Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-04 / 124. szám

2 jMlMKMI MMm Békéscsaba, 1929 augusztus 4 FÜRDŐRUHA Női fürdőköpeny, férfi fürdőruha, férfi fürdő kabát, gyermek fürdőruha, fürdőcipő és gyermeksapka TESCHERNEL ANDRÁSSY-UT 7. terménykereskedő, Vozár Mihály bércséplő.Zsibrita András korcsma, Tatár Imre mészáros és hentes, Bencur János szatócs, ifj. Éber József vegyeskereskedő, Hankó Mihály és társa hentes, Túrák János kisebb ács, Csicsely Mátyásné zöldség- és gyümölcskereskedés, Lipták P. János, Valach György és Bohus K. Mátyás bércséplő, Kalina András timár, Goldfinger Henrikné gyümölcs- és zöldségkereskedő, Mikló Gyuláné élelmiszerkereskedő, Friedmann Sándor könyvnyomda, Darabos György épitő, Bohus Erzsébet kalapkereskedő iparra. Iparukról lemondottak : Weisz Márton, Havran Jánosné, Fauszt Józsefné, Bujtás József, Kerekes Gyuláné, Berger Ferenc, Mátyás Mihály, Kőbányai Polgári Serfőző, Goldfinger Henrik, Drienyovszky János, Tomka András, Kovács Márton, Szekerczés Lászlóné, Arm Antal, Baráti Vince és Kovalcsik Gyula. Nemesitett vetőmagakció (A Közlöny eredeti tudósítása.) A földmivelésügyi miniszter 60 vagon eredeti nemesitett buza és 15 vagon eredeti nemesitett rozs kedvezményes áru kiosztásával bizta meg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarát. A nemesitett vetőmagban részesülő gazdák a vetőmag budapesti tőzsdei árát és a szállításhoz használt uj zsákok árát téritik meg, ezzel szemben a vetőmag vasúti fuvardiját és a 30—40 százalékos nemesitői felárat a földmivelésügyi tárca viseli. Kedvezményes áru nemesitett vetőmagvaban csak 100 kat. holdnál nem nagyobb területen gazdálkodók részesíthetők. A kedvezményes áru nemesitett vetőmagvakat igénylő gazdák öszszeirását most végzik a községi elöljáróságok az összeírásra kijelölt községekben. Azon községek 100 kat. holdnál kisebb területen gazdálkodó termelői, melyek elöljárósága összeírásra nem jelöltetett ki, szintén részesülhetnek a kontinensből mutatkozó feleslegek erejéig kedvezményes áru nemesitett buza és rozs vetőmagban, ily irányú kérelmekkel azonban közvetlenül a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarához (Debrecen, Hunyadi-utca 5.) kell fordulni. A jelentkezés határideje aug. 10. A kiosztandó eredeti nemesitett vetőmag félesége (fajtája) tekintetében az igénylők kérelmét lehetőleg figyelembe veszik, fenntartotta azonban a földmivelésügyi miniszter a jogot arra, hogy akár a kamara, akár a vezetése alatt álló minisztérium az ilyen irányú kérelmet felülvizsgálja s a termelés minőségi és mennyiségi érdekeinek megfelelően módosíthassa. A kedvezményes vetőmag kiutalását kérő gazda, kiutalás esetén, a vetőmagot átvenni köteles. A kiutalt kedvezményes áru nemesitett vetőmagvakat a nemesitők augusztus második és szeptember első felében szállítják le. A lakásbérek zuhanása várható Eddig a háziuraknak — most pedig a lakóknak lesz jó (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alig három évvel ezelőtt indult meg közel másfélévtizedes szünet után a lakásépítő tevékenység. A harmincévi adómentesség is nagyban hozzájárult a házépítés elősegítéséhez s a bankok is megkezdték az épitési kölcsönök folyósítását. A nagy lakásínségben a lakást keresők nem is igen voltak figyelemmel arra, hogy az uj házakban milyen magasak a házbérek, mert csak arra törekedtek, hogy minél gyorsabban lakáshoz jussanak. Ez a helyzet azonban hamar megváltozott. A gazdasági viszonyok romlása, a kereseti lehetőségek csökkenése csakhamar előidézte azt az állapotot, hogy az uj házak lakóinak tekintélyes része nem tudta az igen magas lakásbéreket megfizetni. Ennek hatása nagyon hamar jelentkezett. Az uj házakban egyre több lakás üresedett meg, sőt az elmúlt év óta vannak olyan házak, amelyekben a lakások nagyrészét nem tudták kiadni. A jé^sef szállási csodakút vizét vegyivizsgálat Végre észrevették a tudományos körök is a kincsnek Ígérkező leletet földmives, Kondacs János telkén szentesi kubikosok ástak kutat, melynek vize egyszerre híres lelt az egész környéken gyógyereje révén. A környékbeli emberek kantákkal, vödrökkel, sőt hordószámra hordták. Használták külsőleg és belsőleg s mindenféleképpen csodás hatásúnak bizonyult. A kut felköltötte a tudományos körök figyelmét is és bár valószínű, hogy egyszerű keserüsós forrásvízről van szó, mégis vegyivizsgálat alá veszik, hogy pontosan megállapítsák, mennyiben mondható gyógyvíznek s nem-e több a valóságnál a nép tulhiszékenysége s beteges autoszuggeszciója. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésmegye talajának mélységeiben, amint a jelek mutatják gazdag természeti kincsek rejlenek. Szinte országos érdeklődéssel várják a Békéscsabán megindítandó mélyfúrást is, mivel erős a remény, hogy megfelelő mélységben hőforrásra, földgázra akadnak s a vízben ritka gyógysók kerülnek majd felszínre, mint Hajdúszoboszlón, Karcagon, stb. De a közönséges ásott kutak között is akadtak gyógyhatásuakra. Igy például régebben a csabacsüdi uradalomban volt egy olyan ásott kut, melynek vize hasonló volt a keserüsós karlsbadi forrás vizéhez. Nemrég pedig egy józsefszállási rabszökevényt fogtak el Gyulán Egy háromnevü, veszedelmes betörő megszökött a békéscsabai rendőrség fogdájából, de Gyulán elcsipték — Ujabb betörésekből tartotta fenn magát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány nappal ezelőtt a gyulai Kossuth-téren az egyik detektivnek feltűnt, hogy egy toprongyos külsejű, tétován néző, gyanús férfi különböző ruhaféléket árusit, még pedig nevetségesen csekély árért. Igazolásra szólította fel a gyanús egyént, majd bekísérte a kapitányságra. Mivel azokban a napokban a gyulai külterületeken számos betörés és lopás történt, a rendőrség azonnal gyanúba vette a furcsa piaci árust Ez a gyanú teljesen alapos volt, aníennyiben k'derült, hogy az illetővel a legveszedelmesebb bűnözők egyike került a hatóság kezére. A vallatás során a gyanús ember Oszlánszky György nevet mondott be. A következő vallomásnál azonban már Szabó Györgynek mutatkozott be és azt a mesét akarta beadni a rendőrségnek, hogy csak azért hallgatta el az | igazi nevét, mert Jugoszláviában elárulta egy rablószövetkezet rejtekhelyét és azok most halálra keresik. Természetesen a rendőrség nem adott hitelt ennek a vallomásnak és másnap újból a keresztkérdések tüze alá vették Oszlánszky-Szabót. A csavargó ekkor ujabb meglepetéssel szolgált. Ezúttal Horváth Györgynek mutatkozott be. Most azzal akarta elámítani a rendőrséget, hogy ez az igazi és végleges neve, veszprémi születésű és egy örökségből kifolyólag, mert nem adták ki neki az őt megillető részt, megverte a sógorát és a sógora elől bujdosik. A rendőrség időközben megkeresést intézett a békéscsabai rendőrkapitánysághoz s ennek válasza folytán kiderült, hogy OszlánszkySzabó-Horváth György a békéscsabai rendőrség fogdájából szökött meg, ahol csempészés gyanúja miatt volt letartóztatásban. A gyulai rendőrség ekkor felküldte a csavargó ujjlenyomatait és fényképét az országos bűnügyi nyilvántartó hivatalhoz, amelynek válaszából különös dolgok derültek ki a háromnevü csavargóról. Kiderült, hogy az igazi neve Oszlánszky György, régóta körözött notorius betörő és rabló, akit egyizben már három évi fegyházra ítéltek és ötször volt börtönés fogházbüntetésekkel sújtva. Az Oszlánszkynál talált ruhanemüekből nyilvánvalóvá vált, hogy részese a Békéscsaba és Gyula környékén elkövetett lopásnak. A soknevü, veszedelmes bűnözőt ezekután letartóztatásba helyezték és átkísérték a gyulai ügyészség fogházába. Pesti ékszertolvajt fogtak Gyulán Brilliáns fülbevalóval házalt egy cseléd (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gyulai rendőrség nagyszerű fogást csinált: elfogott és ártalmatlanná tett egy veszedelmes tolvajnőt, aki éppen a lopott zsákmányt akarta értékesíteni. Az egyik gyulai ékszerésznél a napokban megjelent egy elegánsan öltözött, de feltűnően falusias ; kiejtéssel beszélő fiatal leány és í egy remekmívű, drága brilliáns fülbevalót kínált megvételre. Az ! ékszerész becslése szerint az ékszer testvérek között is megért 4000 pengőt. Éppen ezért gyanús volt az eladó. Észrevétlenül rendőrt kerítettek, akinek kérdéseire a leány azt mondotta, hogy az ékszereket a férje, aki a sarkadi cukorgyár főtisztviselője, óhajtja pénzzé tétetni. A kapitányságon azonnal telefonon felhívták a sarkadi cukorgyárat, ahonnan az a válasz érkezett, hogy az illető főtisztviselő még csak nem is nős, tehát a fülbevalók nem lehetnek a feleségéé. A leány ekkor — akiről közben kiderült, hogy Gyöngyösi Erzsébet sarkadi születésű cselédleány — ujabb mesével állott elő. Azt állította, hogy a fülbevalókat a legutóbbi békéscsabai vásárban találta. Végre, hosszas faggatás után, beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy az ékszereket egy budapesti ügyvédtől, Barta Ágostontól lopta. A mult év folyamán Bartáéknál szolgált és a télen egy alkalommal, amikor véletlenségből nyitva hagytak egy szekrényt, ellopta az ügyvédné fülbevalóit. A nyomozás során a rendőrség letartóztatta, de rövid idő múlva — bizonyítékok hiányában — szabadlábra helyezték. Ekkor elővette kitűnő rejtekhelyéről az ékszert és a vidékre utazott, hogy itt kísérelje meg az értékesítést. A kísérlet azonban balul ütött ki, mert mindjárt az első üzletben, ahova benyitott, rajtavesztett. Gyöngyösi Erzsébetet a rendőrség ezután letartóztatta és Budapestre szállította.