Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-09-11 / 135. szám

Ára 12 fillér Békéscsaba, 1929 szeptember 11. Szerda 56-ik évfolyam, 135-ik szám BEKESMEGTEI XOZLOHT POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső MM Oszi gondok Most már hűvösebbek a nappalok és csipős-hidegek az éjszakák. Itt az ősz. A nap lagymatagon, erőtlenül melegít, bágyadtan lövelli alá aranyló sugáriveit. Hajnalonként vékony, átlátszó ködök gomolygó füstlobogói húznak el a harmatban ázó mezők felett s a város szélén megjelent a lomha varjak első, hangoskodó csapata. A lon.bok közé rozsdaszin foltok keverednek és nemsokára a sárgának, barnának, vérvörösnek és bordónak bőkezű változatába öltözteti a smaragdszin lombkupolákat az ősz hűvös lehelete. Itt az ősz. A forró, gyümölcsérlelő nyár észrevétlenül elsuhant felettünk. Mint szines felhő, amelynek györ.yörködtető vonulása a látvány nagyszerűsége és változatossága folytán csak perceknek tűnik. A gondtalan napok sietve elsuhantak és az első hűvös napokkal az emberek hirtelen megtorpanva eszmélnek fel, önmagukra, mint a korhely, ha a hajnali órák évadján forró fejét meglegyinti az első csipős hajnali szellet. Az első hideg őszi nap eszünkbe juttatja az élet savanyu izü prózáját, az őszi, sőt a téli gondokat. Az őszi és a téli gondokat, amelyek akként szorítják a mai élet ridegségében elfáradt agyakat, mint valami óriási, rettentő pánt, amelynek szorítása pillanatra sem lazul meg, pillanatokra sem enged fel, hanem szőrit, szőrit, szőrit, rettenetes és könyörtelen tenyér módjára. Az őszi és a téli gondok ! Hajh, de sok embernek facsarodik öszsze a szive az első hideg nap beálltával 1 Ezernyi-ezer uj gond, uj kötelesség, uj szükség, uj kiadás lázas viziója jár véres boszorkánytáncot a szemei előtt. Szörnyek, rémek, kisértetek, őrjitő fenyegetések légiója ijesztgeti a családapákat, akiknek elméjében motollaszerü forgással váltakoznak a következő rémségek: tüzelőanyag, téli ruhák, meleg alsók, cipők, világítás, házbér. Csupa téli extrakiadás, csupa olyan pénzfecsérelés, amelyet a mostohább időjárás következtében kénytelen mindenki eszközölni. Ha,még van miből, akkor nincs baj. Ámde ma a helyzet az, hogy csak kevés szerencsés embertársunk életkörülményei juttatják a téli beszerzésekhez gond nélkül a családfőt. A legtöbb helyen minden őszi és téli tulkiadást az egyedüli jövedelemből, az ugyancsak szűkösen mért havi fizetésből kell fedezni, természetesen a más egyéb szükségletek rovására. Ezért félnek, reszketnek, dideregnek a legtöbb családban a felnőttek az őszi hidegek megjelenésére. De mi a helyzet ott, ahol az állandó munkanélküliség, a mai Magyarországnak ez a gyógyithaTelefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, tatlan fekélye öli a családok idegeit ? Dantei toll kellene ezek hangulatának, gond-ballasztjának megrajzolására, vagy csak annak érzékeltetésére, micsoda infernó forr ilyen családokban a szülők lelkében, őszi és téli gondok beköszöntésekor. A hideg pedig könyörtelenül, szívósan közeleg napról-napra, óráról-órára. Hűvösebbek lesznek már a nappalok is, esténként pedig borzongva gondolunk a szekrény mélyére rejtett meleg télikabátunkra. Az esték szomorúak, fázlódók, rövidek és vigasztalanul sötétek, mint a mai élet. Mi lesz a szegényekkel az őszszel ? Mi lesz a nincstelen tízezrekkel a kegyetlen télen ? Törődik-e majd valaki velük? Nyulnak-e majd feléjük meleg kézzel, simogató tenyérrel, segitő szívvel ? Azok, akiknek ez kötelességükSzegény ember dolgát boldog Isten bírja (h. r.) A békéscsabai kisgazdák a kirakodóvásárok megszüntetése ellen A kisgazdák egyletének rendkívüli közgyűlése — Harc a malmok vámemelése ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabai Kisgazda Egylet vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Drienyovszky János elnökölt. A közgyűlést az tette szükségessé, hogy a földmivelésügyi miniszter 107 kötetből ál'ó gazdasági szakkönyvtárat ajándékozott az egyletnek, amivel kapcsolatban az elnökség különféle aktuális kérdésekről tájékoztatni kívánta a tagokat. Drienyovszky János figyelemreméltó elnöki megnyitója után egyhangú lelkesedéssel vették tudomásul a könyvtárajándékozást, majd az elnök ismertette az iparosság átiratét az országos kirak<> dóvásárok megszüntetése tárgyé? ban való állásfoglalás céljából. Aradszky György, Beliczey Géza, Maczák György és mások felszólalásai után akként határoztak, hogy miután a vásárok a kisgazdákra nézve előnyösek, az egylet nem csatlakozik olyan akcióhoz, amely a vásárok megtartása ellen irányul. Nagy felzudulás kisérte az elnöknek azt az előterjesztését, amely a malmoknak az őrlési vám felemelése körüli