Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-04 / 124. szám

Békéscsaba, 1929 augusztus 4. Vasárnap 56-ik évfolyam, 124-ik szám POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. I Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. A „felszabadítottak" Ma már több, mint tiz esztendő választ el attól az időtől, amikor még el sem lehetett volna képzelni a magyar életet a Felvidéken a mélabús, szelidségéért és jámbor igénytelenségéért becsült tótok nélkül. Tiz évvel ezelőtt tomboló, ujjongó diadallárma verte fel a fenyvesek közé ékelt kis tót falvak csendjét. A lármát a cseh „felszabadítók" rendezték, akik árulással, csalással, hazugsággal vívták meg a nagy harcot a földretiport magyar nemzet ellen. A prágai centralista vizió demagógjai el tudták hitetni a jámbor tót lelkekkel, hogy őket a magyarok elnyomják és nem hagyják boldogulni, tehát le kell rázniok a magyar „rabigát". A nagy felszabadításnak alig mult el tiz esztendeje és ma már eljutottak oda a „felszabadított" tótok, hogy egyik legigazibb lelkű vezérük, a Selmecbányái Tuka Béla, vérében és szivében tót ember, aki a pozsonyi egyetem tanára volt békében is, hazaárulással vádoltan áll a pozsonyi cseh zsoldban álló birak előtt. Bűne az, hogy szó szerint komolyan vette a tót nép felszabadításának jelszavát, amelyet a háború alatt Középeurópa szétbontására kieszeltek. Tuka Béla tót esze és tót szive nem ugy képzelte a tót föld „felszabadítását", hogy szőröstőlbőröstől szabad prédául odaadják valamennyi „felszabadított" tót sorsát a cseheknek, akik majd gondoskodnak az életfeltételek olyan megváltoztatásáról, hogy kívánatosabb legyen számukra a bérszolgaság Argentínában, mint az otthoni „testvériség" korában Árva-, Zólyom- vagy Nyitravármegye hegyei között. Tuka Béla sokáig hordta magában a cseh uralom alatt tót lelke meghasonlását, míg végre egyszer csak kifakadt belőle az eltitkolt és elfelejtett igazság, hogy a Felvidék népét 1918-ban soha senki sem kérdezte meg, hogy el akarnak-e szakadni Magyarországtól és a tót nép egyeteme sohase határozott sorsáról akként, hogy örök időkre szolgaságba hajtja a fejét. Tuka kezében bizonyítékok voltak, hogy az érsekújvári tót nemzatgyülésen tót autonómiáról, tót nemzeti kulturáról álmodtak és a tót nép soha hozzá nem járult ahhoz, hogy gyermekeiket cseh iskolában csehekké neveljék. Mikor Tuka mindezt két évvel ezelőtt a világ közvéleménye elé tárta és a csehszlovák köztársaság tízéves jubileumi ünnepe előtt világgá kiáltotta, hogy tiz év multán a tót nép visszanyerte önrendelkezési jopát s most a tót nép hivatott dönteni további sorsáról, egyszerre megindult ellene a cseh hajsza és ma hazaárulással, kémkedéssel, magyarbarátsággal vádolva áll birái előtt. Lakolnia kell „felszabadított" tót létére azért, mert komolyan vette a tót önkormányzatnak a békeszerződésben leszögezett igéretét. Milyen lehet az elszakított magyarság sorsa ott, ahol a tót testvér mindjárt hazaáruló, ha fajtájának önrendelkezési jogát komolyan merészeli venni. A szegény tót atyafiak, ha eddig nem tanulták meg, most láthatják, amikor a cseh ügyész vádpontjai egytől-egyig olyan vádakat, törekvéseket és álmokat inkriminálnak, amelyek tiz év előtt a cseh „testvérek" demagógiájában mint jogos tót igények szerepelnek. Megkezdődött a biztosításokat valorizáló törvény végrehajtása Három hónapon belül be kell jelenteni az 1922 január I előtt kötött biztosításokat valorizálás végett (A Közlöny eredeti tudósítása.) A pénzügyminiszter 73834—1928. számú rendelete szerint az állandóan Magyarország területén lakó minden olyan biztosítottnak (szerződő félnek, kedvezményezettnek), akiknek valamely biztosító magánvállalattal 1922 január 1 előtt kötött, magyar törvényes értékben teljesítendő élet-, járadék- vagy másnemű személyi biztosítási szerződése (kötvénye) van, valorizáció szempontjából a saját érdekében azt a kötvényt kiállító vállalatnál, illetőleg annál a vállalalnál, melyre a szerződés időközben átruháztatott, legkésőbb három hónapon belül be kell jelenteni, tekintet nélkül arra, hogy a biztosításokra 1922 január 1 óta díjfizetés történt-e vagy sem, mert az átértékelési törvény rendelkezései azokra a biztosításokra is ki fognak terjedni, amelyekre 1922 január hó 1. óta díjfizetés nem is történt. Az olyan biztosított (szerződő fél), aki szerződését magyar törvényes értékben olyan biztosító magánvállalattal kötötte meg, melynek belföldön van képviselete, de maga a szerződés