Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-21 / 120. szám

2 JÍISMS8®!?® MiSf] Békéscsaba, 1929 julius 21 Egyszer csak felkelt, az arca feltűnően elsápadt, kissé megtántorodott, majd visszazökkent székébe. — De kellemetlenül érzem magamat ! — mondotta igen halk, elfátyolozott hangon. Amikor megkérdeztük, mit fájlal, a polgármester a két kezét a gyomrára tette és újból panaszkodott, hogy erős alhasi fájdalmak gyötrik. • Ezután kissé jobban lett és újból hozzálátott különböző iratok tanulmányozásához. Kevéssel dél előtt a polgármester — aki éppen aktákat irt alá — hirtelen rosszul lett. Ekkor a pamlagra fektették, majd autón a lakására szállilották, ahol három orvos kereste fel. Ezek tanácsára a beteget autón a gyulai közkórházba vitték, mivel az orvosi konzultáció szerint sürgős műtéti beavatkozásra volt szükség. Gyulán az állami közkórház igazgató-főorvosának szabadsága miatt a műtétről nem lehetett szó, mire a polgármestert a városi autón azonnal Szegedre szállították, ahol az egyetemi sebészeti klinikán helyezték el. A klinikán a polgármestert azonnal a legtüzetesebb vizsgálatnak vetették alá. A vizsgálat megállapította, hogy a polgármestert a vakbélgyulladáshoz hasonló, annál semmivel sem kisebb betegség, az úgynevezett patkóbélgyulladás támadta meg. A betegség már hónapok óta fejlődött és pusztított a testben és már annyira előrehaladt stádiumban volt, hogy az azonnali műtét elengedhetetlenül szükséges volt. Sürgős volt az operáció A polgármestert tehát azonnal bevitték a műtőbe és megkezdték az operációt. A műtét során az orvosok a legnagyobb megdöbbenéssel látták, hogy a polgármester patkóbele több helyütt teljésen átfúródott és a nyílásokon keresztül nagyobb mennyiségű, több literre tehető genny hatolt a belső részekbe. Ezenkívül más, ürülékféle tartalom is elárasztotta a belső részek üregeit, ugy, hogy már ebből is látszott, hogy a polgármester túlságosan sok ideig viselte türelemmel a fájdalmait ahhoz, hogy a megmentésére biztosan számítani lehessen. Az egyetemi klinika orvosi gárdája mindazonáltal mindent elkövetett, ami emberileg és az orvosi tudomány mai állapota mellett megtehető volt. Az operáció után Berthóty polgármester láthatóan megkönnyebült, jobban érezte magát. Kicsit aludt, majd keveset evett is. Pénteken délután azonban hirtelen rosszabbodott az állapota, magas láz lépett fel, ami szombatig állandóan fokozódott. A polgármester családja, amely a nagybeteghez utazott Szegedre, a legnagyobb aggodalommal és kétségbeeséssel leste a klinika épületében a beteg állapotának rosszabbodásáról érkező hireket. Az agónia és a halál Szombaton reggel 8 óra után a polgármester állapota hirtelen még súlyosabbá vált. A láza igen magasra emelkedett, az ereje fokozatosan gyengült, a szívverése gyengébb, halkabb lett. Megkezdődött az agónia ... A békéscsabai városházán izgatott, fajdalmas arcú urak gubbasztottak a főjegyző telefonja mellett. Tízpercenként, negyedóránként felhívták Szegedet és a klinikán érdeklődtek a nagybeteg állapota iránt. A jelentések mindig bizonytalanabbak lettek. Végre negyed 11 órakor Szeged jelentette, hogy Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Békéscsaba város legelső polgármestere megszűnt élni. A polgármester halála pontosan fél 10 órakor következett be. A gyászhír úgyszólván percek, sőt pillanatok alatt terjedt el a városban. A városházi és a szerkesztőségi telefonok állandóan csilingeltek és alig győzték bemondani a fekete hirt a részvétteli érdeklődőknek. A városházára és igen sok főtéri épületre a szomorú híradás után nyomban kitűzték a fekete lobogót . . . amely a városnak ilyen nagy és ennyire népszerű halottját még sohasem gyászolta . . . A gyászhír vétele után Horváth István városi pénzügyi tanácsos a város gépkocsiján nyomban Szegedre utazott, hogy a polgármester holttestének hazaszálíittatása iránt intézkedjék, valamint, hogy a polgármester családját Békéscsabára hozza. Pályafutása Berthóty István dr. Somogymegyében, Németujfalun született 1872-ben. A tudományos egyetem elvégzése után államtudományi államvizsgát tett 1893-ban, később államtudományi doktorrá avatták 1903 november 28-án. Időközben Békésvármegye közigazgatásánál mint gyakornok, tb. aljegyző működött 1889 októberétől 1902 szeptemberéig. 