Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-12-18 / 163. szám

Békéscsaba, 1929 december 18. Szerda 56-ik évfolyam, 163-ik szám BEKESMEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak; Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés dijszabás szerint, Nagyrév és az egyetemek A tiszazugi méregkeverő asz­szonyok bünpere vakitó világos­ságot vetett valami olyasfélére is, amit nem tett vád tárgyává az ügyészség, mégis éppen olyan megdöbbentő volt, mint akárme­lyik vádpont, amit a négy méreg­keverőnö ellen támasztottak. Ez a megrázó és lesújtó jelenség az volt, hogy a csendes, színmagyar és őserejü Tiszazugban, gyorsvo­naton alig egy órányira a cifra, fényes, aranykupolás világváros­tól, Budapesttől, még mindig állati viszonyok között élnek, állati tu­datlanságban, analfabéta sötétség­be süllyedten az emberek százai. Magyarország kellős közepén, az egyke elleni harc idején, a gyer­mekhalandóság és tüdővész elleni küzdelem nagyobb dicsőségére, szegény zsellér-anyák a dermesztő téli hidegben megfagynak csecse­mőjükkel a havas országúton, amikor a tizedik faluba kénytele­nek vándorolni orvosi segítségért. Es az egyik vódloltról kiderült, hogy mindössze csak egy iskolai osztályt járt, többet nem, mert ke­nyeret kellett keresnie. Mindezek a főtárgyaláson de­rültek ki, senki ezeket meg nem cáfolta, tehát igaznak kell venni. De mi magunk is tudjuk, hogy a vidéken, messze a cifra, agyon­kulturált fővárostól, sárba és bu­taságba fulladt ázsiai falvak van­nak, ahol emberek százai orvos nélkül élnek és szaporodnak, a betűvetéshez pedig nem engedi őket oda a szegénység, amely mór a pendelyes gyereket is ke­nyérkeresésre hajszolja. Alig pár órányira a fővárostól a legsötétebb Ázsia, kulturátlan­ság és primitívség döbbenti meg a vándort, ugyanakkor, amikor a ragyogó fővárosban palotákat emel­tet az állam a tudománynak, nyakra-főre létesitik a különféle kísérleti, biologiai, zenei és mű­vészeti intézeteket. És fejlesztik, bővítik az egyetemeket, kollé­giumokkal és internátusokkal öve­zik őket. Semmi pénz nem elég a magasabb iskoláztatás minél szélesebb körben való elterjeszté­sére, mert színmagyar nevű kul­tuszminiszterünk magánvéleménye szerint ez a kultúrfölény és emiatt fognak Jerikó falai gyanánt le­omlani Magyarország körül az uj határok. Szaporodnak, növekednek a ma­gasabb iskoláztatás eszközei, le­hetőségei, ám ugyanekkor a leg­több faluban még mindig az isko­la épülete a legnyomorúságosabb, a legszánalmasabb ház s amidőn Budapesten a közegészségügyi in­tézeteknek se szeri, se száma és azok berendezése és felszereltsége díszére válnék a leggazdagabb államoknak is: ugyanakkor tudunk olyan vidékeket az országban, ahol egy egész járásban, tehát 30 — 35 községben csak egyetlen­egy orvos van 1 Nem tudjuk, ho. y ez is a kul­turfölényhez tartozik, de ha igen, ugy nagyon átlátszó az egész. Mert akkor azt jelenti, hogy csak a fővárost dédelgetik, azt is talán csak azért, hogy lássa a külföld: mi müveit, haladott nép vagyunk. De frivol játék az ilyesmi nagyon, A vármegyei tisztújításon egyhangúan megválasztották a régi tisztikart Daimel Sándor dr. alispánt a megyegyülés lelkes ün­neplésben részesítette — Tóth Béla dr. lett az uj szeg­halmi főszolgabíró pláne ha tudják, hogy az a fene nagy kultura Erzsébetfalván tul már végérvényesen megszűnik és az ország határáig már nincs más, mint sár, butaság, orvosnélküliség és tökmagolajvilágitás ... Tiz perc­nyi vasutazás után a főváros bulvárjaitól... Szép kis neonacionalizmus az, amelyik pont a legtisztább, leg­őseredetibb és legszinmagyarabb magyar népet hagyja meg abban az állapotban, mint amilyenben a Tiszazug népe él. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délelőtt tartotta meg Bé­késvármegye törvényhatósága tiszt­ujitószékét, amelyen Feilitzsch Ber­thold báró főispán elnökölt. Feilitzsch főispán megnyitójában rövid visszapillantást vetett a vár­megye múltjára, majd ismertette a közgyűlés összehívásának célját. Ezután átadta a szót Daimel Sán­dor dr. alispánnak, aki általános figyelem mellett mondott nagyobb beszédet 13 esztendős alispáni működéséről és az ez alatt történt nevezetesebb momentumokról. Rá­mutatott a vármegye stabil pénz­ügyi helyzetére, amely az ország összes vármegyéi között a legelső helyen áll és ami az ő tettekkel is bet izonyitott takarékoskodá­sának eredménye. Beszédét igy fejezte be: — Önzetlenül, szorgalommal és becsületes hűséggel dolgoztam. Csendben és zajtalanul munkál­kodtam a vármegye boldogulásán és soha egyéni kitüntetésre nem vágytam és nem kaptam. íme, át­nyújtom az alispáni hatalom jel­vényét, a vármegye pecsétjét a főispán urnák. Zugó taps és éljenzés fogadta az alispán szavait, majd az egész tisztikar kivonult a teremből. Ez­után megalakult a kijelölő vá­lasztmány, amely megkezdte a jelöléseket. Az alispáni állásra egyhangúan Daimel Sándor dr.