Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-13 / 153. szám

Békéscsaba, 1929 november 13 BEKP,8HF«ra KflZf.fHCY 3 • ber, aki hinné, hogy lehetséges elzárkózási politikát folytatni. Nekünk is ebben az irányban kell haladnunk és a kormány meg fogja találni a helyes utat. Szólt a gabona értékesítésének kérdéséről, mely az iparnak és kereskedelemnek is érdeke. 2—3 évvel ezelőtt senki sem sejtette, hogy ilyen viszonyok következnek be s ki merte volna hinni, hogv ilyen búzaár lesz a világpiacon ? Nem könnyű itt megoldani a feladatot, de tovább megyünk és mégis megoldjuk. Le kell egyet szegezni, nekünk meg kell találnunk az útját és módját annak, hogy a mezőgazdasági termés értékesítésénél ily végzetes áralakulás ne következhessék be, de ehhez a kereskedelem segítsége kell. Csak ezzel karöltve lehet jól megoldani a kérdést. Hogy a kereskedelmi mérleg megjavult, nemcsak az én érdemem, hanem a többi miniszteré is, mert áldozatok árán is össze tudluk az érdekeket egyeztetni. Hivatkozott a vasúti tarifa rendezésére. Leszögezte, hogy mefinél jobban fejlődik a mezőgazdaság és emelkedik a belső fogyasztás, annál jobban indul a kereskedelem. Fontos, hogy a gazda a maga erejéből csináljon versenyt, ne várja és ne érezze maga mögött az állam segítségét. A szabad erők összejátszása kell minden vonalon. A jelszavakat nem szeretem s azt sem, ami legutóbb elterjedt, hogy t. i. az ország haladása az erősebb iparosodásban rejlik. Ez nem áll. Az iparfejlesztésről szólva, kijelenti, hogy nem híve a szubvencionált iparnak, mert az túlhaladja az ország teherbiróképességét. Azt támogatja, aki többet és jobbat termel. Nem minden a kivitel fejlesztése, ennél több a behozatal csökkentése. Az ország első kereskedője Ezután a kereskedelemről szólt, amelyről lehetnek eltérők a vélemények, de az kétségtelen, hogy vérkeringése az országnak. Mennél egészségesebb ez, annál boldogabb az ország. Nekünk önérzetes és becsületes kereskedőkre van szükségünk és ki kell dobni mindenkit, aki ez ellen vét. Két hónappal ezelőtt, amikor megkezdtem kereskedelmi miniszteri működésemet, kijelentettem, hogy az ország első kereskedője akarok lenni és arra büszke akarok lenni. Ezt a hivatásomat akkor fogom fel legjobban, ha minél több munkaalkalmat tudok adni és hiszem, hogy februárra intenzív építési akciót tudok megindítani az egész országban. Ezzel a kereskedelemnek is hathatósan alá tudok majd nyúlni. Beismerem, hogy a kereskedelemnek sok panasza és kívánsága van. Ezen a különféle érdekeltségekkel összefogva akarunk segíteni és már érintkezésbe is léptünk velük. A vidéki kamaráktól meg akarjuk tudni a vidéki kívánságokat. Az adókérdésnél a kormány elkövet mindent a helyzet megoldására. A vámeljárások elleni panaszokat is jóakarattal kívánja elintézni. A kiskereskedelmi hitel kísérlete jól vált be és igy fejleszteni kell. Leszögezi, hogy ilyen és ekkora programot még sehol sem adott. Végül a defetizmusról szólt és kijelenti, hogy nem tudja elképzelni, hogy a defetizmus előbbre tudjon vinni egy nemzetet. Fokozni ;kell a bizalmat, ez visz előbbre. A nehéz helyzetből meg kell találni a kivezető utat, mert aki ilyenkor elveszti a bizalmat, az elpusztul. Kérdi, el akar-e pusztulni a magyarság ? Ez az 1000 éves nemzet azért nem pusztult el, mert megvolt a bizalma. Mindenki láthatja, hogy ebben a kormányban megvan az elgondolás és a munkakedv, most már csak a társadalom bizalma kell. s a munkában részt kell vennie. Össze kell fogni, akkor lesz itt munka, minden ember meg tud élni. Nem egy sínylődő kereskedelmet, de virágzó üzleteket akarok látni. Az üdvözlések és a társasebéd A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Moldoványi János békési főszolgabiró a vármegye jókivánatait fejezte ki az uj székházzal szemben, dr. Medovarszky Mátyás a város közönsége nevében, Vértes Miksa a szegedi kamara, Balkányi Kálmán dr az OMKE, Hartenstein Ignác a Vidéki Gabonakereskedők Országos Szövetsége, Beliczey Géza a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület, Czinczár Dezső a gyulai kereskedők és alkalmazottaik, Drienyovszky János a Békéscsabai Kisgazda Egylet, Kovács Mihály az Ipartestület nevében mondott üdvözlőbeszédet. A díszközgyűlésen végül kiosztották a tavalyi Magyar Hét kirakatversenyének győztesei között azokat az okleveleket, amelyeket az iparkamara és a központi bizottság itélt oda. Okleveleket kaptak : Excelsior Kötszövőgyár, Kulpin Jakab és Wénich Lajos a kamarától és Adler Lajos, Babinszky János, Fehér Károlyné, Gráb Gyula, Kulpin Jakab, Kocziha Mihály, Kisgazdák Szövetkezete, Kugel Sámuel, Kővári és Szelner, Péterfi Imre. A közgyűlés után 160 teritékes társasebéd következett, amelyen számos felköszöntő hangzott eL Házavatás a kisgazdáknál A Békéscsabai Kisgazdák Egylete székházát szombaton este avatták fel díszközgyűlés keretében. A 460 teritékes vacsorával kezdődő székházavatón Kucsera György, Drienyovszky János, majd Szeberényi Lajos mondottak beszédet s a vacsora során elhangzott pohárköszöntőkre Bud János miniszter mélyértelmü beszéddel válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a kisgazdatársadalom az a réteg, amelynek minden körülmények között meg kell birkóznia a természet erőivel és a legnehezebb helyzetekkel is. Ma, amikor tesped az ipar és a kereskedelem, kétszeresen nyomul előtérbe a magyar föld és az ehhez tapadó munka jelentősége. Éppen a kisgazdatársadalom veszi ki legnagyobb részét a munkából és a kormány erre az értékes rétegre akar építeni. — Azonban ne várjunk mindent a kormánytól — mondotta. — Szövetkeznünk kell, egyesülnünk kell, mert csak igy képviselhetjük azt a meglévő hatalmas erőt, amely megtermékenyíti ezt az országot. A minisztert nagyhatású szavai ért lelkes ünneplésben részesítették. Felszólaltak még Kállay Miklós kereskedelmi és Szabóky Lajos pénzügyi államtitkár, valamint több helyi és megyei előkelőség. A székházavatót reggelig tartó táncmulatság fejezte be. November 15—16— 17-én péntek, szombat, vasárnap, az idény egyik legszebb filmje Az összeesküvők (A bőrcsuklyás) Regényes történet az inkvizíció idejéből 10 felvonásban. Főszereplők: Bánky Vilma, Ronald Colman, Lukács Pál Ajánlatos a jegyekről előre gondoskodni