magatartását ismertette. A malmok ugyanis a buza nagy áresésére való hivatkozással jóval felemelték az őrlési vámot, ami 12 százalékos vámnak felel meg. Ennek az emelésnek sérelmes voltára Drienyovszky hoszszabb fejtegetés keretében mutatott rá és bebizonyította, hogy a vámemelés következtében a malmok most már 15 százalékot vesznek el az őrlésért a fogyasztó közönségtől. Aradszky György most érdekes indítvánnyal lépett elő. Javasolta, hegy a kétes értékű tiltakozás helyett inkább cselekedjenek és alapítsák meg a békéscsabai kisgazdák szövetkezeti malmát. Ha senki sem fektet bele többet, mint amennyit most vámra évente kifizet, máris biztositható a malom megalapítása és ez a malom akár 10 százalékra is őrölhetne a részvényeseinek. A javaslathoz többek hozzászólása után a közgyűlés lelkesen csatlakozott és megbízták az igazgatóságot a vámőrlés emelése elleni tiltakozással, másrészt a malom felállítását is kimondták, egyelőre csak elvben, de rövidesen szövetkezeibe tömörülnek. Hosszas, beható vitát idézett fel az uj székház építése körül az a kérdés, emelje-e az egylet azt a minimális évi bért, amit a helyiségek használatáért fizet. Végül is az emelés ellen döntöttek, de egyúttal a tagdíjhátralékok leglelkiismeretesebb behajtását fogják szorgalmazni. A közgyűlést este 6 óra után rekesztette be Drienyovszky elnök. Sötét kép a megyei közállapotokról az alispáni jelentésben A kereskedelem és ipar helyzete nem Javul — Zavarok a cséplési munkálatoknál — A vármegyei közigazgatási bizottság ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegye közigazgatási bizottsága hétfőn tartotta rendes havi ülését, amelyen Daimel Sándor dr. alispán ismertette augusztus hóról szóló jelentését. Az alispán jelentéséből az alábbi részleteket köÁugusztusban 16 tűzesetről érkezett be jelentés. A tűzkár épületekben 5605, ingóságokban 28.619, összesen 34.224 P, melyből biztosítás folytán 33.919 P érték térül meg. Említésre méltóbb tüzeset Gyomán volt, ahol Kiss Istvánné és társai csudaballai gazdaságában gondatlanságból keletkezett tüz folytán 1200 kereszt buza, gazdasági felszerelés és cséplőgép semmisült meg 21.600 P értékben, amelyből biztosítás folytán csak egy rész térül meg. A kereskedelem és az ipar terén a helyzet nem javult. Sajnos, a cséplési munkálatok befejezése után sem mutatkozik a kereskedelem és ipar terén kedvező változás, mint a mult években, sőt mivel a kukoricatermés a nagy szárazság következtében a reméltnél lényegesen kisebb, ezután sem várható a kereskedelem és ipar terén az eddigi szomorú helyzet jobbrafordulása. A kereskedők már zúgolódva panaszolják, hogy az államvasút egyfelől Budapestre, másfelől az ország egyéb gócpontjaira úgyszólván havonként ad ki különböző kiállítások és árumintavásárok al kalmából kedvezményes jegyváltásra igazolványokat és ezen a réven az úgyis csekélyszámu bevásárlók egy részét elvesztik. A gazdasági munkások helyzete a mult hónapban is teljesen kielégítőnek mondható. A cséplés a vármegye területén nagyrészben már befejezést nyert. Lefolyása nem volt mindenütt zavartalan, mert pl. a békési járásban többhelyt munkamegtagadás fordult elő, ugy hogy a főszolgabíró kénytelen volt a munkásokat a cséplőgéphez karhatalommal kivezettetni. A hatósági figyelmeztetésnek megvolt az eredménye, mert a munkát megtagadók minden esetben felvették újból a munkát és ezért a kihágási eljárás megindítására nem volt szükség. Egyes járások területén a cséplőgépek száma nagy mértékben megszaporodott, aminek következménye az volt, hogy a cséplőgéptulajdonosok nem tudtak mindnyájan munkásokat kapni és nagyon gyakori esetben megtörtént, hogy egymástól csalogatták el a munkásokat. Ez a tapasztalat indokolttá teszi olyan felsőbb hatósági intézkedésnek a kieszközlését, hogy a cséplőgépvállalkozók és a munkások között a szerződések jövőben a községi elöljáróságok előtt köttessenek meg. A jövő évre e tekintetben kellő időn belől előterjesztést tesz a bizottság a földmivelésügyi miniszterhez a megfelelő felsőbb hatósági rendelet kieszközlése céljából. A közigazgatási törvény végrehajtásának munkálatai folyamatban vannak, de hogy ugy a legtöbb adót fizetők, mint az általános választójog alapján választandó megyebizottsági tagok választásának határidejét mikorra tűzik ki, arra nézve ezidőszerint nem tud még megközelitőleg sem válaszolni. Az érdekképviseletek választására vonatkozó miniszteri rendelet már szintén kiadatott a belügyminiszter által, de ezen rendelet alapján a választások csak a többi megyebizottsági tagválasztások megtartása után lesznek végrehajthatók. Az érdekképviseletek választása (orvosok, közjegyzők, mezőgazdasági bizottságok,