1902 májusában tb. főjegyzővé nevezték ki. 1894 szeptember közepéig vármegyei III. aljegyző, 1897 október 7-ig II. aljegyző, 1906 május 23-ig I. aljegyzője volt a vármegyének. Ekkor a vármegye törvényhatósága az orosházi járás főszolgabirájává választotta s ezt a tisztséget 10 évig viselte. 1916 május 23-án a megye törvényhatóságának bizalma a vár1 megye főjegyzői állásába emelte és egy évi szolgálata után Békéscsaba város képviselőtestülete nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozíciójában szakadatlan munkássággal, bölcs előrelátással és a város fejlesztése érdekében minden lehetőséget kihasználó ügyszeretettel működött 11 év óta, amit legjobban és legfényesebben bizonyít Békéscsaba város hatalmas fejlődése, gazdasági és kulturális előrehaladása. A háború alatt, 1916-ban legfelsőbb helyről a vöröskereszt ezüst diszéremmel, 1918-ban érdemei elismeréséül a király a II. oszt. polgári hadiéremkereszttel tüntette ki, 1928-ban pedig a kormányzó a kormányfőtanácsosi cim adományozásával ismerte el kiváló közigazgatási szolgálatait. Közéleti tevékenysége Berthóty István dr. polgármester első polgára volt a városnak, közéleti tevékenysége is ehhez igazodott : minden kulturális mozgalomból részt kért magának, de nem csupán mint vezető, hanem mint olyan, aki akar is, tud is dolgozni. Se szeri, se száma azoknak az egyesületeknek, amelyeket az ő kezdeményezésére hivtak életre. Ezekben azonban munkás szerepet is játszott, a közgyűléseken mindenkor részt vett, az egyesületi ügyekkel állandóan törődött és az egyesületek fejlődése érdekében a legmesszebbmenő áldozatokra is hajlandó volt. Külön kiemelendő nagy érdeme határtalan sportszeretetében leli magyarázatát, vagyis az, hogy a helybeli két nagyobb sportegyesületnek fejlődését neki lehet köszönni. Az ő akaratán fordult meg, hogy ma Békéscsabán két olyan sportklub van, amely országos vivan a vármegye viriliseinek egyharmada Megjelent a törvényhatósági (vármegyei) legtöbb adót fizetők névjegyzéke (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei igazoló választmány csütörtökön délután fél 5 órakor a vármegyei székház kistermében ülést tartott, amelyen Reck Géza törvényhatósági bizottsági tag elnökölt. Az ülésnek igen fontos feladata volt, nevezetesen össze kellett állítania a névjegyzékét annak az 504 legtöbb adót fizetőnek, akik az uj közigazgatási törvény értelmében Békésvármegye törvényhatósági bizottságába 168 legtöbb adót fizetőt saját kebelükből választani fognak. Ez a névsorösszeállitás az ülésen meg is történt és abban Békéscsabáról 160 virilis szerepel, tehát a vármegye összes viriliseinek egyharmadrésze. A törvény szerint ugyanis a 168 virilis megyebizottsági tagot háromszor annyi legtöbb adót fizető, tehát 504 egyén fogja választani, a belügyminiszter által kitűzendő napon a vármegyei székház nagytermében. A választás 3 csoportban történik és pedig ugy, hogy mindegyik csoport külön-külön 168 választóval 56 tagot választ. Az első csoportba jutnak a legmagasabb, a második csoportba a közép és a harmadik csoportba a legkisebb adót fizetők. Egyébként a közelebbi tudnivalókat annak idején részletesen közölni fogjuk. Ezultal az érdekelteknek az alábbiakat hozzuk tudomására : Az igazolóválasztmány által egybeállított 504 legtöbb adót fizető