Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-13 / 153. szám

MKlfMMWit ifcíM't-W Békéscsaba 1929 novmber 13 ZStttt TESCHERNEL ANDRASSY-UT © kezelni. Az elmondottak bátorítanak engem arra, hogy szerény személyemmel talán kelleténél többet foglalkozzam mai beiktatásomkor. De mielőtt ezt teszem, tartozom a vármegye közönségének egy becsületes vallomással. — Beismerem a vármegye tisztelt közönségének, hogy hosszú ideig vonakodtam a legmagasabb kegyet elfogadni és a kormány rendelkezését teljesíteni. De most, e pillanatban, amidőn e főispáni székbe beiktattatam, büszke vagyok személyem ily rendkívüli és képességeimet messze felülmúló értékelésére. De büszke vagyok arra is, hogy ily szép és nemes, az ország kormányzatában is fontos helyet elfoglaló vármegye főispánja lehetek. Beiktatásom előtt az Isten házában leborulva kértem a Mindenhatót, hogy adjon nekem, öreg embernek még annyi testi és szellemi erőt, hogy a reám ruházott súlyos és felelősségteljes feladatnak megfelelhessek. Program nélkül — Teljes szeretettel és őszinte jóakarattal közeledem ugy a hivatalos vármegyéhez, mint annak társadalmához és kérem, hogy ajándékozzanak meg azzal a bizalommal, amelyet a magyar ember a jószándékkal közeledő magyartól megtagadni nem szokott és amely bizalom nyújtása zálogát fogja képezni a vármegye jóléte érdekében kifejtendő közös munkánk sikerének. Értékesnek és egyedül célhoz vezetőnek látom a vármegye közönségével való egyetértést ápolni. Kormányzati programot nem nyújtok. A kormányzó parancsára és a kormány bizalmából foglalván el e méltóságot, természetes, hogy a jelenlegi kormánnyal és annak kormányzati elveivel mindenben egyetértek. Bethlen István gróf miniszterelnököt tartom vezéremnek és mindaddig kivánom az ő kormányzatát támogatni, amig a miniszterelnök és a kormány bizalmát birom és a magam felfogását kormányzatukkal azonosíthatom. — Törvényhatósági szolgálatban kezdtem hivatali pályámat és ha hosszú ideig hivatásom a birói székbe szólított, ez alatt a törvényhatósági élet szeretete és megbecsülése bennem nem halványult el ; a törvényhatóság kormányzatát tiszteletben fogom tartani. Bátran tehetem ezt az Ígéretet, mert Békésvármegye hazatias közönségéről nem tételezem fel, hogy valaha is a nemzeti érdekkel szembehelyezkedne, vagy törvényes jogait túllépni óhajtaná. „Dolgozni akarok,, — Dolgozni kívánok Békésvármegyéért, lépéseimben és ténykedéseimben a jóakarat, a szociális érzék, a vármegyei lakosság minden rendű és rangú lakossága iránti szeretet fog vezetni és legfőbb törekvésem lesz az, hogy a vármegye lakossága életbevágó kérdéseiben bennem támaszát lelje. Rendet és fegyelmet kívánok tartani a megye kormányzatában, mert csak a belső erő gyűjtése tudja biztosítani hazánk érvényesülését a külpolitikai vonatkozásokban is. Szeretettel fogom kezelni a vármegyei tisztikar ügyeit, de megkívánom tőle kötelességeinek szigorú teljesítését. Ismételten kérem a vármegye közönségét, hogy személyem iránt bizalommal viseltetve, az erők egyesítésében és a megértésből eredő közös munkában együtt keressük a vármegye javát. Az üdvözlések Hosszantartó taps és lelkes éljenzés fogadta a főispán beszédét, majd Brém Lőrinc kanonok, felsőházi tag üdvözölte hosszabb beszédben az uj főispánt a törvényhatósági bizottság nevében. A gazdaközönség részéről Beliczey Géza üdvözölte a főispánt. A főispán ezután a különböző küldöttségeket fogadta. Először Vasárnap folytak le az érdekképviseleti választások Megválasztották törvényhatósági bizottsági képviselőiket az ügyvédek, orvosok, mérnökök, kereskedők és iparosok Biharvármegye küldöttsége üdvözölte Feilitzsch Berthold főispánt, majd Gyula és Békéscsaba városok küldöttségei után az egyházak köszöntötték. A róm. kath. papság, evangélikus, református egyházak után a gyulai izraelita hitközség és a gör. kel. egyházak küldöttségei következtek. A tisztelgők sorában egymásután következtek a 10. honvédgyalogezred tisztikara, az államrendőrség, csendőrség, vámőrség, állami hivatalok, kórházak, különböző érdekképviseletek, egyesületek és testületek küldöttségei. A fogadás a késő déli órákban ért véget. Dr. báró Feilitzsch Berchtold főispán még néhány napig Gyulán marad, majd Berettyóújfaluba utazik, ahonnan november 17-én jön vissza Gyulára. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Teljes részvétlenség mellett tartották meg vasárnap az érdekképviseleti választásokat a vármegyei törvényhatósági bizottságba. Öt foglalkozási ág : az orovosok, ügyvédek, mérnökök, iparosok és kereskedők választották még képviselőiket a megyegyülésbe és megállapítható, hogy Békéscsaba a túlsúlyával ezúttal is megfelelő számú tagot tudott kiverekedni magának. A választások részletes eredménye egyébként a következő; Orvosok: Zöldy János dr vármegyei tisztifőorvos, Remenár Elek dr, Vas Vilmos dr rendes tagok, Rosenthal József dr és Donner László dr póttagok. Ügyvédek: Keppich Frigyes dr Gyula, Czibesz Alfonz dr és Horváth Ferenc dr Békéscsaba, Mázor Elemér dr Szarvas. Mérnökök: Ádám Gusztáv városi műszaki tanácsos, Békéscsaba, Fáry István iperfelügyelő, Trauttwein Gyula igazgató-főmérnök rendes tagok, Doupiczky Károly, Szarvas és Horémus István folyammérnökségi hivatalfőnök, Gyula, póttagok. A kereskedelmi és iparkamarai tagok tizenkét rendes és hat póttagsági helyére, mint ismeretes, ugy az Iparos, mint a kereskedő érdekképviseletek megegyeztek és paktumot kötöttek az egész vármegyére kiterjedően. A paktumot a vármegye legtöbb helyén betartották mégis azonban Gyomán, Békéscsabán és Szarvason külön lisztát állítottak a szociáldemokrata kisiparosok. Orosházán az egyik kereskedő frakció Taffler Andor helyett másik jelöltet szerepeltetett a listán és a paktum ellenére az összes többi neveket kihúzták. Az iparosok közül 194-en szavaztak le. Itt a hivatalos lista fölényes győzelmet aratott az ellenlista felett, mert az csak 29 szavazatot kapott. Ugyancsak fölényes győzelmet aratott a hivatalos lista Békésen és Orosházán. Békéscsabán, ahol a legerősebb volt a szociáldemokrata iparosság szervezkedése, 250-en szavaztak le, s itt is körülbelül 150 szavazatott kapott a hivatalos lista.; Végeredményében az egész megyében győzött a hivatalos lista. Nagy ünnepségen avatták fel Kereskedelmi Csarnok E avatóbeszédet Bud János dr. kereskedelmi miniszter mondotta, aki nagyszabású gazdaságpolitikai programot adott (A Közlöny eredeti tudósítása) Vasárnap délelőtt hatalmas érdeklődés mellett történt meg a békéscsabai Kereskedelmi Csarnok uj székházának ünnepélyes felavatása. A lélekemelő ünnepségen előkelő közönség vett részt, amelynek soraiban ott volt Bud János dr. kereskedelmi miniszter, a város országgyűlési képviselője is, továbbá Kállay Miklós kereskedelmi, Szabóky Alajos pénzügyi és Mayer Károly földmivelésügyi államtitkár, Temesváry Imre dr. és Tóth Pál dr. országgyűlési képviselők, végül a helyi hatóságok iejei és magasabbrangu tisztviselői, a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara részéről Vértes Miksa elnök és Landesberg Jenő dr. főtitkár, az OMKE képviseletében pedig Balkányi Kálmán dr. alelnök és Horváth István főtitkár és még számosan a közélet kitűnőségei közül. A díszközgyűlést Tardos Dezső dr. elnök nyitotta meg, aki üdvözölte a vendégeket és az összes megjelenteket, majd Gyöngyösi János dr. főtitkár ismertette a székház létesítésének történetét. Ezután Bud János dr. állott fel szólásra. Bud miniszter beszéde Bud János dr. kereskedelmi miniszter azzal kezdte beszédét,, hogy a sors különös játéka folytán tegnap is, ma is székházavatáson vesz részt. Ezeknek összeesése mintha azt jelentené, hogy az ellentétek, amelyek a két társadalmi réteg között az utóbbi időben felmerültek, szünőben volnának. E város lakosságát e téren szemrehányás nem érheti, mert amióta ismeri, jól esik látnia az itteni összetartást, ami azért van, mert érzik, hogy ez egyaránt érdeke a városnak és az országnak. Szeretné, ha ez a felfogás átmenne az egész országra. Könnyű ellentéteket találni, de nem ez teremti meg az ország boldogulását, hanem az összefogás. Egymással, egymás mellett, de nem egymás ellen lehet előbbrevinni az országot. Ismételten hangoztatta az öszszefogás szükségességét. Nehéz helyzetben van, folytatta, mert ha gazdasági kérdésekről szólna, estig kellene beszélnie. Mégis pár vonással ismertetni kívánja a kormány programját. Nehéz helyzetben vagyunk. Szemünkre hányják, hogy hivatkozunk a világkrizisreEzt kell tennünk, mert csakugyan az van és most válnak ki az utolsó' 10 évet jellemző következményekÉs ezt mindenki érzi. Hogyne éreznők mi, a szerencsétlen, szétszabdalt ország. A pénzkrizis, mely egész Európát bajba sodorta, nálunk a termésértékesitésnél mutatkozik. Az elzárkózás politikája Hátrafelé kritizálni könnyű, de előre nem, mert ott kell megtalálni az utat, amelyen haladni kell. Hogy a válság nem lett mélyebb, oka az, hogy gazdasági termelésünk fejlett. A baj nem is itt van, itt szerencsés a helyzet, mert a mezőgazdaság kihasználásának még sok lehetősége van, sokfelé lehet fejleszteni. Ha az ország hozzájut a szükséges tőkeerőkhöz, nagy területek mutatkoznak fejlődéshez és haladáshoz. Európa nagy baja, hogy a világkonferenciákon mindig az ipari bajokat tárgyalják, a mezőgazdaságét soha. Pedig ez kell, Európa mezőgazdaságának előbbrevitelében van a segítség. Mi erre már rég rámutattunk s hogy nem lehet tovább is• elzárkózási politikát folytatni, mert ebből egész Európa elszegényedése következik be. A vámpolitikának egész Európában uj irányt kell vennie, hogy el ne pusztuljunk. Életkérdés, hogy ebben megtalálják Európa államai az összemüködést. Sok tényező játszik itt közre, de hiszem, hogy a kezdeményezés megteremné a gyümölcseit és közelebb lehetne hozni Európa népeit egymáshoz. Nem hiszem, hogy lenne európai em-