Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-07-21 / 120. szám
Békéscsaba, 1929 julius 21 BÉKÉSMEGYEI KÖZT' // NOI FURDORUHA Női fürdőköpeny, férfi fürdőruha, férfi fürdő kabát, gyermek fürdőruha, fürdőcipő és gyermeksapka TESCHERMEL ANDRÁSSY-UT 7. Lelkészi értekezlet Orosházán (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békési ág. h. ev. egyházmegye lelkészei julius 18-án összegyűltek Orosházán, hogy a szokásos évi értekezletüket megtartsák. Az értekezletet megelőzőleg istentisztelet volt, melyen a lelkészek urvacsorához járultak. Az urvacsorát az esperes, Kovács Andor szolgáltatta s ezen részt vettek a papnék is, akik ugyancsak meghívás következtében jöttek Orosházára, hogy a jótékonysági munkáról tanácskozzanak. Az istentisztelet után a tanácsterembe vonult a lelkészi kar, számszerint 15 lelkész, 3 lelkész elmaradását kimentette és az értekezleten, amint azt a mult évben elhatározták, egy elhunyt lelkésznek életrajzát olvasták fel. A kegyeletes megemlékezés ezúttal Placsko Istvánnak szólt, a szarvasi egyház 1926-ban elhunyt népszerű lelkészének. A lelkészi kar nagy elismeréssel fogadta Szlancsik Pál pusztaföldvári lelkésznek nagy gonddal egybeállított munkálatát s el is határozta annak az ez évi esperességi jegyzőkönyvbe iktatását. Egy második értekezés volt a szarvasi lelkész, Bártos Pálnak a „Presbiteri tisztségéről mondott tartalmas előadása. Ennek az értekezésnek sokszorosítását is elhatározta az értekezlet. Egyéb tárgyak elintézése után az értekezlet tagjai Gyopárosra vonultak. Mialatt aludtak, meggyulladt a fejük felett a Különös tüzkafasztrófa Gyomén — A ház porráégett — Meg lehetett volna menteni, ha lett volna víz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szerdán hajnalban könnyen katasztrófává fejlődhető tűzvész pusztított Gyomán s hogy nem így történt, hála a kitűnő vezetés alatt álló, kiváló teljesítményekre képes gyomai községi tűzoltóságnak. Szerdán hajnalban a gyomai Fegyverneki-utca egynéhány lakója arra lett figyelmes, hogy a sötét éjszakát tüzvörös fény világosítja be. Az emberek riadtan ugrottak ki az ágyakból és csakhamar megállapították, hogy a tüzfény Tardi Sándor kőmives házától származik, amelynek nádfedeles teteje akkor már merő lángtenger volt. A szomszédoknak feltűnt, hogy a hatalmas ropogással égő és meszszire világító tűz körül nem látják a házbelieket. Közelebbről kiderült, hogy Tardi és családja jóízűen alusznak, mialatt a fejük felett ég a ház és sejtelmük sincs az életüket és vagyonukat fenyegető veszedelemről. Az emberek erre felverték a mélyen alvó családot, mire Tardiék nagy rémüldözéssel menekültek ki az égő házból és amint kissé magukhoz tértek, a szomszédokkal együtt ők is az oltáshoz láttak. Pár perc múlva rengeteg nép vette körül a házat, vedrekkel és kannákkal igyekeztek oltani, de csak akartak, mert viz hiányában tehetetlenül kellett nézniök a mohó elem szörnyű pusztítását. Ugyanekkor a tűzoltók is tétlenül voltak kénytelenek a tüz körül tartózkodni, mivel — sajiíos — az ártézi kut medencéi üresek voltak s az oltáshoz némi vizet a korai órákban vizért menők kannáiból kellett elvenni és abból a tartályaikat megtölteni. így a nádfedeles lakóház teljes elhamvadását nem lehetett megakadályozni, a tűzoltók munkája ennélfogva odairányult, hogy