vármegye közönségét, hogy személyem iránt bizalommal viseltetve, az erők egyesítésében és a megértésből eredő közös munkában együtt keressük a vár­megye javát. Az üdvözlések Hosszantartó taps és lelkes él­jenzés fogadta a főispán beszédét, majd Brém Lőrinc kanonok, felső­házi tag üdvözölte hosszabb be­szédben az uj főispánt a törvény­hatósági bizottság nevében. A gazdaközönség részéről Beliczey Géza üdvözölte a főispánt. A főispán ezután a különböző küldöttségeket fogadta. Először Vasárnap folytak le az érdek­képviseleti választások Megválasztották törvényhatósági bizottsági képviselőiket az ügyvédek, orvosok, mérnökök, kereskedők és iparosok Biharvármegye küldöttsége üdvö­zölte Feilitzsch Berthold főispánt, majd Gyula és Békéscsaba váro­sok küldöttségei után az egyhá­zak köszöntötték. A róm. kath. papság, evangélikus, református egyházak után a gyulai izraelita hitközség és a gör. kel. egyházak küldöttségei következtek. A tisz­telgők sorában egymásután kö­vetkeztek a 10. honvédgyalog­ezred tisztikara, az államrendőr­ség, csendőrség, vámőrség, állami hivatalok, kórházak, különböző ér­dekképviseletek, egyesületek és testületek küldöttségei. A fogadás a késő déli órákban ért véget. Dr. báró Feilitzsch Berchtold főispán még néhány napig Gyulán marad, majd Berettyóújfaluba uta­zik, ahonnan november 17-én jön vissza Gyulára. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Teljes részvétlenség mellett tar­tották meg vasárnap az érdekkép­viseleti választásokat a vármegyei törvényhatósági bizottságba. Öt foglalkozási ág : az orovosok, ügy­védek, mérnökök, iparosok és ke­reskedők választották még képvi­selőiket a megyegyülésbe és meg­állapítható, hogy Békéscsaba a túlsúlyával ezúttal is megfelelő számú tagot tudott kiverekedni magának. A választások részletes ered­ménye egyébként a következő; Orvosok: Zöldy János dr vár­megyei tisztifőorvos, Remenár Elek dr, Vas Vilmos dr rendes tagok, Rosenthal József dr és Donner László dr póttagok. Ügyvédek: Keppich Frigyes dr Gyula, Czibesz Alfonz dr és Hor­váth Ferenc dr Békéscsaba, Mázor Elemér dr Szarvas. Mérnökök: Ádám Gusztáv vá­rosi műszaki tanácsos, Békéscsaba, Fáry István iperfelügyelő, Trautt­wein Gyula igazgató-főmérnök ren­des tagok, Doupiczky Károly, Szarvas és Horémus István folyam­mérnökségi hivatalfőnök, Gyula, póttagok. A kereskedelmi és iparkamarai tagok tizenkét rendes és hat pót­tagsági helyére, mint ismeretes, ugy az Iparos, mint a kereskedő érdekképviseletek megegyeztek és paktumot kötöttek az egész vár­megyére kiterjedően. A paktumot a vármegye legtöbb helyén betar­tották mégis azonban Gyomán, Békéscsabán és Szarvason külön lisztát állítottak a szociáldemokrata kisiparosok. Orosházán az egyik kereskedő frakció Taffler Andor helyett másik jelöltet szerepeltetett a listán és a paktum ellenére az összes többi neveket kihúzták. Az iparosok közül 194-en sza­vaztak le. Itt a hivatalos lista fö­lényes győzelmet aratott az ellen­lista felett, mert az csak 29 sza­vazatot kapott. Ugyancsak fölé­nyes győzelmet aratott a hivatalos lista Békésen és Orosházán. Bé­késcsabán, ahol a legerősebb volt a szociáldemokrata iparosság szer­vezkedése, 250-en szavaztak le, s itt is körülbelül 150 szavazatott kapott a hivatalos lista.; Végered­ményében az egész megyében győzött a hivatalos lista. Nagy ünnepségen avatták fel Kereskedelmi Csarnok E avatóbeszédet Bud János dr. kereskedelmi minisz­ter mondotta, aki nagyszabású gazdaságpolitikai programot adott (A Közlöny eredeti