Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-31 / 123. szám

Ára 12 fiilén Békéscsaba, 1929 julius 31. Szerda 56-ik évfolyam

, 123-ik szám POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szóm alatt. — Hirdetés díjszabás szerint. Tűnjék ©1 aházbérnagyed! Egy Pécsett lejátszódott tragédia (amikor egy régi kereskedő a házbérnegyed előtt agyonlőtte magát) ismét igazolta, hogy a házbérnegyed az ország lakosságának zöménél kritikus dátum. Aki a fizetni akaró adós természetrajzát ismeri, az tudja, hogy az adós minden esedékességre lelkiismeretesen, jövedelmi lehetőségeihez képest előre készül, félretesz, kuporgat. A munkás hetikeresményéből lelkiismeretesen igyekszik fizetni a heti részleteket, a havidíjas már előre elkészíti a költségvetést és elsején •osztja szét a fizetendő részleteket, a szabad pályán levő is már természetszerűen a havi esedékességekre rendezkedett be. Hétről-hétre, elsejéről-elsejére kisebb-nagyobb zökkenésekkel még csak valahogyan megy ez a beosztás. A bérnegyed aztán felborítja a háztartások költségvetését és ez évente négyszer érezteti kihatását az egész gazdasági életre. Erre a minden háztartás költségvetésében aránytalanul súlyos- | tételre sehol nincs külön fedezet: Akik negyedévente kapnak is házbért, súlyos különbözetet kell reáíizetniök. Honnét, miből ? 1 Ez a sokszor félretett összeg, amely annyiszor ismét nincs együtt. Tessék elképzelni, illetve minthogy .-a legtöbben tudják, tessék elismerni, hogy ez a kényszerű lakbértartalékolás demoralizáló hatással van az emberekre.. A házbérre félretett összeg idegen pénz, -amely a legbecsületesebb embert ,is megtanítja a sikkasztásra. Hozzá kell nyúlni a mai nehéz viszonyok .között. És eljön a bérnegyed és a már teljes egészében együtt volt .házbérből hiányzik, ismét egy esedékesség, amelyre nincs meg a áedezet. A főváros tanácsa szabályrendelet-tervezetet készit a házbérek .havonta való fizetésének tárgyában. Gyorsan mindenütt el kellene készülnie ennek a szabályrendeletnek, de törvényt kellene hozni arra, hogy a bérek havonta fizetendők és a közalkalmazottak is havonta kapják házbérüket. Kérdem : mely ellentétes érdek kívánja a házbérnegyed fentartását? Az a kis kamatkülönbözet, melyet a háztulajdonos vészit, az adózási rendszer ? Ezek nem olyan lényeges érdekek és érvek, melyeknek szolgálatába kell állítani az ország lakosságának amúgy is irtózatos próbára tett idegrendszerét. A házbér akkor sem lesz sem több, sem kevesebb, ha havonta kell fizetni. A bérlő akkor sem szerzi meg azt könnyebben, de viszont beleilleszkedik a havi költségvetésbe, havonta többi esedékességeivel együtt ezt a gondot is elintézi, nem szerepel ez mint soronkivüli, íóriási teher, mely akkor is gond, ha nincs meg, mert honnét veszik és akkor is gond, ha megvan, mert vájjon együtt marad-e addigra, mire fizetni kell ? Régi idők indokolatlanul fentartott csökevénye a házbérnegyed, melynek előnye semmi, hátrányai óriásiak. És ha a székesfőváros tanácsa már reájött arra, amikor a népjóléti miniszter a lakásrendeletek szelleméből és rendelkezéseiből bizonyítottan ugyancsak reájött arra, hogy horribilis enyhítés a bérlőtársadalomra nézve, ha a házbért havonta fizetheti, hát akkor tessék arra törvényt hozni, tessék a házbérnegyedet, a keserves gondok között küzdő polgárság életéből a kritikus esedékességeket kiirtani város 1930. évi költségvetése Csak a legmesszebbmenő igényleszállitással sikerűit a költségvetés egyensúlyát fenntartani (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város vezetősége másfél havi nehéz munka után végre elkészült az 1930. évi költségvetési előirányzattal. A költségvetés elkészítésének nehéz voltát sulyosbbitotta ujabbi állami terhek áthárítása és az a körülmény, hogy a városi képviselőtestület az 1928. és 1929. években több oly tételt szavazott meg, amelyek a szük keretek közzé szorított költségvetésbe már bele sem fértek teljességben. Ezen körülmények figyelembevételével s a város minimális fejlődését tekintve, az első költségvetési eredmény 2,393.964 P 71 f. szükséglettel. 