a tüz tovaterjedését meggátolhassák, a többi, ugyancsak nádfedeles ház között. Ez az igyekvés sikerült is. Tardi Sándor háza így teljesen elpusztult és a benn levő ingóságokat csak nagynehezen lehetett megmenteni. A kár meglehetősen nagy, de biztosítás révén majdnem teljesen megtérül. A tüz keletkezésének okát hivatalosan még nem állapították meg, de valószínűnek látszik, hogy egy, a kéményből kiszálló szikra okozta. FISK PNEU , a leggazdaságosabb Körzeti képviselet: Szécsi Márton Gyula -t-.Jsr Telefon 145 A tűzzel kapcsolatosan a gyomai közönség köréből rámutatnak arra, hogy több figyelmet szentelhetne a község a kutak medencéinek éjszakai állapotára. Ilyen meleg időben és szárazságban, amikor a férfiak túlnyomó része a községtől távol, a mezőkön dolgozik, a vízmedencéket éjszakánként nem lenne szabad lecsapolni, hanem vizzel telitetten hagyni, hogy esetleg tüz esetén a tűzoltók hasznos munkája ne legyen lehetetlen a viz teljes hiánya miatt. Az ipariskola uj tanitói Tizen pályáztak a két állásra, köztük több tanár (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk, hogy a békéscsabai Ipariskolai Felügyelőbizottság az önálló iparostanonaiskolához két rendes tanitói állásra pályázatot hirdetett. A két állásra a vonatkozó szabályrendelet értelmében csupán tanitói oklevéllel biró olyan hivatásos pedagógusok pályázhattas, akiknek külön képesítésük volt iparostanonciskolai közismereti és rajzi tanfolyamról, ezen" kivül legalább három évi iparostanonciskolai tanitói gyakorlatot tudtak igazolni. A pályázati hirdetésre a junius 30-iki határnapig nem kevesebb, mint tiz pályázó adta be kérvényét és egyéb okmányait. A reflektánsok nagyobb része békéscsabai volt, de volt budapesti, sőt dunántuli is, még pedig középiskolai tanári oklevéllel rendelkező. Lili Ur György regénye Ugy látszik, tiz esztendőnek kellett elmúlnia a háború befejezése után, hogy az igazi háborús könyvek megszülethessenek. Igazi háborús könyvek... Háborús könyv volt az Aage Madelung könyve, a Molnár Ferenc, a Herczeg Géza, a Göndör Ferenc, a Pilisi Lajos könyve is. Sőt e sorok irója is elkövetett egy könyvet, amelyben frontélményeit irta le. Csakhogy ezek a könyvek még annyira az üzemben levő háború hatása alatt állottak, anynyira az életben levő cenzúra nyomasztó létezését éreztették, iróik annyira benne éltek a háború tömegkábulatában, hogy egyik sem adta, vagy adhatta őszintén, higgadtan és tisztán a nagy őrület megközelítően is -hü képét. Akkor még illett kicsit hősködni és hencegni is az írásokban, hogy a frontról képet festő írót bámulat, csodálat és titokzatos nimbusz vegye körül. Ezeknek a többé-kevésbé háryjánosos izü háborús könyveknek természetesen hamar lejárt az idejük. A mü-máz, az ál-hősieskedés lefoszlott róluk és hiu, hamisan csengő szólamaik elszintelenedtek. Utánuk aztán hamarosan megjelentek a háború igazi visszatükrözői: a bátor, vértperzselően izgalmas, brutálisan felrázó könyvek, amelyeknek olvastán a hinterlandbeli nyárspolgár is fogvacogva képzelhette el a háború minden iszonyatát, szenynyét, gazságát, aljasságát. Markovics Rodion, Pagnol, Barbusse és Remarque nagyszerű írásai a bevezetői ennek a lavinának, amelyet a háború poklát végigszenvedett férfinemzedék — amely ájultából most kezd magához térni — a világ minden