tudósítása) Vasárnap délelőtt hatalmas érdek­lődés mellett történt meg a békés­csabai Kereskedelmi Csarnok uj székházának ünnepélyes felava­tása. A lélekemelő ünnepségen előkelő közönség vett részt, amely­nek soraiban ott volt Bud János dr. kereskedelmi miniszter, a vá­ros országgyűlési képviselője is, továbbá Kállay Miklós kereske­delmi, Szabóky Alajos pénzügyi és Mayer Károly földmivelésügyi ál­lamtitkár, Temesváry Imre dr. és Tóth Pál dr. országgyűlési képvi­selők, végül a helyi hatóságok iejei és magasabbrangu tisztviselői, a szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamara részéről Vértes Miksa el­nök és Landesberg Jenő dr. fő­titkár, az OMKE képviseletében pedig Balkányi Kálmán dr. alel­nök és Horváth István főtitkár és még számosan a közélet kitűnő­ségei közül. A díszközgyűlést Tardos Dezső dr. elnök nyitotta meg, aki üdvö­zölte a vendégeket és az összes megjelenteket, majd Gyöngyösi János dr. főtitkár ismertette a szék­ház létesítésének történetét. Ezután Bud János dr. állott fel szólásra. Bud miniszter beszéde Bud János dr. kereskedelmi mi­niszter azzal kezdte beszédét,, hogy a sors különös játéka foly­tán tegnap is, ma is székházava­táson vesz részt. Ezeknek össze­esése mintha azt jelentené, hogy az ellentétek, amelyek a két tár­sadalmi réteg között az utóbbi idő­ben felmerültek, szünőben volná­nak. E város lakosságát e téren szemrehányás nem érheti, mert amióta ismeri, jól esik látnia az itteni összetartást, ami azért van, mert érzik, hogy ez egyaránt ér­deke a városnak és az országnak. Szeretné, ha ez a felfogás átmenne az egész országra. Könnyű ellen­téteket találni, de nem ez teremti meg az ország boldogulását, ha­nem az összefogás. Egymással, egymás mellett, de nem egymás ellen lehet előbbrevinni az orszá­got. Ismételten hangoztatta az ösz­szefogás szükségességét. Nehéz helyzetben van, folytatta, mert ha gazdasági kérdésekről szólna, es­tig kellene beszélnie. Mégis pár vonással ismertetni kívánja a kor­mány programját. Nehéz helyzet­ben vagyunk. Szemünkre hányják, hogy hivatkozunk a világkrizisre­Ezt kell tennünk, mert csakugyan az van és most válnak ki az utolsó' 10 évet jellemző következmények­És ezt mindenki érzi. Hogyne éreznők mi, a szerencsétlen, szét­szabdalt ország. A pénzkrizis, mely egész Európát bajba sodorta, ná­lunk a termésértékesitésnél mutat­kozik. Az elzárkózás politikája Hátrafelé kritizálni könnyű, de előre nem, mert ott kell megtalálni az utat, amelyen haladni kell. Hogy a válság nem lett mélyebb, oka az, hogy gazdasági termelé­sünk fejlett. A baj nem is itt van, itt szerencsés a helyzet, mert a mezőgazdaság kihasználásának még sok lehetősége van, sokfelé lehet fejleszteni. Ha az ország hozzájut a szükséges tőkeerők­höz, nagy területek mutatkoznak fejlődéshez és haladáshoz. Európa nagy baja, hogy a világkonferen­ciákon mindig az ipari bajokat tárgyalják, a mezőgazdaságét soha. Pedig ez kell, Európa mezőgazda­ságának előbbrevitelében van a segítség. Mi erre már rég rámutat­tunk s hogy nem lehet tovább is• elzárkózási politikát folytatni, mert ebből egész Európa elszegénye­dése következik be. A vámpoliti­kának egész Európában uj irányt kell vennie, hogy el ne pusztul­junk. Életkérdés, hogy ebben meg­találják Európa államai az össze­müködést. Sok tényező játszik itt közre, de hiszem, hogy a kezde­ményezés megteremné a gyümöl­cseit és közelebb lehetne hozni Európa népeit egymáshoz. Nem hiszem, hogy lenne európai em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom