Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-07-21 / 120. szám
4 Békéscsaba, 1929 julius 21 A felügyelőbizottság a kérvények felett a héten döntött, még pedig olyan értelemben, hogy mind a két tanitói állást békéscsabai pályázóval töltötte be. A megválasztott iparostanonciskolai tanítók a következők : Gálik Pál és Zsilák György, akik működésűket az ősszel kezdődő tanévben már meg is kezdik. Krónika Nehéz dolog vígat, szépet. Jót irni. Mikor nem tud senki sem mást Csak sirni. Siratjuk a régi, boldog Eveket, S megnyugvásra nem találunk Erveket. Szeretnénk már egyszer szívből Nevetni, Mindent, ami velünk történt, Feledni, Tudnánk akkor örülni az Életnek S fittyet hánynánk az elmúlt rossz Éveknek. Eltüntetnék fejünk felől A borút: Kina-orosz csinálhatna Háborút, Azt sem bánnánk, hogy a japán Mit csinál S ha *ugy tetszik, lábával az Égnek áll. Az sem fájna, hogy a pesti Egyetem Megszorítja a tanulást Idebenn. Elzavarja külföldre a Diákot S Klebelsbergre nem szór senki Sem átkot: Nem is mondhat senki rosszat Klebire, Megtesz mindent a diákok Kedvire. Az emberek szemeibe Nem hint port S gondoskodik, hogy nagy legyen Az export. Az sem fájna olyan nagyon Minekünk, Ha hirtelen lenne vagy két Bethlenünk. A megyékben is meg lenne Ez duplán S nem távozna el tőlünk a Főispán. Nem fájna, hogy szünetel a Parlament, Törvényhozó pihenésre Mind elment. Mert nem nyilik mindig erre Alkalom S munka után jól esik a Nyugalom. Tudnánk nagyon örülni a Szép nyárnak, Mint diákok, kik tanulni Nem járnak, Gondtalanul töltik el a Napokat S kinevetik a dolgozó Nagyokat. Strandra járnánk akkor mi is Naponta, Gyönyörködnénk a hullámzó Habokba'. Lubickolnánk, mint a kicsi Gyerekek S jókedvünkben vetnénk cigányKereket. erde. Békéscsabaiak lovagias ügye a legsötétebb Afrikában Párviadal helyett kölcsönös bocsánatkérő nyilatkozattal intézték el a kellemetlen ügyet (A Közlöny eredeti tudósítása.) Rendre emlékezik meg a fővárosi sajtó Mészáros Kálmán dr. gyulai orvos helyzetéről és kalandjáról, amelyet lapunk legutóbbi számában közöltünk. Eredeti tudósításaink a fővárosi sajtóban nagy érdeklődést váltottak ki, éppen ugy, mint a megyebeli sajtó körében is, ugy, hogy cikkünk, illetve annak kivonatos tartalma néhány tucat lapban talált helyet. Hasonló érdeklődésre tarthat számot Mészáros Kálmán dr. egy másik híradása, amelvet legújabb levelében két abesszíniai magyar ur lovagias ügyéről küldött. Zsiray Kálmán szolgálatonkivüli százados, aki egykor Békéscsabán teljesitett katonai szolgálatot, az egyik szereplője az afférnek, a másik pedig Vágó Gyula, egy szeghalmi korcsmáros fia. Mindketten az abesszin főváros egyetlen bankjában helyezkedtek el tisztviselők gyanánt, de noha kollegák és ugyanegy helyiségben dolgoznak, túlságos szeretettel és vonzódással nem viseltetnek egymás irányában. A volt százados, amellett, hogy az ottani banknál dolgozik és irja a boritékcimeket, még „doktorkodik" is: fogakat reparálgat. Ez volt tulajdonképpen az inditóoka a messzibe szakadt két magyar összekoccanásának. Vágó Gyula ugyanis egy napon a közös hivatalos helyiségükben nem éppen hízelgő hangnemben kezdett célozgatni Zsiray Kálmán mellékfoglalkozására, mire a volt katonatiszt rövidesen dühös lett és szóváltásba elegyedett Vágóval. Ez sem hagyta magát, hanem alaposan odamondogatott Zsiraynak, sőt egyszer egy olyan szót is mondott, amit magára vonatkoztatva senki sem szokott szívesen hallani. A volt százados sem örült meg a súlyos szónak. A sértésből persze lovagias ügy lett, hiszen a lovagiasdi-játékkal még azok is szívesen elszórakoznak, akikkel különben alaposan elbánt az élet és igy sok okuk nincs ilyen játékra. Szerencsére az ügy nem fajult el a vérontásig, mert a bankbéli kartársak beleavatkoztak a dologba és leszerelték a már kardot köszörülő ádáz ellenfeleket. Egy egyszerű jegyzőkönyv temette el az ügyet: a két delikvens kölcsönösen bocsánatot kért egymástól. Aztán kezet fogtak. Okosan 1 Mi a csodának folyjék vér, magyar vér a legsötétebb földrész vadidegen népei között, szellőként elszálló szó miatt akkor, amikor olyan kevesen vagyunk magyarok! ? A szarvasi ótemplom körül többszáz éves sírokra akadtak Báránybőr-kucsma a halott fején Talán rácok tetemeiről van szó? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Régi temetők felett gyakran .létesülnek uj telepei az élőknek. Érdekes példák vannak erre Szarvason is. Az ottani legforgalmasabb városrész, a piactér a XVIII-ik századbeli temető felett van, ugy az uj római katolikus -iskola is. Pár évvel ezelőtt a belterületen egy istálló alapozásakor az istálló alatt régi sirokra akadtak, melynek tartalmából Krecsmárik Endre tanár honfoglaláskori temetkezőhelyre következtetett. Jelenleg az ótemplom körül, amely a régi szarvasi vár közepe lehetett, a Tessedik-féle középfokú gazdasági tanintézet tanárai számára lakóhelyül hatalmas palotát építenek s a vízvezetéki csövek számára mély árkot ásnak. Ezen ásási munkálatok közben számos sírra akadtak. Tartalmukat széjjelhordiák s a csontok javarészét visszahányták, mielőtt még szakember kezébe kerültek volna. Az egyik napszámos egy koponyán egy nagyon elmállott báránybőrkucsmát is talált, amelyet egy ép állapotú koponyával Krecsmárik Endre Szarvason nyaraló archeologus tanárnak adott át. A sírokból tőr, vas-zabla, pecsétnyomó, karkötő, stb. is előkerült. Az átadott koponya 25—30 éves életkorú férfié lehetett s a fej alakja jellegzetes délszláv tipusu s nem lehetetlen, hogy az egykori palánkharcokban elesett rác katonák tetemeit hozta felszínre az ásó? A sirok a honfoglalás korában is -már jól ismert s fontos stratégiai pont gyanánt szolgáló, egykori Szarvas-halom területére esnek. csak.. £te rn\t" v ídszóval jelölt pala és c$ö valódi. ETERNIT MÜVEK HATSCHEK LAJOS. BUDAPEST. AM0RÁ5$Y-0T33;6VAR'.KV£R(iE$UJFAlU. Elárusítóhelyek: Löwy Albert fakereskedés Békéscsaba Zeisler Lipót fatelepe Békéscsaba Hauszler Béla faüzlete Békés Zeisler Lipót fiókja Békés a magyar föld aranykalászos termése nemsokéra éretten fog ringani a táblákon. Kora hajnaltól napnyugtáig peng majd a kasza: kemény robotban görnyed a gazda, a béres, hogy idejében behordhassa egész évi munkájának gyümölcsét. Ezt a munkát csak az birja. aki talpig egész ember, akinek minden izma acélos és erős. A forró napon ellankad a kar, ve rejték lepi el a testet. leányok, ha viszitek az élelmet, a frissítő italt a dolgozóknak a főldekre, ne felejtsétek otthon a valódj mert az ilyenkor valóságos [stenáldás. Felfrissíti az elbágyadt izmokat, gyors mozgásba hozza a vért, edzi és kitartóvá eszi az egész szervezetet, hüsi'i a verejtékező homlokot, megszünteti az itt-ott fellépő szédülést émelygés , szóval valóságos uj ászülelést jelent a munkában görnyedőknek. Mindenütt kaphatói Utánzatot ne fogadjon el. Ujabb főispánjelöltek Napról-napra szaporodik a főispánjelöltek száma (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hivatalosan még tudni sem akarnak Kovacsics Dezső dr. békésmegyei főispán távozásáról, azonban közszájon mégis olyan híresztelések forognak, hogy a főispán, aki tudvalevően két hónapi nyáii szabadságra ment, már nem tér vissza állásába. Ezzel egyidejűen természetesen megindultak a találgatások és kombinációk az utód személyével kapcsolatosan és máris egy egész sereg megyebeli név került forgalomba, sőt vidéki és budapesti jelöltekről is hallottunk már. Ezeket a neveket már mi is közöltük, az egyik orosházi lap azonban most ismét közöl néhány nevet, amelyeket értesülése s-»e-int ugyancsak kombinációba vettek a békésmegyei főispáni állásra. Ezek az uj „jelöltek" a következők : Szalay József dr., a szegedi rendőrkerület főkapitánya, Temesváry Imre dr. kincstári főtanácsos, országgyűlési képviselő és Csáky Lajos dr., Hódmezővásárhely tiszti főügyésze és polgármesterhelyettese. Emlegetnek ezeken kivül még más neveket is, azonbarf erősen valószínű, hogy a találgatások még nagyon koraiak. Az a bajuk, mint az éretlen gyümölcsnek: zöldek és tökéletlenek. — Találtatott 1 férfi kalap, 4 darab kulcs, 1 szalvéta. Igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányság 11. számú helyiségében átvehetik.
