Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-12-18 / 163. szám

Békéscsaba, 1929 december 18. Szerda 56-ik évfolyam, 163-ik szám BEKESMEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak; Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés dijszabás szerint, Nagyrév és az egyetemek A tiszazugi méregkeverő aszszonyok bünpere vakitó világosságot vetett valami olyasfélére is, amit nem tett vád tárgyává az ügyészség, mégis éppen olyan megdöbbentő volt, mint akármelyik vádpont, amit a négy méregkeverőnö ellen támasztottak. Ez a megrázó és lesújtó jelenség az volt, hogy a csendes, színmagyar és őserejü Tiszazugban, gyorsvonaton alig egy órányira a cifra, fényes, aranykupolás világvárostól, Budapesttől, még mindig állati viszonyok között élnek, állati tudatlanságban, analfabéta sötétségbe süllyedten az emberek százai. Magyarország kellős közepén, az egyke elleni harc idején, a gyermekhalandóság és tüdővész elleni küzdelem nagyobb dicsőségére, szegény zsellér-anyák a dermesztő téli hidegben megfagynak csecsemőjükkel a havas országúton, amikor a tizedik faluba kénytelenek vándorolni orvosi segítségért. Es az egyik vódloltról kiderült, hogy mindössze csak egy iskolai osztályt járt, többet nem, mert kenyeret kellett keresnie. Mindezek a főtárgyaláson derültek ki, senki ezeket meg nem cáfolta, tehát igaznak kell venni. De mi magunk is tudjuk, hogy a vidéken, messze a cifra, agyonkulturált fővárostól, sárba és butaságba fulladt ázsiai falvak vannak, ahol emberek százai orvos nélkül élnek és szaporodnak, a betűvetéshez pedig nem engedi őket oda a szegénység, amely mór a pendelyes gyereket is kenyérkeresésre hajszolja. Alig pár órányira a fővárostól a legsötétebb Ázsia, kulturátlanság és primitívség döbbenti meg a vándort, ugyanakkor, amikor a ragyogó fővárosban palotákat emeltet az állam a tudománynak, nyakra-főre létesitik a különféle kísérleti, biologiai, zenei és művészeti intézeteket. És fejlesztik, bővítik az egyetemeket, kollégiumokkal és internátusokkal övezik őket. Semmi pénz nem elég a magasabb iskoláztatás minél szélesebb körben való elterjesztésére, mert színmagyar nevű kultuszminiszterünk magánvéleménye szerint ez a kultúrfölény és emiatt fognak Jerikó falai gyanánt leomlani Magyarország körül az uj határok. Szaporodnak, növekednek a magasabb iskoláztatás eszközei, lehetőségei, ám ugyanekkor a legtöbb faluban még mindig az iskola épülete a legnyomorúságosabb, a legszánalmasabb ház s amidőn Budapesten a közegészségügyi intézeteknek se szeri, se száma és azok berendezése és felszereltsége díszére válnék a leggazdagabb államoknak is: ugyanakkor tudunk olyan vidékeket az országban, ahol egy egész járásban, tehát 30 — 35 községben csak egyetlenegy orvos van 1 Nem tudjuk, ho. y ez is a kulturfölényhez tartozik, de ha igen, ugy nagyon átlátszó az egész. Mert akkor azt jelenti, hogy csak a fővárost dédelgetik, azt is talán csak azért, hogy lássa a külföld: mi müveit, haladott nép vagyunk. De frivol játék az ilyesmi nagyon, A vármegyei tisztújításon egyhangúan megválasztották a régi tisztikart Daimel Sándor dr. alispánt a megyegyülés lelkes ünneplésben részesítette — Tóth Béla dr. lett az uj szeghalmi főszolgabíró pláne ha tudják, hogy az a fene nagy kultura Erzsébetfalván tul már végérvényesen megszűnik és az ország határáig már nincs más, mint sár, butaság, orvosnélküliség és tökmagolajvilágitás ... Tiz percnyi vasutazás után a főváros bulvárjaitól... Szép kis neonacionalizmus az, amelyik pont a legtisztább, legőseredetibb és legszinmagyarabb magyar népet hagyja meg abban az állapotban, mint amilyenben a Tiszazug népe él. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délelőtt tartotta meg Békésvármegye törvényhatósága tisztujitószékét, amelyen Feilitzsch Berthold báró főispán elnökölt. Feilitzsch főispán megnyitójában rövid visszapillantást vetett a vármegye múltjára, majd ismertette a közgyűlés összehívásának célját. Ezután átadta a szót Daimel Sándor dr. alispánnak, aki általános figyelem mellett mondott nagyobb beszédet 13 esztendős alispáni működéséről és az ez alatt történt nevezetesebb momentumokról. Rámutatott a vármegye stabil pénzügyi helyzetére, amely az ország összes vármegyéi között a legelső helyen áll és ami az ő tettekkel is bet izonyitott takarékoskodásának eredménye. Beszédét igy fejezte be: — Önzetlenül, szorgalommal és becsületes hűséggel dolgoztam. Csendben és zajtalanul munkálkodtam a vármegye boldogulásán és soha egyéni kitüntetésre nem vágytam és nem kaptam. íme, átnyújtom az alispáni hatalom jelvényét, a vármegye pecsétjét a főispán urnák. Zugó taps és éljenzés fogadta az alispán szavait, majd az egész tisztikar kivonult a teremből. Ezután megalakult a kijelölő választmány, amely megkezdte a jelöléseket. Az alispáni állásra egyhangúan Daimel Sándor dr.-t jelölték, amit a közgyűlés nagy lelkesedéssel és éljenzéssel fogadott. Most küldöttség hívta az alispánt a gyűlésterembe, ahol zugó tapssal és éljenzéssel fogadták. Az ujonan megválasztott alispánt Feilitzsch főispán és Beliczey Géza üdvözölték, mire a következő szavakkal válaszolt: — Ez a választás hosszas, önzetlen munkám elismerése és válasz egyúttal arra a felmerült kérdésre, hogy méltó vagyok-e az alispáni székre. Én programot nem adhatok, én már betöltöttem szolgálati időmet s magas korom következtében nem hosszú már az az idő, amelyet az alispáni székben fogok eltölteni. Csak annyit mondhatok, hogy az leszek, aki voltam s kötelességemet szorgalommal és hűséggel, fogom továbbra is teljesíteni. Eletem legboldogabb napján fogadom, hogy nem leszek erre a kitüntető bizalomra méltatlan. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után megejtették a többi választást is, egyhangúan, a következőkben : Főjegyző lett Márky Barna dr., tisztifőügyész Hoffmann Károly dr., árvaszéki elnök Szabó Emil, II. főjegyző Pánczél József, vármegyei aljegyzők: Uhrin László dr., ifjú Daimel Sándor dr., Krafft Ervin dr. és Semsey Miklós dr., árvaszéki ülnökök: Kiss László dr., Fekete László, Frank Géza, Schmidt István, Tóth Zsigmond. Főszolgabirák : a gyulai járásban Vangyel Endre dr., a békési járásban Moldoványi János, a gyomai járásban Pálka Pál, a szarvasi járásban Schauer Gábor, az orosházi járásban Kiss László, a szeghalmi járásban Tóth Béla. Szolgabirák: Bakos József, Haviár Lajos dr., Forgách Béla, Jeney Vik-tor, Marschall Ferenc dr., Selbán Jenő dr., Walkovszky György. A főispán ezután a tiszteletbeli tisztviselőket nevezte ki. Tb. főjegyző lett Pánczél József II. főjegyző, tb. főszolgabirák: Uhrin László, Forgách Béla, Jeney Viktor, Marschall Ferenc, Nóvák Károly, Báron Dezső, Bakos József, Walkovszky György, Popovits Viktor, tb. aljegyzők : Heinrich Dezső, Bokros Élemér, tb. szolgabirák: ifj. Haviár Lajos, Csicseri Ormos Zsigmond, Beliczey Miklós, Lázár Géza, tb. főügyészek: Berthóty Károly, Berényi Ármin, Bulla Sándor, Csánky Dezső, Christián Kálmán, Follmann János, Galli Károly, Hoffmann Pál, Jantsovits Emil, Kardos József, Láng Frigyes, Mázor Elemér, Morvái János, Nyitray József, Sebők Elek, Sailer Vilmos, Schrőder Kornél, Telegdy Lajos, Varga István, Kohn Mór, tb. főorvosok : Csermák Béla, Donner László, Feldmann Ignác, Hajnal József, Katona Gábor, Deseő Antal, Godán Ferenc. A megválasztott tisztikar nevében ezután Márky Barna dr. főjegyző mondott köszönetet a megnyilvánult bizalomért és kijelentette, hogy a tisztikar elöljárói rendeletének, a törvényhatósági bizottság akaratának engedelmeskedni fog és a vármegye lakosságának jóléte érdekében fog dolgozni és mindig a közérdek fog szemei előtt lebegni. A nagy tapssal fogadott beszéd után a főispán a közgyűlést 11 órakor berekesztette. A békéscsabai munkanélküliek küldöttség utján kértek ma munkát a A munkanélküliek népes gyűlést tartottak a Széchenyiligetben és a közmunkák meginűitását kívánták (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden délelőtt a békéscsabai munkanélküliek a Széchenyi-ligetben nagy népgyűlést tartottak, amelyen Hankó Mihály városi képviselőtestületi tag ismertette a tél küszöbén a munkanélküliek vigasztalan és kétségbeejtő helyzetét. Tanka Lajos ezután határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet a gyűlés egyhangúan elfogadott. A haté'ozati javaslatot 11 tagu küldötiség vitte a városházára, ahol azt Medovarszky Mátyás dr. polgármesterhelyettf nyomban fogadta. Hankó Mihály szóval is megindokolta a határozati javaslatot és kérte, hogy a városi közműn kákát sürgősen adják ki és a tervezeteket készítsék elő, a felsőbb hatóságokhoz való jelentéstételek I#1 BÉRAUTÓK ÉJJEL-MAPPAL KAPHATÓK SUHAJPA GARAGEBAN TELEFON 93 •