a külföldi vállalat központi intézeténél, vagy bármely külföldi fiókjánál tett ajánlat alapján jött létre, abban az esetben, ha a szerződést a biztosító vállalatok állami felügyelő hatóságára kivánja átruházni, mielőbb forduljon az érdekelt külfötdi vállalatnak ahhoz a szervéhez, amelynél a biztosítási ajánlatot benyújtotta, mert az ily külföldi vállalat csak a jogosult fél hozzájárulásával ruházhatja át a biztosítási szerződést. Olyan szerződést, amelynél a biztosítási összeg fejében hadikölcsönkötvényt kell kiszolgáltatni, bejelenteni nem kell. a szolnoki kiállításon Augusztus 14-től szeptember 2-áig tart a kiállítás, amelyen résztvesz az egész Tiszántúl — Féláru utazási és áruszállítási kedvezmények (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lázasan folynak az előkészületek a szolnoki országos kiállításra, amely augusztus 14-től szeptember 2-áig fog tartani. Az ország mezőgazdasága, ipara és kereskedelme régóta hiányát érzi Magyarországon egy őszi kiállításnak és vásárnak. Ezen a hiányon segitenek most a Tiszavidék hatóságai és gazdasági érdekeltségei, amikor augusztus hó 14-től szeptember 2-ig Szolnokon megrendezik a tiszavidéki kulturális, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi országos kiállítást és vásárt. A kiállítást a város legfrekventáltabb helyén, a pályaudvar tőszomszédságában, az állami faés fémipari szakiskola, az állami polgári fiúiskola tantermeiben, a szolnoki vásártéren tartják meg, ez utóbbi helyen a kiállítók által épített pavillopokban és a szabad ég alatt. Szolnok geografiailag is középpontján fekszik Magyarország leggazdagabb vidékének, centruma a Tisza környékének, hatalmas arányokban fejlődik és a legalkalmasabb hely arra, hogy itt tartassák meg az országos kiállítás és vásár olyan időben, amikor a gazdaközönség már az aratás után van és igy módjában áll őszi, téli és tavaszi szükségletét beszerezni. A kiállítással kapcsolatban Szolnokon a kiállítás tartama alatt országos, sőt nemzetközi relációkban is fontos kongresszusokat és tanácskozásokat tartanak. Lesznek többek között: idegenforgalmi kongresszus, tiszavidéki kerületi gyógyszerészgyülés, iparoskongresszus, füszerkereskedők országos nagygyűlése, sütőkongreszszus, nagyszabású tüzoltóünnepély, gazdagyülés, országos weekend kongresszus és vadevezősök versenye. Külön vonaton jönnek le a Budapesten tanácskozó amerikai magyarok. A kiállításon Békéscsabáról is sok vállalat vesz részt. Eddig a „Hubertus" Kötszövőgyár, Réthy Béla és a Werner Testvérek-cég jelentkezett, továbbá az ipartestület jelentette be, hogy körülbelül 20 kiállítóval fog résztvenni a kiállításon, ahol a békéscsabaiak az egyik pavillon különtermét fogják megtölteni gyártmányaikkal. Ezenkívül Gyomáról Kner Izidor nyomdája és a Hartenstein-téglagyár vesz részt a kiállításon, de Szarvasról és Szentesről is sok vállalat fog kiállítani, ezenkívül Eger, Debrecen, Szombathely, Karcag, Miskolc és Nyíregyháza iparosai és vállalatai is. Hogy a kiállítás fontos országos esemény lesz, azt bizonyítja, hogy egész sereg előkelő gyár és nagyüzem vesz rajta részt. Például : a Magyar Állami Gépgyárak, a Ganz-Danubius gép-, vagonés hajógyár, az Első Magyar Gazdasági Gépgyár, a magyar automobilipar, a Győri Vagon- és Gépgyár, az Opel-autógyár és a Weisz Manfréd-gyár, mely utóbbi itt hozza forgalomba most készült első autóit. A rádióipar szintén nagyszabású anyaggal vesz részt a kiállításon, úgyszintén a dohányjövedék is, amely itt hozza forgalomba a dohányosok által régóta várt „Gellért" cigarettát. Külön érdekessége lesz a kiállításnak a debreceni iparosok és vállalatok felvonulása. Csupa debreceni különlegességgel fognak szerepelni, éppúgy, mint a mezőkövesdi ipartestület az ő külön pavillonjában. A kereskedelmi miniszter a kiállítás látogatóinak most engedélyezte a féláru utazási és áruszállítási kedvezményeket. Az ezeket igénybevehető igazolványok Békéscsabán az ipartestületben és Gyöngyösi János dr. üzletében kaphatók. Kik kaptak iparengedélyt ? Változások az iparlajstromban (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács hatáskörének megszűnésével julius 1-től kezdődőleg a hónap végéig a polgármester, mint elsőfokú iparhatóság az alábbi ügyeket intézte el: Iparigazolványt kaptak : Károlyi Gyula fűszer- és vegyeskereskedő, Kovács Pál és Gyebnár Pál fuvarozó, Bagyinka Mihály géplakatos, Krajcsó György kovács, Uhrin András asztalos, Francsek Mihály borbély, Stern Illés gabona- és