országában háborús könyvek alakjában ráz ki magából. Az igazi háborús könyvek tehát most születnek meg; most, amikor sem cenzúra, sem hadbíróság nem fenyegeti az irót azért, mert a legförtelmesebb emberi bűnről, a háborúról minden dicsfény és koturnus nélkül mer beszélni, sőt megmutatja annak valódi arculatját. A háborús könyvek divatja tehát nem ért véget. Sőt éppen most kezdődött. És az emberek áhítatos érdeklődéssel, lázas falással esnek neki ezeknek a könyveknek, amelyeknek minden egyes oldalán annyi kegyetlenség, vadság, borzalom és szörnytett van, hogy a legkáprázatosabb fajtájú grand-guignoliró is eltörpülhet mellettük. Pedig csak a reális, meztelen igazságot irták meg, abból is csak annyit, amennyit egy frontszakasz katonája megláthat a maga szűk körzetében. Az emberek pedig falják, áhitozzák ezeket a szörnyű könyveket, amelyeknek lapjairól a legvisszataszitóbb emberi bűnök vigyorognak rójuk — és bizonyos, hogy sok rémes, ijedelmes éjszakát okoz nekik minden ilyen irás, amely bár öntudatlan, de leghatásosabb propagativ eszköze a pacifizmusnak. Ur György szegedi újságíró is ilyen könyvet irt. Témájában, eszméjében, elgondolásában monumentális müvet — a háború ellen. Lili a könyv cime és egy ideális, jóillatu, önzetlen szerelem napsugaras epizódja szinesiti, enyhiti a markánsan megrajzolt háborús hátteret. Ámde a turbékoláson, a szőke szinészlány gerle-kacagásán döbbenetesen áthangzik a háború ördögien művészi kórusának borzalmas hangszerelése: az önvérükbe roskadok halálsikolya, a fegyverek siketitő koncertje, a pergótüz tébolyult viharzása, a fekete éjben az állásokba menetelő mártírok ütemes lépésnesze, az aknák tompa puffanása, a gyilkos gépmadarak vihogó kerepelése. Néhány derűs lapon tul újra megfog bennünket a legutálatosabb emlékezés: a frontpokolra kell gondolni. Mert az író annyira reálisan és színesen rajzolja meg a háborút, a frontkatonát (nem a hősködő, hanem az életéért folyton reszkető kulturembert), annyira plasztikusan és találóan állítja elénk a legváltozatosabb képeket, hogy arcunk az álmainkban néha kisértő emlékek miatt eltorzul és szivünk felől valami zsibbasztó hidegség áramlik szét a végtagjainkba... A Lili szines, szép regény. írójának első önálló munkája, azonban annyira erőteljes és kerek, hogy az uj iró előtt csak elismeréssel lehet tisztelegni. Erős kézzel, biztonsággal, találóan jellemez. Alakjai jól megrajzoltak, elevenek, igazi emberek. A beszédjük, a cselekedetük természetes. Szóval nem papirosfigurák, akiket ugy agyaltak ki, hanem eleven lények, akiket az iró tehetsége a való életből áttett a *• papirosra, ahol tovább éli mindegyikük a saját maga külön, egyéni életét. Ebben van az iró igazi ereje, a rendkívül plasztikusan és színesen megrajzolt háborús fotográfiákon kivül. Csodálom az iró férfias bátorságát, amellyel leplezetlen őszinteséggel, meztelenül nevez meg, mutat meg dolgokat, amelyről akkor csak halkan, halálbüntetés rémével felettünk lehetett suttogni, amelyekről sokan ma sem mernek beszélni, félve a „hazafiatlanság" könnyen ajándékozgatott vádjától és amelyekről a „Cs. és kir. szép napok" és egyéb könyvek irói még ma is nagyon hallgatnak. Érték ez a könyv, az olvasása pedig fenséges élvezet, igazi élmény. A csinos vászonkötéses kötet ára 3 pengő. (h. r.)