1,643.899 P 19 f. fedezettel s 750.065 P 52 f. fedezetlen hiánnyal, 860.576 P 01 L pótadó alapját képező adóalappal kiszámított pótadó százalék 88'9 százalékos pótadót eredményezett volna. Tekintettel azonban arra, hogy a törvény és vonatkozó rendeletek csak 50 százalékos pótadó kivetését engedélyezik, de leginkább tekintettel a városi polgárságnak e súlyos viszonyok között vergődő helyzetére, a legmesszebbmenő igényleszállitással sikerült a szükségletet redukálni. Amennyiben az elöljáróság a képviselőtestület elé a következő végeredményű költségvetést terjeszti elő és pedig 2,015.364 P 71 fillér szükséglettel 1,585.899 P 19 fillér fedezettel szemben 429.465 P 52 fillér fedezetlen hiány áll, mely összeg fedezésére 860.576 P 01 L pótadó alapját képező állami adóval számítva 50 százalékos pótadó kivetése szükséges. Természetesen ezzel az eredménnyel szemben részben ismét ki kellett kapcsolni az elöljáróságnak azoknak a nagymérvű munkálatoknak végzését, amelyeket a város uj telepei kulturális és emberi szükségleteire tervezett. Meg kellett elégedni, hogy egynegyed részben, vagyis négy évre felosztva, vegye fel e szükségleteket, természetesen az igényeket a legkisebb mértékre mérsékelve. Bármennyire is szivén viseli az elöljáróság az újonnan keletkezett városrészek ügyeit, még sem teljesítheti azt egyszerre, egyrészt mert mint látható, nem áll módjában, másrészt pedig Békéscsaba város belterülete kétszáz évig fejlődött azzá, ami és mégis van a belterületen is nagyon sok oly utca, ahova még nem jutott el a város segitőkeze. Épp ezért az elöljáróság hibáján kivül áll az, ha a most épülő városrészeket mindjárt egyszerre nem tudja ellátni a szükséges járdával, kövesuttal, világítással és ártézi vizzel, kivált most a legválságosabb pénzügyi viszonyok mellett. Meg kell említenünk még, hogy a szorosan vett állami feladatok teljesítésére a városi költségvetésben mintegy 406.000 pengő szerepel. ami azt jelenti, hogy ha ez nem volna, a város pótadó nélkül teljesíthetné önkormányzati feladatát. A költségvetést részletesen később ismertetjük. Békéscsaba város városi járulékról szóló szabály- 4 rendelete Békéscsaba képviselőtestülete kimondotta, hogy a békéscsabai fővámhivatali kirendeltség létesítésével kapcsolatban felmerülő költségek fedezése végett a városba érkező áruk után vámilletéket szed és ebből a célból alkotott szabályrendeletet el is fogadta. A belügyminiszter a szabályrendeletet elég lényeges módosításokkal helyben hagyta, a szedendő városi járulék mérvét métermázsánként 0,5 fillérben állapította meg, amellyel csakis a vasúton a felek részére Békéscsaba állomásra érkező áruküldemények terhelhetők meg. Kijelentette a miniszter azt is, hogy amennyiben a fővámhivatali kirendeltség létesítésével felmerült költségek, ami mintegy 20.000 P-t tesz ki, a befolyó vámjövedelmekből letörlesztetnek, abban az esetben a szabályrendelet érvényét veszíti és a vámszedési jog megszünk. az eszperantókongresszuson Több mint ezer résztvevője lesz a kongresszusnak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az egyetemes eszperantó kongresszusra julius 29-éig 30 országból 1062 résztvevő nevezett be. Az egyes államok között a megoszlás a következőképpen alakul: Németország 201, Magyarország 187. Csehszlovákia 128, Nagybritannia 96, Lengyelország 71, Ausztria 45, Románia 35, Bulgária 35, Jugoszlávia 33, Hollandia 32, Észtország 25, Franciaország 25, Olaszország 25, Belgium 19, Skandinávia 16, Spanyolország 14, Amerikai Egyesült Államok 12, Svájc 12. Dánia 11, Finnország 11, Danzig szabad állam 7, Saarterület 6, Lettország 4, Japán 3, Brazília 2, Norvégia 2, Luxemburg 1, Oroszország 1, Algéria 1. A kongresszusra jelentkezettek névsorából Békéscsaba nevének képviselője sem fog hiányozni, ugyanis innen Sztaniszláv Dániel, a genfi egyetemes eszperantó világszövetség békéscsabai képviselője fog hivatalosan részt venni. Minden jel arra vall, hogy a 21. egyetemes eszperantó kongresszus a lehető legjobb erkölcsi és anyagi siker jegyében fog lefolyni, ami egyrészről a már több mint egy esztendő óta működő kongresszusi előkészítő bizottság, másrészről a többi intézmények és egyesületek igaz hálára kötelező pártfogásának és segítségének érdeme. íme itt az alkalom, hogy mi magyarok megmutassuk az egész világnak, hogy a mi kulturánk is van olyan fejlett, mint más népeké s csak nyelvi elszigeteltségünk volt az oka annak, hogy bennünket a világ még nem tanult meg a megérdemelt mértékben becsülni. Ilyen remények jegyében indulunk tehát útnak az eszperantó kongresszusra és hogy sikerünk teljes legyen, kérjük az egész magyar társadalmat, hogy kisérje figyelemmel a munkánkat és járuljon hozzá pártfogásával törekvéseinkhez, mert hiszen a mi jelszónk az, hogy „Per Esperanto — por Hungarlando", azaz „Az eszperantóval — Magyarországért 1" Sztaniszláv Dániel