névjegyzéke a vármegye hivatalos lapjában julius 20-án megjelent azzal, hogy a névjegyzék a vármegyeházán is ki van függesztve. A kifüggesztett és a hivatalos lapban is megjelent névjegyzék ellen julius 25-ig, tehát 5 nap alatt lehet az arra jogosultaknak felszólalással élni. Mégpedig : a jogosulatlan felvétel miatt bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel. A beadandó felszólalások felett az igazolóválasztmány sürgősen határoz és pedig akként, hogy a hozott határozatokat augusztus 5-ig az érdekelteknek kézbesíthesse. Az igazolóválasztmány határozatával meg nem elégedő fél azután augusztus 15-ig panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz. Megjegyezzük, hogy a vármegyei hivatalos lapban megjelent és a vármegyeházán is kifüggesztendő névjegyzék ellen az emiitett 5 nap alatt beadandó felszólamlás a vármegyei igazoló választmányhoz lesz benyújtandó. szonylatban is érték és tekintély. A 10 éves jubileum A város képviselőtestületének a mult év november 19-én megtartott közgyűlésén ünnepelték meg a várossá alakulás tizedik évfordulóját. Ezen a közgyűlésen rendkívül melegen ünnepelték a város első polgárát és legelső polgármesterét. A Közlöny akkori számában felelevenítette az 1918. október 26-án történt polgármesterválasztó közgyűlés lefolyását. A tíz év előtt lefolyt közgyűlésen Hazai-Sternschuss János és Pollák Arnold indítványozta, hogy a polgármesteri állást véglegesen töltsék be, mire az elnöklő alispán a közgyűlést tisztújító székké nyilvánította, kiküldték a kijelölő választmányt, amely egvhanguan Berthóty István dr. vármegyei főjegyzőt jelölte a oolgármesteri állásra. A választás ezután egyhangúan történt. Olyan hatalmas éljenriadalt is keveset hallott még a tanácsterem. mint akkor, amikor Berthóty István dr.-t a város első polgármesterévé egyhangúlag megválasztották. A kijelölőválasztmány tagjai erre meghívták Berthóty István dr.-t a képviselőtestület szine elé, aki az alispán kezébe nyomban letette a hivatali esküt. Hálás, meghatottságtól remegő gyönyörű szavaira még élénken emlékeznek a városát vák s arra a fogadalomra is, amit akkor tett: — Békéscsaba városának hasznos polgára és a kötelességteljesitésnek mestere kívánok lenni. . . . ígéretét hűen, betű szerint be is váltotta . . . A temetés Az elhunyt polgármester holttestét valószínűen vasárnap délelőtt szállítják Békéscsabára, miután a törvény rendelkezései értelmében a hulla 24 órán belül nem szállítható el más határ területére. A polgármester holttestét a város határában gyászküldöttség fogja fogadni, hogy a város nagy halottjának már a határnál megadják a végtisztességet. A város képviselőtestületét szombaton délután fél 6 órára Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, polgármesterhelyettes összehívta, a temetéssel kapcsolatos teendők megbeszélése céljából. A temetést a város vezetősége a családdal közösen fogja megbeszélni. A város vezetősége' a gyász minél bensőségesebb megnyilatkozása céljából megkereste a rendőrséget, hogy a temetéssel kapcsolatosan a város területére általános zenetilalmat rendeljen el. A lakosságot pedig ezúton is felkérik, hogy a házakat gyászlobogókkal díszítsék fel, hogy a város gyásza legelső polgármesterével szemben minél impozánsabbul jusson kifejezésre. A polgármester temetése hétfőn délután 5 órakor megy végbe a városháza udvaráról a Széchenyiligeti róm. kath. temetőbe. A város vezetősége felkéri a társadalmi egyesületeket és köröket, hogy amennyiben a polgármester koporsójára koszorút szándékoznak elhelyezni, ezt legkésőbb hétfőn reggel 9 óráig a főjegyzői hivatalban jelentsék be. Az autó- és kocsitulajdonosokat pedig kérik, hogy a temetés idejére jármüveiket minden különfelszólitás nélkül engedjék át a temetésen résztvevő előkelőségek számára.