-t jelölték, amit a közgyűlés nagy lelkesedéssel és éljenzéssel foga­dott. Most küldöttség hívta az alispánt a gyűlésterembe, ahol zugó tapssal és éljenzéssel fogad­ták. Az ujonan megválasztott al­ispánt Feilitzsch főispán és Be­liczey Géza üdvözölték, mire a következő szavakkal válaszolt: — Ez a választás hosszas, ön­zetlen munkám elismerése és vá­lasz egyúttal arra a felmerült kér­désre, hogy méltó vagyok-e az alispáni székre. Én programot nem adhatok, én már betöltöttem szol­gálati időmet s magas korom kö­vetkeztében nem hosszú már az az idő, amelyet az alispáni szék­ben fogok eltölteni. Csak annyit mondhatok, hogy az leszek, aki voltam s kötelességemet szorga­lommal és hűséggel, fogom to­vábbra is teljesíteni. Eletem leg­boldogabb napján fogadom, hogy nem leszek erre a kitüntető biza­lomra méltatlan. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után megejtették a többi vá­lasztást is, egyhangúan, a követ­kezőkben : Főjegyző lett Márky Barna dr., tisztifőügyész Hoffmann Károly dr., árvaszéki elnök Szabó Emil, II. főjegyző Pánczél József, vár­megyei aljegyzők: Uhrin László dr., ifjú Daimel Sándor dr., Krafft Ervin dr. és Semsey Miklós dr., árvaszéki ülnökök: Kiss László dr., Fekete László, Frank Géza, Schmidt István, Tóth Zsigmond. Főszolgabirák : a gyulai járásban Vangyel Endre dr., a békési já­rásban Moldoványi János, a gyo­mai járásban Pálka Pál, a szarvasi járásban Schauer Gábor, az oros­házi járásban Kiss László, a szeg­halmi járásban Tóth Béla. Szolga­birák: Bakos József, Haviár La­jos dr., Forgách Béla, Jeney Vik-­tor, Marschall Ferenc dr., Selbán Jenő dr., Walkovszky György. A főispán ezután a tiszteletbeli tisztviselőket nevezte ki. Tb. fő­jegyző lett Pánczél József II. fő­jegyző, tb. főszolgabirák: Uhrin László, Forgách Béla, Jeney Vik­tor, Marschall Ferenc, Nóvák Ká­roly, Báron Dezső, Bakos József, Walkovszky György, Popovits Vik­tor, tb. aljegyzők : Heinrich Dezső, Bokros Élemér, tb. szolgabirák: ifj. Haviár Lajos, Csicseri Ormos Zsigmond, Beliczey Miklós, Lázár Géza, tb. főügyészek: Berthóty Károly, Berényi Ármin, Bulla Sán­dor, Csánky Dezső, Christián Kál­mán, Follmann János, Galli Ká­roly, Hoffmann Pál, Jantsovits Emil, Kardos József, Láng Frigyes, Mázor Elemér, Morvái János, Nyitray József, Sebők Elek, Sailer Vilmos, Schrőder Kornél, Telegdy Lajos, Varga István, Kohn Mór, tb. főorvosok : Csermák Béla, Don­ner László, Feldmann Ignác, Haj­nal József, Katona Gábor, Deseő Antal, Godán Ferenc. A megválasztott tisztikar nevé­ben ezután Márky Barna dr. fő­jegyző mondott köszönetet a meg­nyilvánult bizalomért és kijelen­tette, hogy a tisztikar elöljárói rendeletének, a törvényhatósági bizottság akaratának engedelmes­kedni fog és a vármegye lakos­ságának jóléte érdekében fog dol­gozni és mindig a közérdek fog szemei előtt lebegni. A nagy tapssal fogadott beszéd után a főispán a közgyűlést 11 órakor berekesztette. A békéscsabai munkanélküliek küldöttség utján kértek ma munkát a A munkanélküliek népes gyűlést tartottak a Széchenyi­ligetben és a közmunkák meginűitását kívánták (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden délelőtt a békéscsabai munkanélküliek a Széchenyi-liget­ben nagy népgyűlést tartottak, amelyen Hankó Mihály városi képviselőtestületi tag ismertette a tél küszöbén a munkanélküliek vigasztalan és kétségbeejtő hely­zetét. Tanka Lajos ezután hatá­rozati javaslatot terjesztett elő, amelyet a gyűlés egyhangúan el­fogadott. A haté'ozati javaslatot 11 tagu küldötiség vitte a város­házára, ahol azt Medovarszky Mátyás dr. polgármesterhelyettf nyomban fogadta. Hankó Mihály szóval is meg­indokolta a határozati javaslatot és kérte, hogy a városi közműn kákát sürgősen adják ki és a ter­vezeteket készítsék elő, a felsőbb hatóságokhoz való jelentéstételek I#1 BÉRAUTÓK ÉJJEL-MAPPAL KAPHATÓK SUHAJPA GARAGEBAN TELEFON 93 •

Next

/
Oldalképek
Tartalom